Hogy valtoztassam meg magam? Hogy legyek kedves?
Megkerdeztem az ismeroseimet, hogy szerintuk mi a baj velem, min valtoztassak.
Olyan valaszokat kaptam, hogy sokszor bunko vagyok, indulatos, lehetnek kedvesebb, ragaszkodom az igazamhoz.
Ezeken hogyan valtoztassak? Nyalizzak mindenkinek? Szerintem kedves vagyok, mindig megjegyzem, ha tetszik valaki ruhaja, ekszere, haja, stb. Probalok mindig kedvesen szolni mindenkihez, van hogy ez engem mar zavar is, mert nem akarom azt se, hogy nyalizosnak gondoljanak.
De akkor valami csak nem jo.
Hogy legyek kedves?
A bókot összekevered a kedvességgel, vagy kedveskedéssel.
Kedvesnek annyit tesz, hogyha kérdeznek valamit ami szerinted hülyeség sem oktatod ki a másikat, vagy erőszakosan nyomod az igazad.
A nyalizás sem a kedvesség. A nyalizás az nyalizás, amikor be akarsz vágódni valakinél... stb. Itt komoly fogalom zavarok vannak.
Tapasztalatom szerint akkor nem kedves az ember, ha pl türelmetlen. Vagy nem birja elviselni ha másnak más a gondolata, vèleménye, meglátása. Az elfogadást - nincs ember - aki ne tanulná valamilyen szinten. Van akit, az élet rugdos, van aki tudatosan csinálja és vannak akik küzdenek ellene.
Van egy mondás amiben én hiszek. Az életben vagy szenvedve szenvedünk, vagy szenvedve fejlődünk, de mindenképp szenvedünk.
Szerintem attól vagyunk emberek, hogy eltudunk gondolkodni pl ok okozati összefüggéseken.
Én tini és 20-on évesen eléggé egoista és nekem van igazam ember voltam. Sokszor szintén bunkó. Csak hogy egyéb “rugdosó” esemény hatására elgondolkodtam. Leginkább magamon. Miért így vagy úgy reagálok le dolgokat. Azt most hagyjuk hogy más miért ilyen vagy olyan, de ÉN miért vagyok mondjuk türelmetlen. Vagy mikor vagyok az.
Ezeket mefigyeltem magamban és ennek okán tudtam már változtatni.
Mondok egy konkrét példát. Mindig is nagyon nehez viseltem el, ha kritika ért. Vitába szálltam azzal akitől jött a kritika, és addig nyomtam míg nem “nyertem”. De igazából ennek az egész “harc”nak leginkább vesztese voltam. Elkezdtem tudatosan erre figyelni. Éreztem a fejemben azt a szúró érzést amint kritika ért (most a lelki, gyermekkori dolgokba nem megyek bele nyilvan ezeket is vegig gondolja az ember ha erdekli mi az oka ennek vagy annak) es ha éreztem, hogy kritika ért, szépen gyakoroltam a csendben maradást. Ez több év volt - hisz nem mindennap ér igazán kemèny kritika. Ha megkaptam elgondolkodtam rajta és így tovább.
Változni nem lehet azonnal. Egy dohányzásról való leszokás is hetek (hónapok) ami “csak” egy fizikiai és némi mentális függés. De egy JELLEMVONÁST változtatni nem kutya dolog. Csaktudatosan lehet. Vakon nem lehet rohanni előre. Illetve lehet csak nem biztos hogy osa jutsz ahova szerettél volna.;)
Tehát röviden a válaszom: önismerettel lehet önmagad a jó mederbe terelni.
Szerintem egyébként baromi király dolog. Olyan szinten tudattágító hatása van, szemlélet formáló és úgy ámblokk az embert mint lényt, mint psziché s mint lélek legnagyobb rejtélyébe enged bepillantást.
Én már egész másképp látok elég sokmindent mondjuk a 7 évvel ezelőtti önmagamhoz képest.
Azt viszont tudnod kell hogy a nagy átlag nem tanul önismeretet es csak él bele a nagyvilágba. A felszínes gondolkodásról lehet őket felismerni ;). Velük nem kell különösebben foglalkozni és pláne nem bosszankodni.
Sok sikert!
Kettes baromsagot mond....
Figyelj kerdezo mert nagyon fontos dolgot mondok: a kedvesség a LEGFONTOSABB emberi tulajdonság mert abbol eredeztetheto a tobbi fontos dolog pl onzetlenseg, szeretet, empátia stb
A rosszbhirem az hogy nehezen tanulhato. Figyeld meg a kedves embereket orobalj rajuk hasonlitani
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!