Ideje lenne megszakítani a barátságot?

3an vagyunk barátnők, huszas éveink elején járunk, mind gimiben ismerkedtünk meg, 9. osztály óta barátok vagyunk. Az évek alatt nekem egy csomó minden feltűnt, volt, hogy össze is vesztünk kis időre, de mindig kibékültünk. Most leírnám milyen dolgokat vettem észre, kíváncsi vagyok, hogy én reagálom túl, vagy tényleg véget kell vessek a dolognak:

-tini éveim alatt én gyakran ki voltam gúnyolva, csak nekik lehetett igazuk

-amikor szakítottak a pasijukkal, volt hogy minden délutánomat rájuk szántam, hogy ne érezzék magukat egyedül. Mondjuk el is várták.

-fordított esetben én csak annyit kaptam, hogy “ó az szar”

-ők mimdig szülinapi bulikat szerveztek egymásnak, az enyémen sosem volt semmi.

Ezek voltak a kamasz éveinkben, most ezek vannak felnőttként:

-ők bármikor lemondhatják a programot, ha én teszem, akkor antiszociális szar vagyok. (Holott tanulok, dolgozom, nincs sok szabadidőm)

-lenézik azt, hogy egyetemre járok. Szerintük úgyse jó semmire, csak szakmával megyek valamire. Amit nem értek, én se teszek megjegyzéseket arra, hogy ők nem tanultak tovább, engem nem érdekel ez a téma.

-Az én problémáim nem léteznek, csak az övéké

-Ha én nem keresem őket, ők sosem keresnek, aztán fel vannak háborodva, hogy én milyen antiszociális vagyok, hogy nem keresem őket. De egy barátsághoz a másik fél is kell, nem? Miért én tegyek mindent?

-Akkor vesznek elő, ha összevesznek.

Most ôszintén szólva akkorát csalódtam bennük, egymásnak is ocsmány módon hazudoznak, meg undorító dolgokat terjesztenek egymásról, ez nem az első eset. Hagyjam őket a fenébe?