Hogyan lehet ezt megváltoztatni?

Tudom, hogy az élet most nehéznek tűnik és senki sem érti meg az érzéseidet. A 16-18 éves korszak nekem is mélypont volt az életemben, de felnőttként úgy gondolom, ez a kamaszkor velejárója volt. Amit tanácsként mondhatok neked:

1. Ne másokkal hasonlítsd össze magadat! Te te vagy. Ha nem szeretsz bulizni, mint a többiek, merj különbözni és csinálj olyan dolgokat, amiket szeretsz! Ha nem tudod, mit szeretsz, akkor íme a következő tanács.

2. Legyenek céljaid! Írj össze legalább 50 (ez kellően sok ahhoz, hogy elgondolkoztasson) olyan dolgot, amit életed során meg szeretnél csinálni! Azt is írd le, hogy melyik célodat mikor akarod megvalósítani! Meríts erőt ezekből a célokból és nap, mint nap tegyél értük!

3. Senki sem azért szeret, mert sajnál. Az emberek többségének erre nincs ideje/energiája. Tudod, mi az az egyetlen dolog, amire minden ember egyformán vágyik? Az, hogy megértsék őket. Az emberek mindig azokhoz a személyekhez vonzódnak, akikkel megoszthatják az örömüket, bánatukat, vágyaikat. Ha te is erre vágysz, akkor használj fordított logikát - legyen két füled és egy szád, azaz először hallgass végig másokat és utána ők is kíváncsiak lesznek a te mondanivalódra.

4. Merj bukni! Az iskolában ha valamit rosszul csinálsz, azonnal megbüntetnek. A való életben akkor leszel sikeres, ha minél többet buksz - és ami még fontosabb - minél gyorsabban tanulsz a hibáidból. Én például erősen introvertált, depresszív személyiség voltam. Ez egy jellemhiba volt. Ebből tanulnom kellett.