Félek attól, hogy a barátaim le fognak nézni, amiért a szüleimtől kapok lakást. Ti mit gondoltok erről?

#10 a lenézés mióta turkálás valakinek a pénztárcájában? :)

#6-os voltam: nem gondoltam ilyesmire, csak saját helyzetemből kiindulva, nekem soha nem lesz lehetőségem arra, hogy lehessen saját lakásom, így nagyon hálás lennék.

Mondd azt, hogy a nagyszüleid tragikus hirtelenséggel meghaltak és az örökségből ezt kaptad.

Az irigységnek nem feltétlenül kell rosszindulattá változnia, az ember fel tudja dolgozni magában. Ha egyszer lefelé szálló ágon leszel, míg egy barátod felfelé szállón, az irigység normális érzés, míg nem nyomasztod vele a barátodat, és helyre tudod tenni az érzést.

Nekem az egyik barátnőm kapott házat a szüleitől, és bár nekem ez sosem fog megadatni, eszem ágában sincs emiatt lenézni. Nyilván nem kérkedik vele, és ő sem néz le engem, mert nem vagyunk olyan tehetősek, mint ők. Ha ekkora szerencsém lenne, leszarnàm, és örülnék, hogy ettől megkíméltek a szüleim. Így sokkal könnyebben tudsz te is elkezdeni gyűjteni pl.: a gyerekednek.

Az nem barát aki így áll hozzá. Amúgy meg szerezz lakótársat :)