Ennek a barátságnak annyi, ugye?
Sziasztok!
Egy nagyon jó barátom kiment külföldre dolgozni. Átszámítva kb 5-600.000 forint körül keres havonta, segédmunkával.
Én is ennyit keresek itthon, de baromi sokat tanultam és dolgozom is érte a mai napig, bár ezt sosem hoztam fel így.
Ha kisebb összeggel ki tudtam húzni a szarból, akkor nem kértem vissza, ha nem volt rá sos szükségem. Ha szállítani kellett valahova autóval, akkor megtettem és sosem hoztam fel. Ha rendelt valamit (ágy, szekrény stb), akkor elhoztam neki. Ha nem volt kajája hó végén, akkor hozzánk bármikor feljöhetett enni.
Amióta kint él, azóta sokszor érzem úgy, hogy lenéz és sok olyan megjegyzése van, amire nem reagálok, mert nem akarom magamat is felhúzni.
Közölte ma, hogy teljesen felesleges továbbtanulni vagy élni ebben a szar országban, de majd én is megtapasztalom a dolgokat, ha majd én is viszem valamire az életben. Ilyenkor átfut az agyamon, hogy többször jártam külföldön, mint ő valaha is fog, de nyilván befogom, mert...mert.
Sosem voltam ilyen, hogy ilyesmiket más fejéhez vágjak, de fogy a türelmem és az ilyen megnyilvánulásai kihozzák belőlem ezeket a gondolatokat, amiket félek, hogy előbb-utóbb ki is fogok mondani.
Megemlítettem, hogy a feleségem megy továbbtanulni (mérlegképes könyvelőből könyvvizsgálónak) erre közölte, hogy minek, azzal nem leszünk előrébb az életben...igen, inkább kimehetnénk mosogatni külföldre...
Ti mit tennétek? Mondjam el a véleményem a következő ilyennél vagy várjam ki, amíg behúzott farokkal visszajön és kezdhet mindent a nulláról?
válasza: válasza:Tipikus f.... gyerek lett,vagy is ő szerinte.
Azért mert ki ment már nagy embernek érzi magát, ha itthon meg tudod keresni azt a pénzt amit külföldön akkor minek kéne ki menni? Jól el is vagytok itthon és szerettek is itt lenne akkor minek?
Ezzel az emberrel aki ilyet mond én inkább megszakítanám a kapcsolatot,hogy mondhat ilyet hogy sz.r a könyvelő? Igaz nekem sem tetszik a könyvelő meló de a mosogatástól szerintem sokkal jobb,ha a feleségének tetszik az már elég, ez az ember sajnos irigy rátok,az ilyen embereket hagyni kell hagy csinálja de ne veled, sajnos ez már nem barátság.
Igazatok lehet, szerintem simán leépítem ezt a dolgot. Csak sajnálom, mert 10 éve ismerem és nem volt ilyen. Én nem láttam még, hogy valakit ennyire megváltoztasson a pénz vagy az, hogy külföldön él.
Dolgozik Angliában pl.egy mérnök ismerősöm, egyáltalán nem hordja fent így az orrát, pedig jóval többet keres, mint ő a mosogatással és a konyhai kisegítéssel.
A feleségem is marha jól keres könyvelőként, de ő a suli mellett anno inkább elment takarítani, hogy az iskola költségei ne okozzanak kiesést a tartalékból. Szóval nem tudom mire irigy, nekem sem a szüleim fizették az iskoláimat vagy az autómat, keményen dolgoztunk/dolgozunk mindketten.
Amennyit meg neki segítettünk, pont tőle nem vártam volna ezeket a beszólásokat.
válasza:Tudod: magas ló.
Azt képzeli, hogy csak mert lelépett, már ő az isten f***a.
Én már rég leépítettem volna, és megmondtam volna, hogy a saját keserű kis életével foglalkozzon, mert egyedül ahhoz van köze.
És nem, nem kellenek ilyen "barátok".
Igen, ez sokszor csak utólag derül ki, de ő is az a fajta "barát" volt, akit az érdek vezérelte.
válasza:Most ő a menő gyerek, mert kiment külföldre.
Mondjuk nem tudom, mire van oda. Ahogy írod te is jól keresel, és a munkádhoz sokat tanultál.
Nem szép tőle. De biztosan még mindig kisebbségi komplexusa van.
Szerintem ha annyira jó barátok vagytok, akkor nem kéne mindig hallgatnod, nyugodtan mond el neki, hogy neked ez nem esik jól, és mondja meg, hogy miért csinálja ezt. Majd ha nem lehet megbeszélni, ha nem látja be, hogy hülyén viselkedik, utána lesz vége. De azért nem ártana legalább megpróbálni helyrehozni.
válasza: válasza: válasza:Ausztriában van kint, egy síparadicsom melletti kis panzió, ahol ha jól tudom, hamarosan vége van a szezonnak és nem lesz munka. A lakhatásért nem kellett fizetni, csak a kaját kellett állnia, de a napi egyszeri étkezés biztosítva volt.
Én tisztában vagyok azzal, hogy ez kint nem jó fizetés és azt a munkát csináltatják meg a magyarokkal, amit az osztrákok nem vállalnak, pláne nem ennyi pénzért. Úgy tűnik, hogy ő ezt még nem tapasztalta meg.
Csak abban reménykedem, hogy ha haza kell szállítani, akkor nem engem fog megkeresni, mert közben vett ezt-azt, amit nem nagyon fog tudni hazahozni vagy elvinni máshova költöztető nélkül...
Mondjuk ezek után nyilván nemet mondanék.
válasza:“Ti mit tennétek? Mondjam el a véleményem a következő ilyennél vagy várjam ki, amíg behúzott farokkal visszajön és kezdhet mindent a nulláról?”
Egyiket sem. De miért nem kérdezed meg az egyik ilyen megjegyzésénél higgadtan, hogy miért mond ilyeneket, mit gondol milyen érzés ez neked?
Egyébként próbálj egy percig az ő fejével gondolkodni: egész életében lenézett, komplexusos, csóró segédmunkás volt. Most érzi magát valakinek, lát maga előtt némi reményt, hát picit elszállt vele a ló. Segíts neki, hogy ne lőjön túl a célon. Gondolom tanulatlanként a te összes ártatlan megjegyzésedet -például a már tanult feleséged továbbképzéséről- direkt neki címzett, mérgezett nyílként értelmezte, és ezért visszavágott a maga módján azzal a hülye megjegyzésével. De ha tisztáznátok egyszer, hogy senki senkit semmiért nem néz le, akkor simán maradhatna ez a barátság. Ér annyit neked ez az ember, hogy megnyílj előtte?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!