Aki állandóan lelkizik, lelkizne, miért teszi ezt? Kedveled az ilyen lelkizős barátban ezt vagy inkább elkerülnéd miatta?

Nem. Mivel nem vagyok lelki szemetes láda és ez fordítva is így van. Nem azért kell nekem barát hogy lelki szemetes ládának használjam. A barátok arra valók hogy pozitív dolgokra törekedjünk és ne lehúzzuk egymást.

Engem egyáltalán nem zavar. Én nekem kell kezelni tudni a helyzetet. Ha sok, megmondom az illetőnek, ha folyton panaszkodik és csak a lelkét önti ki. Persze nem küldöm el őt melegebb éghajlatra, mert szeretek beszélgetni, akármiről, empatikus is vagyok de én vagyok az aki határt szab és én vagyok az aki átengedi vagy nem engedi át a személyt. Szóval nekem nem hátrány, nem is előny, semleges.

Nekem nem baj, szeretem meghallgatni a másikat. Az más, hogy hiába adok tanácsokat, nem szokták megfogadni, így nincs sok értelme.

Nyilván nem kerülném alapból az ilyen embreket. De akik viszont nem hallgatnak meg,de én igen,azt igen,kerülném.

Eleinte jól toleráltam, de rájöttem, hogy kiveszi minden energiámat ez a fajta viselkedés, így nagyívben kerülöm az erre hajlamos ismerősöket. Szerencsére a közeli barátaim nem ilyenek.

Nincsenek barátaim, nem tudom mi lenne a jó. Van egy ismerősöm, aki bármiről is legyen szó, akkor is úgy hozza ki, hogy a vége lelkizés legyen az ő irányába.

Régen nekem is volt pár ilyen barátom, de már távol tartom őket. Volt egy csaj, aki mindíg jött panaszkodni, persze engem nem nagyon hallgatott meg, és a jó kedvem is elrontotta a hülyeségeivel.