Nektek a párotok egyértelműen fontosabb a barátaitoknál? (Bővebben lent. )

Egyetértek veled, kár összehasonlítgatni a kettőt. Egyik sem fontosabb a másiknál.

A párod nézhetné olyan szemszögből a dolgot, hogy legalább a rossz dolgokat nem csak rá "pakolod", ott vannak a barátnők is erre.

Erre elég nehéz válaszolni. Ha még fiatal vagy, akkor talán a barátságok fontosabbak, főleg, ha már 10 éve ismeritek egymást a pároddal pedig csak 1 éve.

Az viszont elég furcsa, hogy a párod nem akar a kedvedre tenni és megismerni a barátaidat. Van rá valami oka miért nem akar közös programokra menni? Szégyenlős vagy miért?

Az én párom bemutatott a barátainak már rögtön a kapcsolat elején és nagyon gyakran mentünk közös programokra, és én is bemutattam őt az én barátnőimnek. Sosem volt ebből vita. Ő is meg akarta ismerni az én barátaimat ahogy én is az ő barátait és sok közös programra mentünk együtt is, külön is.

Később, jó pár év ismerettség után már volt belőle összetűzés (pl. szingli baráttal hajnalig tartó mulatozás, részegség, részeg telefonok, hogy más nőkkel táncikál...) de amíg nem ez a helyzet nem értem hogyan lehet ezen vitatkozni.

Másrészt nekem mindig a párom volt első helyen (és a barátnőimnek is az ő párjuk). És megértőek is voltunk egymással ilyen szempontból. Inkább egy kávézást tologattunk más időpontra, mint egy randiestet. Nekem ami a párommal van az sokkal szorosabb, intimebb, mint ami a barátnőimmel valaha is volt, valaha is kialakulhatott volna, hiába ismerem őket régebbről. És igen, sajnos ahogy telnek az évek mindenki ment a saját maga útján, a párommal viszont mi a közös utunkat járjuk ezért ő nem "kopik el", mint a barátok.

De minden ember teljesen más, ez csak az én tapasztalatom, a problémát valószínűleg az oldaná meg, ha beszélgetnél róla a pároddal. :)

Fontosak a barátaim, de ha választani kell (pl kevés szabadidő, ha nem jut mindenkire idő), akkor a párom az első.

A barátaimnak is. Szerintem ez így a normális.

Igazi barátság nem fog attól megkopni, hogy épp munka vagy magánélet miatt nem érünk rá bandázni.

Igaz, mi már kinőttünk a kamasz, egyetemista korból. :) Megvolt annak is az ideje, most mindenki dolgozik, családozik. Ettől még barátok vagyunk, leszünk.

42 éves vagyok, 12 éve férjnél. De ha a férjem azon vergődne, hogy én ne töltsek néha 1-1 estét a barátnőimmel, amire indoka sincs, mert nem jellemhibát talált bennük, nem is ártottak neki, hanem mert csak, hát abból csúnya veszekedés lenne. Nem vagyok én bégető birka, aki arra megy, amerre a gazdája tereli.

Egyébként jó kérdés, hogy mit csinál az illető, aki féltékeny a barátaidra, amikor velük vagy? Nincs saját élete, saját programjai a saját barátaival? Csak nem azt várja el, hogy a nő mindig otthon várja őt a konyhában sütögetve, míg ő sportol, vagy sörözik, vagy akármit csinál másokkal, ugye? Mert ha igen, hát menekülj abból a kapcsolatból, a következő kérése ugyanis az lesz, hogy a családoddal se tartsd a kapcsolatot, mert minél magányosabb egy nő, annál több szemétséget megenged a párjának. Nagyon vigyázz az ilyen basáskodó, kontrollmániás partnerekkel.

Alapvetően szerintem a barátok fontosabbak, főleg, ha ők 10 éve megvannak, a pasi meg csak egy éve.

Nagyon gyerekes dolog a barátok ellen hergelni valakit, főleg, ha azok tényleg jó barátok, és nem érződik rajtuk rosszindulat.

Egyébként ha nem akar menni, nem kell vinned közös programokra nem kell a barátnőid pasijaihoz hasonlítani őt. Én is ritkán megyek el a barátommal és az ő haverjaival valahová, illetve ha én a barátnőimmel talizok, nem szoktam őt hívni, csak néha. Jóban vagyunk egymással, a barátnőim is ismerik az ő haverjait, de mindenkinek saját társasága van, és őszintén szólva ha a barátnőimmel találkozok, én szeretek pletykálni meg csajos dolgokról beszélni, őt az úgysem érdekli, engem meg az nem feltétlen, amiről ő beszél a haverjaival.

Még éretlenül gondolkozik ezen a téren. Minden kapcsolat egy idő után leülepszik és jönnek a más ideiglensen fontos dogok emberek. Szerintem a jó kapcsolat azért jó, ,mert megérted, meg bízol és közös célod van a másikkal. Ezt nem tudja szétrobbantani egy ilyen bolhaméretű probléma.

Ti esetetekben benne van a párodban az az érzés, hogy elveszíthet ezért így próbál téged kordában tartani, hogy meg nyugodjon az egó.

Időnként sokat segít, hogy ha őszintén elmondod neki mennyire fontos és nagyon szeretsz vele lenni, de szükséged van a barátokra is.

Talán megtudod vele értetni és talán lazábban fogja venni.