Mit kezdjek ezekkel a barátokkal?

Az elmúlt fél-háromnegyed évem úgy nézett ki, hogy zsúfoltabb lett az életem, több mindent próbáltam ki, jóval többet élek mondjuk így, mint korábban. Megváltoztam, jobban kihasználom az időt. Megváltozott a külsőm is és bátrabb vagyok sokkal. Rengeteg randim volt és volt pár srác akikkel elkezdtem járni, de hamar véget ért a románc. Az utolsó sráccal 2 napja lett vége.

Utánuk pedig a barátnőknek adtam ki a fájdalmat, vagy siránkoztam 1-2 napig.

Most már alig akarnak meghallgatni ha kicsit rossz kedvem van pasik miatt, ők nem tudnak mit mondani. Sőt az egyikük még ki is nevetett, hogy sosem lesz senkim hosszú távra pedig én próbálkozok pasizni ő meg gimi óta nem. (Ő 23 éves, 3 évvel idősebb)

Ez azért van, mert nekem folyamatosan akad valaki (igaz nem működik) míg nekik évek óta nincs senki és féltékenyek? Nem vettem volna figyelembe kellően az érzéseiket?

Minden esetre gyakran érzem úgy, hogy alig figyelnek rám, nem akarnak semmiben sem segíteni már, nem számíthatok rájuk.

Ebben az időszakban, ha fiú miatt voltam ki, akkor sosem volt hajlandó egyikük sem eljönni valamerre, pedig ilyenkor érzem teljesen egyedül magamat.

Igazából mostanában sosem lehet rájuk számítani semmiben.

Én vagyok rossz barát?

Mit kezdjek velük?