A két adathordozó körül melyiket részesítitek előnyben? A VHS-t vagy a DVD-t? Továbbá szeretitek-e az olyan retrokütyüket, mint a képcsöves TV, lemezjátszó, magnókazetta, diavetítő, nyomógombos telefon, Nintendo videojáték, analóg fényképezőgép?

Gondolok itt arra, hogy a legtöbb okostelefon nem bírja az ütődést, nagyon kell vigyáznia az embernek, hogy el ne ejtse. Emellett az LCD, LED Tv-ket sem lehet akárhol megérinteni.

Ha már az adathordozóknál tartunk. Tény és való, hogy a videokazetta ma már elavultnak számít, ugyanis a legtöbben DVD-re írják ki a letöltött filmeket. De! A DVD sérülékenyebb és kevésbé időtálló, mint a videokazetta. Éppen ezért én legtöbbször, ha filmet akarok nézni, mindig a VHS-t választom. Egy kezemen össze tudom számolni, hány darab DVD-m van. (Csak az a pár film, amelyeket nem találtam meg letöltőoldalakon vagy nem adtak ki DVD-n). Egyébként az üzletvezető azt mondta, hogy sokan a mai napig VHS-re rögzítenek filmeket, attól függetlenül, hogy a DVD kiszorította.

A 6 fejes Samsung videomagnónk nem olyan régen beadta a kulcsot. Még '96-ban vettük, a feji része ment tönkre, a húgom ugyanis kisebb korában sokszor tekergette a kazettákat oda-vissza, szerencsére már leszokott róla..

Édesapám a napokban bement a tőlünk 30 km-re levő 20000 fős kisvárosba, és a használtcikk-kereskedésben vett egy Hitachi videomagnót, ami szintén 6 fejes.

Véleményem szerint hihetetlen feelingje van. Emlékszem, amikor hazaértem az óvodából, gyakran néztem videokazettán filmeket, illetve Anyukám előszeretettel vetített nekem diafilmeket. És még az is a fejemben él, amikor az unokatestvérem összekötötte a képcsöves TV-t a Nintendo-val.

Félreértés ne essék, nem vagyok rugalmatlan, egyszerűen csak arról van szó, hogy sok retrokütyüt jobban szeretek, mint a maiakat.