LED-es TV esetében mi a különbség a kettö közt? "Képfrissítés 100Hz vagy 200Hz

Én egy kicsit P.M.P.O.-nak érzem (amikor 3W teljesítményű audió készülékre ráírják, hogy 3000W).

Elvileg a TFT LCD képes megjeleníteni egyetlen képet bármeddig egyetlen villanás nélkül. (ez a TFT technológia lényege).

Az FPS mozgóképeknél kerül előtérbe, a másodpercenként megjelenített képek számát jelenti (frames per second).

Egy TV készüléknél ez alapvetően 25. Az adásban ennyi kép van másodpercenként. Ez felvillanthatjuk százszor is, vagy kétszázszor is, kérdés annak mi értelme lenne, mivel ahhoz zömében változatlan állóképeket kellene villogtatni.

Sajnos az LCD-nél mióta LED a háttréfény megint előjött a villódzás problémája. De nem az FPS miatt, hanem a háttérfény PWM teljesítmény szabályzása miatt.

A hivatalos állásfoglalás szerint a magasabb FPS nyugodtabb, simább képet és mozgást eredményez.

Más megközelítéssel ez marketing fogás. Sajnos az FPS is beáll szépen a bulvár mértékegység rendszerbe:

Szakító szilárdság: Hányszor eősebb mint az acél

Folyadék térfogat: Hány olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni vele

Felszabaduló energia: Hány hirosimai atombomba erejével egyenértékű

Hőmérséklet: Hányszor melegebb a nap felszínénél

Magasság: Hányszor magasabb az Empire state bulding-nél

Tömeg: Hány családi személyató tömegének felel meg

Lóerő: Hány forma1-es autó erejének felel meg

Óriás repülők szárny fesztávolsága: Hányszor nagyobb mint a Wright fivérek első útja a levegőben

Villamos teljesítmény: Hány háztartás ellátására lenne képes

...és ha bármelyik több egynél, akkor: "Ezt ne próbálják ki otthon!"

Ok. Akkor itt a csökkentett szókincsű változat, hátha jobban megfelel a várakozásaidnak:

Vedd a 200Hz-est, mert az a király!

Az első hozzászóló nagyon szimpatikusan, kellemesen érthetően fogalmazta meg és szedte össze a dolgokat, de megpróbálom kiegészíteni és kis részben pontosítani.

Amivel talán nem teljes mértékben értek egyet, a következő:

"Sajnos az LCD-nél mióta LED a háttréfény megint előjött a villódzás problémája. De nem az FPS miatt, hanem a háttérfény PWM teljesítmény szabályzása miatt."

Biztos, hogy volt olyan rendszerből is egy-két széria, ahol a PWM szabályzásnak ezt a pongyola, értelmetlenül szabadon futó módját használták, de manapság már ennek is több, jóval több az értelme egyes típusoknál. Azt, hogy melyiknél, még a szakavatottak is bizonytalanul nyilatkoznak. Ez (talán csak szerintem) ár függő lehet.

A képernyőn a sötét periódust szinkronizálják a tényleges képváltással és a megszakítást a tényleges kép tartalom váltás időszakára teszik, (a régi kép elhalványodás és új kép kialakulás/nagyon rövid idő/) időtartamára, amikor lekapcsolja egy frém (1/25-öd képkocka) időtartam felére (esetleg kisebb részére) a ledeket, ez csökkenti, szinte megszüntetni a képernyő átállásának az időtartama miatt egyébként kialakuló elkenődést, mert eltakarja a fizikai átállást a kép kialakulásának az időszakát.

Egyes tv-ken van olyan állás, hogy sport mód.

Ilyenkor ez különösen kiszámolt módon, a képernyőre szobahőmérsékleten jellemző váltási idején végig takar.

Ettől a fényerő akár felére is csökkenhet, de a kép élessége jelentősen jobb, a sugárzott tartalommal szinte azonos lesz.

éppen ezért kapcsolható külön ki-be, mert van ahol csak zavar az így kialakult fényerő csökkenés.

További fényerő veszteség árán, még ennél jóval többször is meg lehet szakítani a már kialakult kép megvilágítását, de az csak a képernyő felett elfutó tekintet esetén kialakuló villódzás (szaggatottság) érzését teszi jóval sűrűbbé, vagyis kevésbé zavaróvá vagyis szinte észrevehetetlenné.

Még mire jó a kép villogtatása..

A plazma fanok szokták mondani, hogy az LCD-nek a mozgó kép megjelenítés felbontása jóval kisebb a plazma tv mozgókép felbontásának (mondjuk a plazma csak külön olyanoknak való akit nem zavar a különböző hátrány és hiányosság és furcsa jelensége) De ez másik hosszú történet.

A lényeg, hogy mozgó, sokszor felvillanó tartalmú képet a szemünk jobban érzékeli, mint az álló, statikusan megjelenő tartalmat.

Próbáljunk mereven nézni egy képen egyetlen pontot. Egy idő múlva nem látunk mást, mint ami a szem élesen látó területének a közepén van, aztán lassan az is majdnem, eltűnik, ha türelmesen rezzenéstelenül nézzük.

A mozgó, eltűnő majd felvillanó képet jobban érzékeli a szemünk.

Ezt is elősegíti a villogtatott kép.

.

Visszatérve..

Létezik olyan megoldás is a komolyabb (jobb árú) LCD tv-knél, hogy videó processzoron futó cél program számolja ki a két sugárzott kép közötti valószínűen logikus tartalom változást (nem interpolálva, hanem dinamikusan alkalmazkodva a tartalomhoz, élesen) és a köztes időben azt a képet szúrja be. Ezt még meg is tudja jeleníteni valós időben, elkenődéstől mentesen a fekete frémekkel (elkenődést takaró sötét periódusokkal) együtt is, mert az LCD még tudja követni ezt a frekvenciát, hiszen maradéktalanul tudja követi a 3D-hez szükséges sebesséágű képváltás tartalmának a változását is.

Azt tudjuk, hogy a régi mozifilm vetítőknél 24 képkockát vetítettek másodpercenként. Annál is volt egy mechanikus alkatrész, aminek "máltai kereszt" érdemrendre hasonlító alakja miatt ezt a nevet adták. Annak az volt a funkciója, hogy minden egyes film továbbításkor eltakarta a fény kaput és közben egy villa arrébb tolta a filmet.

Azután a filmet 1/24-ed másodpercig láthattuk a mozi vásznon, de nem folyamatosan, mert az úgynevezett "máltai kereszt" nevű alkatrész az álló filmkocka előtt is eltakarta egy rövid időre a fényt a film mögött. Tehát a villogás frekvenciája nem 24 Hz, hanem 48 Hz volt.

Ez arra volt jó, hogy ne 24 villanást lássunk másodpercenként, mert az bizonyos körülmények között (pásztázó szem mozgáskor) villogás érzést kelthet, de ha közben még egyszer megszakították a fény sugarat, akkor a villogás érzése már sokkal kevésbé volt érzékelhető.

Mindjárt keresgélek, volt erről valami leírás, talán nem taglata ennyire a fizikai részét.

Nem ezt kerestem, de ez is leírja a lényeget.

"2014. szeptember 23., kedd

Valós 100Hz-es panel!

Televízió vásárláskor általában mindig feltétel hogy legalább 100hz-es legyen egy tv képfrissítése. Itt természetesen van hogy nem vagyunk tisztában a definíció jelentésével vagy azzal hogy a mai Tv-k 90%-ra rá van írva hogy 100Hz XXX. Ebben próbálok most segíteni nektek.

Mi a Képfrissítés..."

A link alapján tessék tovább olvasni...

forrás: [link]

Az oldal közepe környékéről kezdődik a téged érdeklő rész.

"Még mire jó a kép villogtatása..

A plazma fanok szokták mondani, hogy az LCD-nek a mozgó kép megjelenítés felbontása jóval kisebb a plazma tv mozgókép felbontásának (mondjuk a plazma csak külön olyanoknak való akit nem zavar a különböző hátrány és hiányosság és furcsa jelensége) De ez másik hosszú történet."

Nem a plazma fanok mondják, hanem a tények. :) Mindenféle hókuszpókusz nélküli 1080-as mozgóképfelbontást tudnak. A plazma technológia mozgó képek megjelenítésére lett kitalálva, így eredendően jobb erre a feladatra, mint egy állóképekre kifejlesztett lcd technológia.Cserében a statikus tartalmak nem tesznek jót a plazmáknak, ha sok órán keresztül rajta hagyják. Először ghost, extrém esetben beégés keletkezik.

Az lcd-k mozgóképfelbontását BFI-vel és képkocka interpolációval tudják javítani. Ezt jelöli a sok 100hz. Ezzel hatékonyan javítják a technológia gyengeségét, de túlzott használatuk képhibákat okoz, illetve a kép felgyorsul, "szappanopera effekt" lép fel. A gyártók megoldásai is eltérnek egymástól.

Viszont a való életben amit látunk az utcán vagy bárhol, természetes fényben, ott nem villog a kép.

Akkor a természetes látásunk felbontása is korlátozott kellene legyen. Talán az is, csak sohasem gondolkodtunk még el rajta.

Azért van, hogy a látó terület szélein egyből észre vesszük a besétáló embert, de ha semmi nem mozog, akkor nem tudjuk pontosan, mi van ott.

Sőt, ahogy bele gondolok, ha valaki mozdulatlan tárgyakat néz rezzenéstelenül, egy idő múlva beszűkül a látótér és csak az éleslátás területén lévő kicsi részt érzékeljük. További egy pontba bambulásnál már csak egy pont marad, amit érzékelünk.

Viszont ha valami, akár a legszélén megmoccan, azt azonnal észre fogjuk venni.

A mesterséges kép megjelenítésnél a kép villogtatása ezek szerint többet tud láttatni az perifériás látó idegek folyamatos újra ingerlésével, mint egy mozdulatlan valódi környezet.

Persze itt is érdemes figyelembe venni, hogy az érzékelést végző idegek egy bizonyos ismétlődési frekvencia fölött már képtelenek követni a gyors mozgás által kiváltott ingerülettel az érzékelendő nagyon gyors villogást, helyette átlagot, az idő integrálját érzékeli a látásunk, amit fel is tud dolgozni az idegrendszerünk.

Szóval a túl nagy ismétlődési frekvenciának csak akkor van szerepe, ha pásztáz a szemünk a képernyőn, pl követ valami áthaladó képet.

Azt egyszerűbb esetben lehet interpolációval is elmosni, de az nem szép. Újabb rendszerek már kiszámolják a köztes dinamikusan változó tartalmat is és valóságszerűbbé teszik a látványt, mint amit egyáltalán át tud küldeni az adó és a vevők közötti kapcsolat, 50 félképet vagy 25 teljes képkockát sugárzó rendszere, intelligens, vevő oldali, (videó processzoros) javítás nélkül.

Anélkül a tv csak ugyanazt a képet tudja többször megvillogtatni, a megjelenítési rendszertől függetlenül, mert nem küldenek többet az adóból.