Mi az igazság hangszóró és végfok párosítás témában?

ma 12:53

nálad a pont

végig olvastam a vitát de full értelmetlenségen vitatkoznak és végletekben gondolkoznak.

gyenge erő torz jel leég a tekercs,erősebb erősítő nagyobb teljesítmény leég a tekercs.

de uraim hol marad az ész?

vagy itt mindenki maxra tekerve használ mindent?

ugyan úgy szépen el lehet zenélni gyengébb erősítővel is mint erősebb erősítővel,ésszel használva semminek nem lesz baja.

Persze... :D Lehet hajtani 30 wattos Tesla szórót is 40 kilowattos PKN végfokkal, meg lehet hajtani 100 watos sub erősítővel is 5-10 kilowattos verseny nyomót. Szóval ja, tök mindegy. Vagy nem, mert nem ez volt a kérdés....

A kérdező a felől érdeklődött, hogyan szokás/érdemes PA (nem autóhifi, nem szobai hifi) rendszerben párosítani az erősítőt és a hangsugárzókat. Én csak azt írtam le, amit valóban a gyakorlatban alkalmaznak.

De ahogy a PA-sok mondani szokták, ha nincs limiter a rendszerben, akkor 1xrms-el hajtják a falakat, ha van akkor 1,5*rms-el, ha proci van a rendszerben 2*rms-el. Normálisan belőve.

Egy olyan felhasználási cél esetében ahol igen is maximális terhelés közelében járatod a szórókat 6-10 órán keresztül, nem úgy mennek a dolgok.

/Lehet hajtani 30 wattos Tesla szórót is 40 kilowattos PKN végfokkal, meg lehet hajtani 100 watos sub erősítővel is 5-10 kilowattos verseny nyomót./

gratulálok hogy ehhez sikerült eljutni

no comment,nem érdemes írnom semmit ilyen embereknek,ebből is látszik hogy csak vitázni szeretnél,kiforgatod a másik írását,ebben én nem leszek partner

Azt gondolom, hogy bölcs és szakszerű használatot sehogy sem lehet megspórolni.

Kicsit off lesz.

@19.

"Utolsó: igen, szobai hangsugárzónál ez egy jó dolog. De PA-ban vagy hangnyomásban ahol az a fontos hogy minden decibelt kifacsarj a szóróból, lehet hogy nem működik."

- Nos, erre azt mondom, hogy esete válogatja. Szerencsés esetben nem erről szól egy PA hangosítás és egyre kevésbé erről szól. (Megértem, hogy magánszemélyként nagyon nehéz pénzkereset, nagy befektetés, sok kínlódás és cipekedés a hangosítás. És ha magánszemélyként hangosítanék, akkor igyekeznék mondjuk a 40 kilós ládáimból kihozni a lehető legtöbbet.) Arra azonban fölhívom a figyelmet, hogyha csak egy kicsit visszább veszünk a csúcsra hajtásból. Ha csak 3 decibellel kevesebbet akarunk, mint az abszolút maximum, akkor az rögtön fele akkora elektromos teljesítményt jelent, ami torzításban tizede akkora torzítást is jelenthet. -3dB, fele akkora elektromos teljesítmény és sokkal kisebb torzítás ezt is érdemes mérlegelni.

Az egyik legszörnyűbb dolog, amit tapasztaltam, az hangosítás gyereknapon, Dynacord cuccal, csumára kihajtva a cuccot, nyilván gyomorban érezhető basszussal (huszonéves férfiként is érzetem a gyomromban), mindez kb 200 kismamának, babakocsikkal, meg kicsi gyerekeknek. Szörnyű volt.

"Mondjuk a B&W és a McIntosh kísérletezik azzal, hogy hiend minőségű PA rendszereket gyártson, ránézésre 1:1-ben szobai hangszórókkal, de lehet csak a dizájn hasonló. Ott nem tudom hogy adják meg a terhelhetőségeket, most lusta vagyok utána nézni. :D"

-Üdvözlöm ezeket a rendszereket, a B&W-ről olvastam, én azt gondolom, hogy ez lesz a hangosítás jövője. A B&W esetében körülbelül a 600-as sorozatuk minőségéről van szó, csak nagyban. Nagyságrendileg 90dB körüli hangszórókat használnak, aránylag sokat és aránylag nagy erősítőteljesítmény mellett. 4 nagy toronyban. Hangnyomás szempontjából ezeknél nyilván sokkal kisebb PA hangsugárzóval el lehetne érni ugyanazt a hangnyomást, no de ma már a hangosításnak nem csak erről kell szólnia, szerintem, hanem egyre inkább a minőségről. Nyilván fölmérik, hogy mekkora rendezvényen, hány emberre mekkora hangnyomás-igénnyel hangosítanak ezekkel a nem olcsó, de rendkívüli minőségű rendszerekkel. Magam részéről sokkal jobban örülök a nézőtéren 100dB-nek B&W minőségben, mint 120 dB-nek 10%-os torzításokkal és száraz kemény basszussal...

#18

"Ebben az esetben a torz jel komoly károkat tud okozni."

Aha.

A gitárosok meg percenként hazavágják a hangfalaikat, hiszen ott aztán van hülyére-túlvezérelt erősítő, meg torz jel dögivel, ugye?

Most 2023-ban eléggé elavult a kérdés, de mégis válaszolok az új olvasók és fiatal kezdők érdekében!!

Az erősítők a huszas évek végén terjednek el, a hangosfilm megjelenésével. Az óta sokféle hangosításra használják a hangszórókkal együtt. A huszas években az úgynevezett internacionális mértékegység szerint adták a hangszórók és erősítők teljesítményét egészen a hetvenes évek elejéig. Majd bevezetésre került az SI mértékrendszer, melyhez mi Magyarország is csatlakoztunk! Törvény született a mértékrendszer alkalmazására. Más mértékrendszer Magyarországon nem használható!!! A Földkerekség számos országa nem csatlakozott az SI-hez! Így a külföldi hangszórók és erősítők teljesítmény megadása az ottani szabványok szerint történik. Felsorolok néhányat:IEC, DIN, KGMSz, ASA, BS, JIS, RMS, PMPO,PEAK, MPHC, Sandard 1984, ... .A sort lehet folytatni. Kérdés, hogy a külföldről származó erősítőd és hangszóród teljesíítménye, illetve terhelhetősége ilyen szabvány szerint lett meghatározva? Ugyanis, például az IEC 263-5 szerinti hangszóró és erősítő ha 100 wattos, akkor az IEC 265-5 szerint 1000-1200 wattos! Az egyk szerinti teljesítmény a másik szerint TÍZSZERES!! Ha a hangszóródat az egyik szerint adták meg, az erősítődet a másik szerint, akkor máris számíthatsz a műszaki hibákra.

Azok a HI-FI-sták, akik nem rendelkeznek megfelelő hangfrekvenciás műszerekkel, és csak a készülékekre írt teljesítmény adatok szerint nyilatkoznak, könnyen félre vezetik a szegény kérdezőt. Műszeres mérés nélkül nem lehet teljesítmény vonatkozásában nyilatkozni!Tessék műszerrel mérni!!!! Tisztelettel:H.F.