Akarok venni egy 3D-s tv-t. Tudnátok valamilyet ajánlani 200 ezerig?

"Aktiv shutteres 3d : a két szemedhez tartozo képet egymás után teszi ki a képernyöre . Az első 1/120-ad másodpercben a bal szemedhez tartozo képet sugározza.."

Vagyis a két szemnek megfelelő frissítési idő még így is jobb mint az eddig használt klasszikus tv-k 2X25 =50 félkép váltása.

Tudom, hiszen (ha jól számolok) 38 évvel ezelőtt, még ezekkel az ötletekkel mentem a Váci út sarkán lévő HIKI-be, vagy ahogy később nevezték, a Miroelektronikai Vállalatnál Véghely Tamás folyadék kristályokkal foglalkozó akkor még fiatal kutató mérnökhöz.

Az akkori tv frissítési frekvenciánál 25-25 félkép jutott volna egy-egy szemre, aminél megegyeztünk abban, hogy ott már talán nem okozna villogást a félképenként felváltva eltakart szemnél a látvány.

Akkor az volt a gond, hogy abban az időben a folyadék kristály még nagyon lassú volt ahhoz, hogy az ehhez szükséges kapcsolási sebességet elérje.

Akkor még elméletben megfordult a fejemben az LCD mint képernyő mátrix megépítésének lehetősége, viszont passzív képernyő mátrixban létre jön egy úgynevezett keresztezési jelenség, ami azt jelenti, hogy nem csak a megcímzett pont aktiválódik, hanem annak oszlopában és sorában minden képpont a távolsággal egyre gyengülően aktívvá válik. Végül ezt úgy oldották meg, hogy minden egyes kép pontnak van egy integrált memória és meghajtó áramköre, ami a megcímzés után a következő képernyő frissítésig "emlékezik" a megcímzéskopr kapott információ értékére, vagyis a fény áteresztése megmarad azon az értéken.

Ez az LCD képernyő (amit akkor technológiai és megfelelő tulajdonságú anyag problémák miatt nem tudtuk megcsinálni), azért is lett volna fontos, mert lett volna egy másik ötletem is a 3D TV megjelenítés létrehozásához. Ehhez arra lett volna szükség, hogy fizikailag nagyon pontosan mindig azonos helyen jelenjen meg a kép ami fölé olyan polár szűrő sávokat kellene felrögzíteni, aminek a polarizációs síkja 90 fokban lenne elforgatva. Ennek egyáltalán a fizikai megvalósítása is kérdéses volt akkoriban. Abban sem voltam biztos, hogy ez nem okoz-e látványosan zavaróan túl ritka sorokat az adott tv rendszer használata mellet, viszont arra nem igazány számíthattunk, hogy csak a találmányunk miatt átépítik az egyész akkoriban jól bevált tv rendszert, mert mekkora kiadást jelentene nem csak az adó oldali módosításokhoz szükséges beruházás, hanem a nézőknek is teljesen új készüléket kellene venni, ami megint megosztaná az embereket a témában. Akkor még nagyobb sáv szélességben gondolkodtam mert a számítás technikai tömörítésről még senki álmodni sem mert ekkora sebesség mellett. Na meg a másik dolog ami akkor zavarónak tűnt, (mivel egy szemmel minden 1,3,5,7,9. sort látjuk, közöttük a másik szemnek szánt információjú de egyik szemmel sötétnek látott sorokkal az elforgatott polárszűrő okán). Ezt végül el is vetettem a látványosan zavaró ritka sorok miatt, mert csak minden második látszik egy szem számára. Igaz, a félképenként kapcsolgató LCD szemüveg is egyik szemmel minden páros, míg a másikkal meg minden páratlan sort mutatott volna. A régi kisebb tv felbontás esetén kicsit kompromisszumos lett volna a megoldás.

A másik megoldás abból a szempontból működhetett volna, hogy az egy szemhez jutó 25 felvillanó félkép sebességre megfelelt a moziban vetített filmek kép váltásának. Habár, azt hiszem,. a mozi filmnél volt közben még egy fénysugár megszakítás kép váltás nélkül, ami a tvnél nem jelenik meg. Szóval voltak bőven bizonytalansági faktorok, de akkor 18 évesen tombolt bennem a feltalálói vágy és elég sokat foglalkoztam ilyen és ehhez hasonló fizikai elméletekkel. Végül az említett okok miatt nem lett a dologból semmi, már a mi vonalunkon. Később olvastam valamelyik újságban, hogy a japánok megcsinálták a 3D monitort vagy tv-t, méghozzá azzal a szemüveggel amihez nekünk nem volt még elég gyorsan működő folyadék kristályunk.

Azóta a számítás technikai kép tömörítés és kép tárolás, valamint a precízen kivitelezett képpontok és az új gyorsabb LCD anyagok kifejlesztése sok akkor adódó problémára megoldást jelentett. A tömörítéssel megoldották a jóval nagyobb információ mennyiség átvitelét.

Na de nem fárasztalak benneteket, talán így is túl sokat írtam kicsit nosztalgiából..

Ezeket főleg azért tettem most közzé, hogy valamikor volt nekem közöm elvi dolgokhoz a témával kapcsolatban, tehát tudom Te is miről beszélsz és azzal is tisztában vagyok amit én mondok.

Azért remélem nem voltam nagyon unalmas. :)

Remélem nem zavarlak benneteket a régi fiatalkoromban végzett, témába vágó kutatásaim leírásával.

Apropó, mielőtt még kifelejtem, volt nekem még másik, szemüveg nélkül nézhető 3D tv tervem is. Annak az ötletnek az alapelvét a 3D-s kacsintós japán nőt ábrázoló képtől vettem (ami akkoriban, illetve előtte hatalmas sláger volt) . Persze ehhez is kellett volna az LCD (Színes LCD, mert az ötletem azzal a kiegészítéssel adtam elő a HIKI-ben.) Itt a függőleges lencsesorok (Azóta a nevét is ismerem: lentikuláris lencse rendszer). Ezzel most is problémák vannak a tv átvitel esetén, de erre is van ötletem.

Egy függőleges lencsesor mögött több, eltérő nézőpntot ábrázoló kép pontnak kell helyet foglalni. A 3D kamerának nem kettő kép alkotó optikából kellene állni, hanem lagalább nyolc-tíz ilyen 7 cm távolságra vízszintesen eltolt képet kellene megfelelő tömörítéssel továbbítani, (ez egy több kamerából álló kameránként 7 cm eltolással épült kamera sor a nézőpontnak megfelelő, középpont felé dönthetőséggel), akkor már egy szűk szög tartományon belül akár körül is járhatnánk a látványt.

A még több, 20-30 eltolt kép (1,4-2,1 méter széles kamera sor) együtt sugárzásához már gyakorlati sávszélesség akadályok párosulnának egyelőre.

Talán majd a holografikus megjelenítő ezt a problémát is megoldhatja. Ez természetesen nem elénk vetíti ki térben a látványt, illetve csak virtuálisan az érzetet kelti, hoghy körbe járható, mivel a képernyőn a lencse tagok mögött jelenik meg egy-egy kép pont minden nézési szög számára, ahonnan a lentikulásris lencse rendszer segítségével egészen széles betekintési szögből láthatóan a megfelelő szemünkbe juttathatná az információt, aminek alapján már akár közel félkörbe is járhatnánk a látványt.

Tudom, nem ez a szemüveg nélkül nézhető rendszer volt a tényleges kérdést ezért elnézést kérek az Off-ért.