Csak szerintem jobb a Samsung aktív 3D, mint az LG passzív?

Na mégis elolvastam.

Hát haladás, de a natív 1080p-nél még akkor sem jobb.

A passzív 3D képernyőjét próbáld megnézni a saját hozzá való szemüvegével úgy, hogy csak az egyik szemeddel nézed. Minden második sor kimarad, vagyis feketének látod. A másik szemmel nézve viszont az addig sötétnek látott sorokban látod csak a képet. Ez hozza létre azt, hogy mindegyik szemmel csak a neki megfelelő képet lásd, viszont ezért cserébe elveszíted az arányos eloszlású függőleges felbontás felét.

Az aktív szemüvegeknél időben felváltva jeleníti meg a két szemnek szánt teljes képet egymás után és ahhoz a teljes függőleges felbontást arányosan elosztva használja.

Egyértelműen az aktív technika a jobb, pl egy szöveget nem lehet egyértelműen jól megjeleníteni fizikailag ritkábban felosztott képernyőn (polár szűrő sávok), legfeljebb monóban és szemüveg nélkül nézve. Még akkor sem lesz teljesen egyenértékű, ha a rendelkezésre álló keskeny fizikai szűrő sort kettő pixelsorként is tudnánk vezérelni. Akkor is zavaró az utána következő "szünet", üres sor, mert azzal szinte össze mérhető az írásjel részlete.

Vagyis passzív rendszernél csak 2D-ben lehet teljes értékűként szöveges (számítógépes) képernyőt használni. Ez is bizonyítja a csökkent értékét.

A passzívnak az az egyetlen előnye, hogy nem kell elemmel akkuval foglalkozni de cserében itt a töredezett felbontású mező ami elég zavaró lehet bizonyos esetekben, még ha be is sűrítünk több információt, egy-egy azonos síkú polár szűrő sáv mögé eső két pixel sorba, attól még nem válik arányos függőleges elosztásúvá, habár valamennyit tényleg javíthat rajta és így közeledik az aktív szemüveges rendszer minőségéhez, bár azt nem érheti el.

Még szó volt róla, hogy valamelyik módszer szédülést okoz.

Mindkettő okozhat szédülést 3D módban, ha féloldalra billentett fejjel nézzük a képet, vagy ha oldalra billegtetjük a fejünket, mert eltolódik a bal-jobb szem által látott kép síkjának látványa a függőlegestől. Ez okozhat fejfájást és szédülést. A 3D képernyőket egyenesen tartott fejjel kell nézni.

A nézési távolsággal kapcsolatban, olyan távolságról érdemes nézni a HD adást, hogy minden sugárzott részletet még láthasson a szemünk. Annyira kell közel menni a képernyőhöz, hogy már éppen ne legyenek láthatók az egyedi kép pontok. Ennél nagyobb távolságból a HD adás is elvesztené az értelmét, mert nem látnánk a részleteket amit a nem olyan olcsó technológiával elhoztak a lakásunkba.

Többen feltették már máshol is és itzt is a káérdést, hogy 4 méterről nézné ahhoz mekkora képernyő kell. Ahhoz, hogy 4 méterről egy FULL HD kép minden részletét láthassuk, kb két és fél méteres képátjóju ernyőre lenne szükség. Nyilván az nem cél, hogy ekkora képernyőt vegyünk milliókért, viszont a nézési távilságot optimálisan közelre kell megválasztani. Akkor semmivel nem kerül többe. Ehhez van olvasni való szak anyag: [link]

Ezt már olvastam régebben. Szerintem gyenge próbálkozás, hogy utolérjék az aktív szemüveges rendszereket.

Próbálkoznak minden módszerrel mert tudják ők is, hogy a passzív soha nem éri el 3D-ben az aktív minőségét.

Különben miért foglalkoznának ilyesmivel, ami az arányosnál kisebb szögű térközön belül igyekszik pótolni a teljes térszögre vonatkozó információt. Azt a szem úgysem bontja úgy, mintha a szem ideghártyán egyenletes arányban helyezkedne el.

Vagyis egymáshoz közelebb jelenik meg az egyébként távolabbra tartozó információ. Azt a szem nagy valószínüséggel úgysem fogja felbontani.

Esetleg ha annyira közel ülsz hozzá, akkor igen, viszont akkor még zavaróbbá válik a szemenként megmaradó információ nélküli üres sorok sokasága (persze csak szemüveggel). Szemüveg nélkül a passzív 3D is teljes értékű képet adhat.

Érdemes elolvasni a térszög definicióját:

[link]

Viszont aki passzívot gyárt az nem azért esküszik rá, (miközben patch-ekkel javítgatja), mert tényleg az lenne a legjobb. A könnyebb szemüveg az egyetlen előnye.

Egyébként a passzív 3D is jól élvezhető képet add 3D-ben is ha az optimális nézési távolság kétszereséről nézzük. Akkor már az üres sorok információi(annak hiánya, esetleg összezsúfoltsága az üres sor előtt) összemosódnak, sok részlettel együtt.

Erre mondják, ..arra lehet pomádét kenni... :-)

Annyira azért nem zavaró, mindössze az arányos felbontás, és egyáltalán a felbontás látja kárát passzív 3D-ben.

Végülis nem véletlenül fordult meg a fejemben ez a megoldás is többek között, kb. 40 évvel ezelőtt.

A polarizációs szűrő csíkok a nagyobb képernyőjű tv-knél valószínüleg legalább kettő pixel sort fednek le, mert csak akkor tudnak oda besűríteni természetellenes arányú közelségbe még több információt (egy második pót-sort).

Azt az extra infót így, helyzeti arányaiból adódóan már nem tudja igazán elkülöníteni a szemünk, legfeljebb ha közelebbről nézzük. Akkor viszont a két sornyi információ után, (fizikailag) ismét két sornyi üres rész következik, a szűrő és szemüveg, pontosabban a szemenkénti elkülönítés okán.

Az eredeti gyári rajzon úgy vannak jelölve a páros és páratlan sorok, mintha sűrűn lennének. miközben ez lehetetlen mert az egymás után következő polarizációs szűrő sávok minden második fizikai szűrő zónája sötétnek látszik a szemüvegen keresztül.

Így érthető ahogy leírtam?

[link]

Amit még hozzá kell tennem, hogy a cikkben leírt trükkhöz a televízió képernyőjének fizikailag 2-szer 1080, vagyis 2160 sort kellene tudni megjeleníteni, ugyanis a képernyőn található polarizációs szűrő sávok összességében a felét letakarják az 1080 sornak, ha szemüveggel nézzük.

Egy polarizációs szűrő sáv mögé kettő pixelcsoport (RGB csoportokból álló) sor kell essen, ahhoz, hogy a leírtak megállják a helyüket az utólagos patch javítás hibáival együtt.

Szóval akárhogy is nézzük, ez így sohasem lesz tökéletes, sem elérhető a gyakorlatban, mert a képernyő fizikai felbontása tudtommal nem lehet 20160 soros.

A passzív 3D, akárhogy is nézem, legfeljebb felbontás korlátokkal használható. Na de végülis használható! Ennél a passzív rendszerél már csak a nehezebb aktív szemüveghez épített vezérlő rendszer lehet sokkal jobb.

Méghozzá felbontásban jobb 50%-al. ...mert azt ugye senki nem hiszi el, hogy azok a tartalék sorok ott vannak a korábban megépített televíziókban, ahová be lehet szuszakolni a felbontás javító információt, aránytalanul párosulva.