Hol kezdjek el filmezéssel foglalkozni?

A filmezés melyik része érdekel elsősorban?

Részemről az operatőrködéssel és vágással kapcsolatban tudok tanácsokat adni.

Első vagyok:

A látványtervezés és a vágás két különböző dolog.

A vágást alapvetően kétfelé lehet osztani: van a vágás, ahol dramaturgia érvényesül, azaz művészet is van benne, van dramaturgiai funkciója a montázsnak, nem csak úgy egymás után b*szod a snitteket, és van a kaszabolás, ami csak szimpla technikai dolog, a vágással illusztrálsz valamit, de nincs mögötte különösebb mondanivaló.

Alapvetően ez egy szakma, amit meg lehet tanulni, mivel vannak olyan technikai alapdolgok, amiket ha tudsz, annyi többnyire elég. Ha még filmes szemléleted is van, annál jobb.

Van bármiféle filmes előéleted, képzettséged, vagy csak szereted a filmeket, és azért akarsz ilyesmivel foglalkozni?

És mennyire komoly az érdeklődésed? Hivatásszerűen akarod csinálni a filmezést, vagy csak hobbiként?

Utóbbit szerintem felejtsd el, én már lassan 10 éve csinálom, és nem lehet belőle megélni.

A videós és filmes szakma egy maffia, ha nincs valami barátod, rokonod, csókosod, aki segít, akkor kb. esélytelen csak úgy bekerülni az utcáról. Sok mindent láttam, és hallottam, meg csináltam, és ez az általános tapasztalatom. Inkább valami tisztességesebb, és ami fő: jövedelmezőbb munkát keress főfoglalkozásképp, ezt meg, ha szereted, hagyd meg hobbiként, akkor legalább nem holmi félművelt, rosszindulatú férgeken múlik az egzisztenciád.

Ezt sikerült elérni a rendszerváltással, a kereskedelmi tévék megjelenésével, és a közmédia összevonásával.

Hát figy, főfoglakozásképp is csinálhatod, csak akkor alkoholistává, drogossá, és általában gerinctelen őrültté kell válnod. Én speciel eddig kivétel nélkül csak bolond, monomániás idiótákkal dolgoztam, és sokan ittak közülük. Nem lehet másképp elviselni a feszültséget, a munkatempót, stb.

Na de ha csak hobbiként érdekel, akkor mondd meg, mire vagy kíváncsi :)

Na, ez az a kérdés, amire nincs válasz :)

Mint oly sok mindent, ezt is csak úgy lehet megtanulni, ha az ember elkezdi csinálni, és gyakorol.

Mivel azonban elsősorban egy technikáról van szó, annak meg kell alapozni, ami azt jelenti, hogy első körben tisztában kell lenni bizonyos alapvető filmes fogalmakkal, mint pl. plánok, gépmozgások, stb. Ezután egy ún. réteges gondolkodást kell elsajátítani, ami annyit tesz, hogy ösztönösen tudni kell, hogy egy akármilyen film, videó, vagy bármi láttán az ember tudja, hogy az egyes képrétegek hogyan helyezkednek el egymáson, pl. az alapfeltétel, azon egy feliratsáv, azon valami effekt, stb. Ez azért is kell, mivel a vágóprogramok - az 5 Mb-ostól egészen a Mac-es csúcsszoftverekig a világon mindenhol ugyanarra a sémára épülnek, nevezetesen van egy timeline-nak nevezett szerkesztői felület, amin vízszintesen helyezkednek el a videó-, audió-, és feliratsávok.

Ennek a réteges, vizuális gondolkodásmódnak totálisan zsigerből kell jönnie, és persze kell hozzá egy legalább átlagos, de annál inkább magasabb szintű számítógépes felhasználói ismeret (mivel a vágó általában nem csak agyatlan droid, aki nyomkodja a gombokat, hanem sokszor kell műszaki problémákat is megoldania), továbbá szükségesek alapvető film-, videó-, és hangtechnikai ismeretek (mádiaformátumok, konvertálási ismeretek, tévészabványok, képarányok, képfrekvenciák, stb), és akkor még nem is beszéltünk a programismeretekről, ami egyfelől magába foglalja a tematikus szoftverek magas szintű ismeretét (vágóprogramok, konvertálók, stb), valamint az egyéb kisegítő szoftvereket is (pl. authoring-programok, hangszerkesztők, grafikai programok, stb).

Mindebből az következik, hogy egy vágó, aki csak a legalapvetőbb ismeretekkel rendelkezik, ismer és használ legalább 2-3 profi videószerkesztő szoftvert, 2-3 profi grafikai szoftvert, és mellé egy rakás más kisebb dolgot kezdve a DVD-rippeléstől a legegyszerűbb multimédia-konvertálóig, és emellett természetesen haladó szintű számítógépes felhasználó (windows és/vagy mac), tisztában van olyan alapdolgokkal, mint programok installálása, frissítése, hardverismeretek (mert pl. nem mindegy, milyen vga-t használ az ember, néhány vágóprogram sokszor csak egy bizonyos fajta vga-t támogat), stb, stb, stb.

Vagyis ha csak a legalapvetőbb dolgokat akarod csinálni, de azt jól, akkor is elég sok mindent kell tudnod, hogy tényleg filmesnek nevezzed magad, ne csak műkedvelőnek, vagy kontárnak.