Hogyan fogadjam el hogy vesztek?

Es attol hogy nyersz jobb lesz az eleted? Na ugye.

A jatek kikapcsolodas, egy elmeny, akar nyersz akar veszitesz. Akkor ulj a konzol ele, ha ezt kepes vagy megerteni.

Azt pedig nem igazan hiszem el hogy a valo eletben is pokerarcal ulsz mikor veszitesz.

Nehéz dolog. Néha dühöngeni játékbeli vereségen természetes, de ha visszatérő dolog az szinte minden esetben valamiféle való világbeli problémából adódik. Nem állítom, hogy ismerlek, de már több mint 30 éve játszom. Azok akik a legjobban dühöngenek a játékok alatt - és egyébként nem(!) erőszakos személyiségek - általában szelepként használják azt mert sikertelenek / kielégítetlenek az életükben. Olyat is láttam, hogy valakit olyan szigorúan neveltek, hogy egyszerűen képtelen másmilyen szituációban felszabadultan viselkedni mint arctalanul egy képernyő mögött és akaratlanul kirobban belőle minden. Nem véletlen, hogy sokan olyanokat engednek meg maguknak fórumokon (akár itt a Gyakorin) amiket való életben sohasem mernének. A netes hőbörgésekkel ellentétben - pl küldesz valakinek egy anyázást ami kifelé irányítja a dühöt - a "belső" dühöngés viszont saját magad büntetése mert nem voltál elég jó (magadnak). Sajnos a videojáték - mint a sport - az egyik leginkább vegytiszta módja annak, hogy megmértessünk. Annak ellenére, hogy manapság a legtöbb játék oszt valamiféle "részvételi jutalmat" (vagyis akkor is kapsz egy marék szotyit ha szar vagy) mégis teljesen egyértelmű mennyit is "érsz" az adott térben. A legtöbb online játék nagyon erősen skill alapú ezért aki egy kicsit is jobb az valószínűleg röhögve össze tud csomagolni egy gyengébbet bármikor ami rettenetesen megalázó érzés. Ha neked nincs a való életben kapaszkodód amivel le tudod rázni magadról ezt az értéktelenség érzését akkor borzasztó szenvedés lesz bármit játszani.

Természetesen a legjobb lenne megoldani a való életbeli problémá(i)dat. Nem mondok olyan közhelyeket, hogy "ne törődj vele, hogy vesztesz-e vagy sem", mert azt csak olyanok mondják - már bocs - akiknek kiegyensúlyozott az életük és gőzük sincs arról ami azokban játszódik le akiknek "még ez sem sikerül".

Az elmondottakon kívül csak olyan dolgokat tudok javasolni amik segíthetnek a problémák elfedésében, de meg nem oldják azt és tudom, hogy nagyon gagyin fognak hangzani, mert mindegyik arról szól, hogy te korlátozd magad és vonulj ki abból a térből ahol megmérettethetsz.

1, Ne játssz multis játékokkal vagy tűzz ki más célokat magadnak. Például ha Fortniteban nem akarsz nyerni csak kimaxolni a Battle Passt vagyis XPt gyűjteni akkor sokkal elviselhetőbbé válik a játék, illetve sok játékmódban nem is kell másokkal harcolnod.

2, Mozdulj a nem képesség alapú egyjátékos játékok felé akár az achievement vadászat is szóba jöhet bár azzal könnyű elcsúszni és drogosként hajhászni őket. Úgy még multis játékokat is élvezet lehet "megcsinálni" barátokkal összedolgozva.

3, Keress olyan játékokat amiben garantált idő alapú a teljesítmény. A "roguelite" játékok pl nagyrészt ilyenek, rengeteg (modern) Capcom játék így működik. Vagyis minél több időt teszel bele a játékba annál könnyebb lesz és egy idő után garantáltan megnyered, kisebb részben a tudásnak nagyobb részben a fejlesztéseknek köszönhetően. Mivel a fejlesztések gyakorlatilag kötelezőek az előrehaladáshoz ezért - jól összerakott játék esetén - nem érzed sosem úgy, hogy reménytelenül küzdesz valamivel ami sohasem sikerül illetve - amit én személy szerint gyűlölök - hogy le kell raknod valami megalázó nevű fokozatra a játékot, hogy továbbjuthass. Annyi a hátránya ezeknek a játékoknak, hogy nagy repetitívek lehetnek, főleg ha nincsenek jól adagolva a fejlesztések. Illetve tudok még RPGket ajánlani ahol szinte minden modern változat nagyon emészthető formában van tálalva és nem kell heteket grindolni a továbbjutáshoz ami legtöbb esetben csak azon múlik megvan-e a szint.