Hogyan készíthető szélessávú AM antenna?

AM sávok: hosszú-, közép- és rövidhullám. Persze nem kötelezően van mindegyik rádión mindegyik sáv. Hosszú- és középhullámra általában van beépített, vagy esetenként külső ferritantenna, de előfordul keretantenna is. Emellett szokott lenni antennacsatlakozási lehetőség is. Rövidhullámra külső antenna szükséges. Nem kell túlgondolni a dolgot, AM sávokra a legtöbb esetben egy néhány méteres huzaldarab is megfelel, de egy jó magasantennával jobb vétel érhető el. Természetesen nincs mindenkinek lehetősége jó magasantennát csinálni, ilyenkor a szobában kifeszített huzalt lehet alkalmazni. A magasantenna is csak egy vagy több huzal, de az hosszabb lehet és a magasan való elhelyezés következtében jobb vételi eredményt ad. Például a padláson lehet ilyet kiépíteni. A földelés jelű csatlakozóhoz elvileg a földelést kell csatlakoztatni. Erre régen, jobb híján a vízvezetéket, a fűtés vagy gázcsövet használták. A legtöbb esetben azonban nincs szükség rá, volt olyan rádió (például a néprádió Orion 115A), amelyiken nem is volt földcsatlakozási lehetőség. Sőt, bármilyen meglepő, ha a földelést az antennacsatlakozóhoz csatlakoztatod valamennyire, akkor is működik. Igazából a jó magasantenna és földelés a detektoros rádióhoz szükséges. A érzékenyebb rádiókhoz tényleg elegendő lehet egy néhány méteres drót is.

Nem akarlak elkeseríteni, de az AM sávok ma már lényegében alig használhatók. Sok AM rádióadót leállítottak vagy csökkentették a teljesítményüket. Hosszúhullámon néhány adó fogható, itt magyar adás nincs. Középhullámon megbízhatóan fogható a Kossuth adó és lakhelytől függően a helyi adók. A távolabbi és külföldi adók a régi időkhöz képest jóval kisebb számban és csak igen gyengén foghatók, este valamivel jobb a helyzet. Rövidhullámon a vétel a légköri viszonyoktól függően ingadozik, elhalkul, felerősödik. Rövidhullámon viszonylag sok adó fogható, de magyar adás, a kínait kivéve, nem nagyon van.

A régi szép időkben jól lehetett középhullámon és rövidhullámon rádiózni. Annak idején kevés zaj volt a sávokban, ma ez a sok elektronikus vacak elárasztja mindenféle zajjal az AM sávokat.

A kereskedelemben kapható sodrott 1-1,5 mm²-es vezeték megfelelő. A tömör is jó lenne, de azt nehezebb felrakosgatni a szobában, meg bekötni. A földeléshez ugyanilyen jó. A hossza meg nagyjából 3-5 méter lehet. Elhelyezheted a szobában L-alakban is, de lehetőleg a falhoz és villamos hálózat vezetékeihez ne legyen közel. A villamos hálózatból sok zavart szedhet össze. Kipróbálhatod, hogy kell-e földelés, előfordulhat, hogy földelés nélkül kedvezőbb a helyzet. Az AM sávok sokkal érzékenyebbek a zavarokra, mint az FM sáv. Villámlás, légköri eredetű kisülések, elektromos szikrák, számítógépek, tv-k, monitorok, telefonok, stb. kapcsolóüzemű tápegységei mind zavarforrások.

Elvileg egy rádióadó jó vételéhez a hullámhossz negyedének megfelelő hosszúságú antenna kellene. Például a Kossuth adó hullámhossza: λ=c/f=300000/540≈556 m. Az antenna hosszának így 556/4≈139 m-nek kellene lenni. A gyakorlatban azonban már egy néhány méteres huzal is kielégítő vételt ad. Egyébként, amikor még az AM rádiózás volt a menő, akkor sem lehetett sehol ilyen hosszúságú vevőantennát látni. Nekünk a padláson van felszerelve porcelán csigákra L-alakban egy 1 mm²-es szigeteletlen tömör rézvezeték (ilyen volt), a hossza nagyjából 8 méter. Egy sodrott, szigetelt 1 mm²-es vezetékkel van levezetve műanyagcsatornában.