Hogy kell értelmezni az A osztályú erősítő teljesítményét?

Minden erősítőre vonatkozik a klasszikus / szabványos meghatározás: a kimenő teljesítményt addig növeljük, míg a harmonikus torzítás 10 % értéket ér el.

Ezt nevezzük az erősítő szinuszos teljesítményének.

Ehhez tartozik valamennyi bemeneti feszültség, az pedig a névleges érzékenység.

Később jöttek az ismert kereskedelmi baromságok, PMPO tököm tudja nem érdekes.

Az már régen is megvolt (már a HIFI-magazin korában is), hogy van a szinuszos és van zenei teljesítmény is. Utóbbit csak rövid csúcsokban képes leadni.

Később ezek a dolgok teljesen elszabadultak, én már nem is követtem. Némelyik erősítő 5 kW teljesítményt is képes kinyomni állítólag 0,00001 másodpercig.

Marhaság, komoly emberek ilyennel nem foglalkoznak.

Egy példa ideális esetet feltételezve (a végerősítő eszközökön eső maradékfeszültséget elhanyagolva):

Legnagyobb kivehető teljesítmény: Pki=10 W, terhelés: Rt=8 Ω, feszültségerősítés: A=10

A szükséges tápfeszültség: Ut=√(8Pki·Rt)=√(8·10·8)=25,3 V

Az erősítő kimeneti feszültsége: Uki=√(Pki·Rt)=√(10·8)=8,94 V

Az erősítő kimeneti árama: Iki=√(Pki/Rt)=√(10/8)=1,12 A

Ahhoz, hogy A-osztályban üzemeljen a nyugalmi áramot a kimeneti áram csúcsértékére kell választani:

Io=Ikimax=√2Iki=√2·1,12=1,58 A

A tápegységből felvett teljesítmény a kivezérléstől függetlenül állandó: Po=Ut·Io=25,3·1,58=40 W

A hatásfok teljes kivezérlésnél: η=Pki/Po=10/40=0,25

A kivezérlést csökkentve a hatásfok egyre kisebb, egészen kis teljesítményeknél közelít a nullához.

A névleges 10 W-hoz tartozó bemeneti feszültség (névleges érzékenység):

Ube=Uki/A=8,94/10=0,894 V

AB-osztályú erősítőnél a nyugalmi áramot jóval kisebbre választják meg, akkorára elegendő, hogy eltűnjön a keresztezési torzítás. A-osztályhoz képest az eltérés, hogy a tápegységből felvett áram teljes kivezérléskor:

Io=Ikimax/π=1,58/π=0,503 A

A tápegységből felvett teljesítmény teljes kivezérléskor: Po=Ut·Io=25,3·0,503=12,73 W

A hatásfok teljes kivezérlésnél: η=Pki/Po=10/12,73=0,785, elméleti maximum: η=π/4

AB-osztályú erősítő tápegységből felvett teljesítménye és hatásfoka a kivezérléstől függ.

Ez az erősítő ekkora tápfeszültségről, ekkora terhelő ellenállásnál nem képes 10 W-nál nagyobb szinuszos teljesítmény leadására.

Az AB-osztályú erősítő tápegységének terhelése kis kivezérlésnél kicsi, ezért a tápfeszültség ilyenkor kissé nagyobb, mint teljes kivezérléskor. Ezt a feszültséget a tápegység kondenzátorai a rövid ideig tartó zenei csúcsokban valamelyest képesek megtartani. Ezért nagyobb a zenei teljesítmény, vagy, ahogy mostanában írják a maximális teljesítmény. Ezek viszont eléggé homályos dolgok, pontosan mérni a szinuszos teljesítményt lehet. Például, ha a tápfeszültség vezérlés nélkül megnő 30 V-ra, akkor rövid ideig a leadott teljesítmény Ut²/8Rt=30²/8·8=14 W. Bár ezt már nem is igazán lehet így számolni, mert nem szinuszos jelről, hanem zenei csúcsról van szó. Az A-osztályú erősítő tápegységének terhelése nagy és állandó, itt, akkor értelmezhető egyáltalán a zenei teljesítmény?

„Valahol olvastam mivel rossz a hatásfok kb 20%-os, hogy 40W-ra is képes egy 10W-os A class erősítő.”

Ez legfeljebb akkor igaz, ha a tápfeszültséget megnövelik a kétszeresére 50,6 V-ra, így képes leadni 40 W-ot, de névleges teljesítménynek csak 10 W-ot adnak meg.

„Utolsó, hogy kell értelmezni a bemeneti jel érzékenységét (mV)? Mi van, ha nagyobb vagy kisebb jelet küldök, azon kívűl, hagy halkabb vagy hangosabb lesz a végeredmény?”

Ha a névleges bemeneti feszültségnél kisebbet adsz rá, akkor halkabb lesz, ha nagyobbat, akkor túlvezérlődik, nagy torzítás keletkezik.

„Szóval legtöbb esetben max leadásnál már közel 10%-os a THD. Sok a kamu vagy félrevezető adat, mert sokszor azt is feltüntetik, hogy milyen frekvencián tudja az adott értéket az erősítő, pl 1KHz-en, nyilván a legjobbat tüntetik fel.”

Igen sok a kamu, főleg a teljesítményadatoknál, olyat is láttam, hogy a hálózatból felvett teljesítmény kisebb volt, mint a leadott teljesítmény. A torzítás függ a kivezérléstől és frekvenciától. Kisebb kivezérlésnél csökken. Adott kivezérlés mellett alacsony és magas frekvenciákon, főleg a sávszélekhez közeledve, növekszik. A mai erősítők torzítása a maximális kivezérlés környékén meredeken növekszik. Könnyen lehet, hogy 9 W-nál még csak 0,1%, de 10 W-nál már 10%. Sokan hajhásszák a minél kisebb torzítású erősítőt, az viszont kétséges, hogy valaki meghallja a 0,01% és 0,001% torzítás közötti különbséget, főleg, úgy, hogy a hangszórók torzítása ennél sokkal nagyobb. Aztán Sipos Gyula is már sokszor leírta, hogy a THD (teljes harmonikus torzítás) lényegében semmit mondó adat. Ennél fontosabb az intermodulációs torzítás, melyet manapság már egyáltalán nem adnak meg.