Az elektroncsöves ELŐerősítő + tranzisztoros VÉGerősítő az jó kombináció?

#7:

Ott a pont: "Mire kell előerősítő? Két drága dobozt nézegetni jobban esik?"

Bizonyos pénztárcaméret felett már jobban porcosoik egyeseknek, ha a CD is külön futómű-táp, futőmű, D/A-táp, és D/A konverter van, mert úgy szebben szól. És jönnek mellé még a mesék a ferdén lecsiszolt szélű CD-ről, aminek a lecsiszolt peremét speciális lakkfilccel le kell kenni, mert az úgy szebben szól.

Az ilyeneken, meg a félmilliós betápkábeleken, interkonnekteken egy hangmérnök csak röhög. A hangelvételek előállítása során semmi ilyesmi csodakábelt nem használnak, szóval nem értem, hogy egy olyan felvétel, aminek a készítésénél semmilyen placebo pénztárcaapasztó baromságot nem használnak, mitől lesz jobb, ha a hifi márványtömbön van, félmilliós betápkábel van, újra van húzva a fali kábel a mérőig, és be is lett járatva egy hősugárzóval...

Nem szívesen keverik a csöves rendszert a tranyós áramkörökkel. A mai Csájnai divat erősítőkön kívül. Nagyságrendekkel nagyobb a csövesbe a tápfesz nem szerencsés keverni egy 40 voltos rendszerrel. Annyit nem ér a kombó, annyival nem lesz jobb a hangja. Sőt a csöves rendszer a csövek miatt 'nemes nem pedig a diódáktól. A tranyós végfokhoz meg mi értelme csöves előfokot tenni? Előerősítőböl is millió a választék, igazán jó kis dinamikus hangú erősítőt lehet összeválogatni. A csöveknek kell a meleg az tranyónak meg nem. Hogy teszed egy dobozba?? Arról nem is beszélve ha egy olyan hibrid kombónál elszáll a csatoló kondenzátor, akkor a tranyók könnyen dróttá változnak, ami simán elviszi a hangszórókat is a picsbe. Szegénységi bizonyítvány tranyós végfok elé csövet rakni! Mért nem csinálsz akkor már csöves végfokot is + csöves egyenirányítót is.Az az igazi letisztult csöves összeállítás. Ha pedig kevés a hangerő? akkor viszont teljesen el kell felejteni a

pislákoló csöveket. Oda tranyora, de inkább FETre lesz szükség.

Másrészt a csövesnek a hangját 70%-ban a kimenő trafó határozza meg és a végcsövek, ha pedig végfok már megvan akkor az előerősítő nem okozhat gondot. A kombónál sokkal több a probléma a késleltetőkkel kapcsolatban pl. Az egyenirányítórol nem is beszélve. Az íc is és a cső is dióda hídról megy. Hát az gyönyörű. A csöves hangot az egyen cső is igen igen befolyásolja. Az is ad neki egy bizonyos minőséget pláne a torzításánál. A csöves rendszer torzítása egyel talán nem kellemetlen az emberi fül számára. Sőt sokan úgy vannak vele az adja meg az igazi hangját. (enyhén túlvezérelve) Attól csövesebb hang nem is létezik a világon amikor enyhén, csak picit túl vezérelve szól egy full csöves erősítő, érzékeny hangfalakra akasztva.! A full csöves SE cuccok néhány wattosak lehetnek csupán. Nem nehéz túlvezérelni őket. A tranyós erősítő torzításától viszont a zisten mentsen meg minden kedves hifi rajongó barátomat. Üdvözlettel.

2-es vagyok

Ágoston Lajos: „Audiofil erősítők építése” című könyvében is található néhány hibrid kapcsolás:

[link]

Mindegyiknél a meghajtó fokozat elektroncsöves a végfokozat tranzisztoros. Azért, hogy elhagyható legyen a súlyos, drága, átviteli hibákat okozó és hatásfokot csökkentő kimenőtranszformátor. Más vélemények szerint pedig éppen a kimenőtranszformátor miatt szólnak szebben a csöves végerősítők. Hát, ki tudja mi az igazság?

Bár én az elektroncsöveket kedvelem, de a valóság ez:

Az elektroncsöves végerősítő hátrányai:

– sokkal drágább, mint egy hasonló minőségű tranzisztoros

– az elektroncsöveket fűteni kell, ezért fogyasztása, hőtermelése jóval nagyobb, mint egy ugyanakkora teljesítményű tranzisztorosé

– súlya többszöröse a tranzisztorosnak

– a csövek egy bizonyos idő után elöregszenek, cserélni kell azokat, több ezer, de inkább több tízezer forint egy új cső

– a kimenőtranszformátor miatt frekvenciaátviteli sávja korlátozott, impulzusátvitele rossz

– az olyan erősítő, amelyiknél a csövek „kiállnak” az alaplemezből veszélyes lehet, mert, ha véletlenül valamelyik cső üvegbúrája eltörik, akkor a szabaddá váló több 100 V-os anódfeszültség életveszélyt jelent

Az elektroncsöves végerősítő előnyei:

– torzítási jellege kellemesebb, ezért általában szebbnek ítélik a hangját

– szép látvány a csövek izzó katódja

Az elektroncsöves előerősítő is drágább, fogyasztása nagyobb, mint a tranzisztorosé, a csöveket időnként ebben is cserélni kell. Zaja nagyobb, mint a félvezetősé, a fűtésből eredő zajok is fellépnek, amelyek félvezetősnél nincsenek.

Nálam egy hibrid kombó van. Csöves Copland előfok, és Advance Acoustic félvezetős végfok. Maximálisan elégedett vagyok a hangzással.

De van egy osztrák haverom, aki pedig egy félvezetős Sugden előerősítőt használ egy csöves Audio Research végfokkal. Gyönyörűen szól.

"Az elektroncső alkalmazása nem jelent automatikusan jobb hangminőséget. Rendkívül nagy tisztaságú, alacsony zajszintű kis torzításos előfokozatok és végfokozatok készíthetők korszerű félvezetőkből. Hatásfokuk, élettartamuk többszöröse az elektroncsőének."

Így van! Elterjedt az a dogma a hifisták körében, hogy a csöves erősítők hangja "melegebb", "selymesebb", "levegőssebb", míg a félvezetős erősítők hangja "sterilebb", "feszesebb", "hidegebb".

Na most az a helyzet, hogy manapság sem, és régen sem volt ennyire fekete-fehér a dolog. Nagyon sok olyan csöves erősítő van/volt, amiknek kimondottan feszes, steril és hideg a hangzása. Félvezetős erősítőkből pedig van több olyan típus, amiknek kellemes meleg és szellős a hangzása.

A mai modern magas kategóriás félvezetős erősítők simán jobb hangzásúak. A legszebb (vagy legjobb) hang alatt, az eredeti felvétel reprodukcióját és annak a részletességet értjük. Az erősítőnek nem feladata, hogy a hangzást megváltoztassa. A csöves hangzás hozzáad harmonikus torzítást, azaz "színezi" a hangot, de ezzel egyszerre el is vesz valamelyest a zene részletességéből (+ ott a csövek analógos alapzaja + ahogy a csövek öregszenek, úgy a hangminőség is romlik, és a harmonikus torzítás is nő). Az sem igaz, hogy a cső okozta harmónikus torzítás "feljavítja" vagy "elrejti" a hangfelvétel hibáit vagy hogy szebbé varázsolja a hangzást (legfeljebb módosítja a hangzást), ez csak a csőhívők elterjedt hibás nézete. Arról nem is beszélve, hogy az elektroncsövek hangkarakterisztikája is más és más. Például egy Telefunken cső hangja másabb, mint egy Eletro-harmonix csőnek.