Csak szerintem túlzások már ezek a lemezjátszók?

[link]

Ezzel a hangszedővel, biztos több mindent jobban ki lehet hallani egy zenéből, mint egy 800ezer forintossal :D.

Felteszel egy jazz lemezt, és érzed Ella Fitzgerald szájszagát IS.

Persze csak úgy, ha a lemezjátszó lemeztányérja minimum 40 kg, az állványzat pedig legalább 120 kg. :)

Jaj, ne legyetek már ennyire szánalmasak. Vagy irigyek. Nem is tudom, valójában miért nyafogtok.

Mi lesz a következő, hogy miért kell olyan autókat gyártani, amik nyolcszáz lóerősek és háromszáz fölött van a végsebességük? Vagy hogy miért jó az egyeseknek hogy kastélyban laknak és szobalányt tartanak? Minek gyártanak kis párszemélyes repülőket mikor az szerintetek tök felesleges?

Mire fel ez a picsogás?

Pontozzatok le bátran, mint eddig, de ez gyerekes. Juj, jaj, egymillió forintos hangszedő, aztaaa, de gáz. Az. A nyafogás, az.

Nem drága barátom, ez se nem irigység, se nem picsogás. Ez tudod mi? Görbe Tükör. A magadfajta ultravájtfülű high-end-eseknek (ha nem vagy az akkor, elnézést). Akik egy több százezres készüléket leócsárolnak és meg vannak szentül győződve arról, hogy a milliós összegű a JOBB. Rohadtul nem halljátok a különbséget, csak bemesélitek magatoknak. Nem tudom mi ez nálatok, talán önhipnózis. Elmentek egy hifi show-ra és azt sem tudjátok, hogy mit és miről hallotok.

Nagyon sok ilyen embert ismerek. Még a közeli barátaim között is van pár high-end őrült és önjelölt szakértő.

Egyikkel ki is csesztem. Jött hozzám látogatóba, feltettem egy lemezt a lejátszóra, de a hangerő teljesen le volt minimumra véve. (ez egy elektroncsöves erősítő + lemezjátszó).

Aztán a kazettás deckbe betettem UGYANAZT a zenét (bakelitről másoltam át az albumot kazettára). Ez csak egy sima torony kazettás deck, cd-player és normál (tranzisztoros) sztereo erősítő. Valójában ez a torony szólt. Viszont a torony elé, tettem egy méretes fekete kartonpapírt, ami takarta is a tornyot. Ez szólt valójában.

A barátom jön be a szobába, megcsillan a szeme, hogy hú de szép hangja van a lemezjátszónak és a csöves erősítőnek. Meg hogy ő megmondta nekem, hogy a csöves erősítő a tuti, és az Ortofon hangszedő. Majdnem ott élvezett el, mikor kikapcsoltam az erősítőt, a lemezjátszóról is levettem a lemezt. De a zene ment tovább. :D

Nem értette mi van. Kérdezte, hogy akkor mi szól. Én pedig a kartonlapot elvettem a másik torony elől. Mutatom neki, hogy kazetta és normál tranyós erősítő. Azok a kikerekedett szemek, az a hebegés-habogás. Alig akarta elhinni. Ugye folyamatosan fikázta a kazettát és a tranzisztoros erősítőket. Mert ugye csak a Wolfson DAC, csöves erősítő, meg az anyám kínja ilyen-olyan drága és márkás cuccok szólnak normálisan. Ő pedig ugye audiofil csávó. :D (Amúgy jó kis rendszere van neki is! Sőt, jobb mint az enyém.)

Pont erről írtam a korábbi válaszomban is, a high-end és az ultra high-end az már egy hülyeség kategória. Itt már arról van szó, hogy el tudja mondani, hogy "igen ezt is sikerült megvennem". A puszta tárgyfétis, birtoklási vágy kielégítése az egész. Mindig jobbat, drágábbat, nagyobb teljesítményűt. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor már a hibákat nézik mindenben. Folyton elégedetlenek. A lényeg, a zene szeretete - amiről az egésznek szólnia kellene - kiveszik belőlük.

Nekem is van pár drágább cuccom (az ésszerűség határán belül), de nem fikázok le egy valamivel gyengébb teljesítményűt, főleg ha nem is szól rosszul. Gondolok olyanra mikor a nagy hájendes szonárfülű kolléga egyenesen sz*rnak titulál pl: egy 400 ezer forintos Onkyo erősítőt, mert a tuti a 620 ezer forintos Denon. (tegyük fel a teljesítményük is ugyanaz, vagy csak nagyon minimális az eltérés).

Bekötött szemmel oda ülteted mindegyiket a rendszer elé, hallgattatod velük ugyanazt a muzsikát aztán meg sem tudják különböztetni egyiket a másiktól.

A zenét nem csak hallani kell, hanem megélni és átélni. Lehet-e ezt hallás után eldönteni? A válasz egyszerű: NEM. Miért nem? Triviálisan azért, mert a zene egy részét nem halljuk, hanem ÉREZZÜK. A morgás, a dörgés, az üstdob nem a hangja miatt érdekes, hanem azon rezgések miatt, ami az egész testet megrázza. Ez tulajdonképpen a moziélmény, az a fajta hangzás, ami otthon házat bontana és nem igazán előállítható. Másképpen igen, de ugyanúgy nem. A lényeg ugyanaz marad: megélni kell a zenét.

És pont ezért becsapós az A-B teszt, mert valójában semmit sem mond az élményről, az maximum a készülékről mond valamit. Ez most olyan lenne, mintha úgy akarna valaki autót tesztelni, hogy A-B módszerrel egyikbe be, másikba be, rövid úton megy vele egy kicsit, csere... tudsz pár dolgot mondani, de a lényegről, hogy melyik a jobb, semmit sem tudsz mondani. Nem véletlen tehát, hogy autókat sem így tesztelnek, legfőképpen: nem egymással szemben – hanem pár napra elviszik, hogy egy együtt élési élményről lehessen beszámolni, ami már többet tud valamiről mondani.

Mindennel így van, ami érzelmeket is kivált, vagy ami érzelmek kiváltására is alkalmas.

Ebből is jól látszik az, hogy van, aki egy Sokol rádióval is valóban élvezi a zenét, és van olyan, aki tízmilliók elköltésével sem elégedett. Én látom azt, hogy adott esetben éppen egy, a rendszer árához képest elhanyagolható komponens adja meg PONT AZT az élményt, amire valakinek szüksége van és látom azt, hogy nincs az a pénz, ami önmagában ezt megadja.

A sok lóvé max egy rövid távú élményt ad, azt a fajta "elégedettséget", hogy na, ezt is megvettem, ez is itt van, ezt is megengedhettem magamnak. De ez az érzés valójában a világ egyik legkönnyebben elillanó érzése, ami után a teljes hiányérzet marad...

Szóval, nincs más hátra, mint mindenkinek el kell döntenie, hogy mi az, amit ÁT AKAR ÉLNI. NEM AZ, hogy mit akar hallani, hanem, hogy MIT AKAR ELÉRNI AZZAL, amikor zenét hallgat. Ezt a high-endesek 90%-a nem is érti.

Überalles rendszer nem létezik, mindegy mennyibe kerül. :)

A fentieket elolvasva, azt kell mondanom, hogy a High-End Audio, és főleg az Ultra high-end, egy bizonyos szinten ezotéria kategória. Pszichoakusztia az egész.

[link]

(ha már görbe tükör)

Nekem is van pár olyan audiofil ismerősöm, akik a konnektor polaritását cserélgetik. Olvastam fórumokon akik hűtőszekrényben tartják a CD-ket, mert tisztább lesz a hangzása. Jobb a bitsűrűség, amit a lézerfej leolvas. Hát persze.... :D

Megveszik a több száz, vagy ezer wattos készüléket, amivel az a baj, hogy bőségesen elég a töredéke ahhoz (pár watt), hogy a szobájukat betöltse teljesen. Persze ilyenkor jön a pofázás és az ideológia a teljesítmény tartalékról, amit sosem használnak ki. Ez is mellébeszélés, mert semmit nem tesz hozzá a zene élvezhetőségéhez. Ugyanis a zenei öröm, az MINDIG SZUBJEKTÍV. Ez nem mérhető semmivel sem. Miért? Mert érzelmi alapú. Hiába jön a duma, hogy ez vagy az az eszköz, ezért meg azért szól szebben és akkor jobban átjön a zene.

Jómagam még elégedett high-endessel soha sem találkoztam. Mindig van valami kis apró nüansznyi "hiba" ami miatt a rendszert fejleszteni kell. (Persze csinálja, ő dolga, ő lóvéja. Csak nem veszi észre, hogy még a felújított láncával sem fogja a jobban élvezni a zenét)

Az abszolút kedvenc zenéjét, bárki bárhol, bármin meghallgatja szívesen. Mert az folyamatos örömöt okoz neki, minden alkalommal, tud hozzá érzést, élményt társítani. A többi dolog ilyenkor mellékes. Az a zene szám amit a legjobban utálsz, amitől a hajad téped ki, azt egy több milliós rendszeren sem fogod szívesen hallgatni, akkor sem ha jól szól. Na ezért szubjektív a zenei öröm.

Nem vagyok vájtfülű, audiofil és hasonló.

Számomra már a hájend is felesleges. SZÁMOMRA.

Mégsem kezdek hisztizni anonim weboldalakon, hogy mekkora baromság az, meg minek az.

Én csak ezt nem értem. Sejtem, hogy mi bántja a kérdezőt, a miértjét nem értem.

És ha harmincmilliós ultra-mega-giga-high-end lemezjátszót készítek száz százalékos tisztaságú kriptonitból?

Túlzás? Na és? Köze hozzá? És ha nekem már az is túlzás, amit te hallgatsz? Kezdjek hisztizni, hogy de mekkora felesleges?

Egyáltalán, hol húznád meg a túlzás határát? Mert eddig úgy tűnik, a kérdező pont ott húzta meg, ahol az ő ízlésének megfelel. És te, regényíró, te szintén.

Most akkor melyikőtök túlzása a túlzás? Vagy melyikőnké?

És mit érdekli ez a másik kettőt, hármat, akárhányat?

Mindannyiunknak megvan a maga elvárása, ízlése - mi a faxért bánt az titeket?

Olyan érzésem van, mint amikor két borszagértő, vagy mi a tököm - "szomelié" - magyarázza a bivalybesenyői hatputtonyos meg az agártelepi mézesmázos közti különbséget.

Bullshit.

Na és? Mégsem megyek oda hozzájuk, hogy uraim, maguk mér köpik ki, meg külömbe is, mé szóda nélkű isszák a fröccsöt?!

Hogy miért nem? Mert nem az én dolgom.

Azt csinálnak amit akarnak, azt isznak és köpnek ki amihez kedvük van.

Más meg két lóerőt tuningol a zsigulin, mert az a hobbija.

Megint más meg egymillióért vesz kábelt.

Közöm, közötök, közünk?

A személyeskedésedre, sértegetéseidre nem reagálok ennél bővebben, azzal csak lejáratod magadat - én nem fogom.

Elég egyértelműen meghatároztad, hogy szerinted mi az ami "bőségesen elég" és mi az ami már "tökéletesség hajszolás", "hülyeség". Egyértelműen körülírtad, szerinted meddig tart az elfogadható, és hol kezdődik a felesleges.

Ne mondd, hogy nem. Ott van fent a zöld keretes részben.

Az pedig, hogy ne érteném, mi szorult a seggedbe, nem teljesen igaz. Látom, értem. Nekem is megvan a magam preferenciája, De nem járok picsogni sem ide, sem szakmai fórumokra, hogy minek ez vagy az vagy amaz.

Szerinted egy 20 kilogrammos lemezjátszó bőségesen elég.

Miért pont neked lenne igazad? Miért nem elég a 18? Miért elég a 20? Hol a határ? Miért húzod meg ott a vonalat, miért tartod az afölöttieket túlzásnak?

És ha túlzásnak tartod. Egy Lamborghini Aventadort nem tartasz túlzásnak? Az ellen is kikeltél a Közlekedés kategóriában?

És egy hatezer eurós pezsgő? Ahhoz mit szólsz?

Én egy félmilliós esküvői ruhát is túlzásnak tartok. Picsogjak miatta? Minek?

Értem én, hogy túlzásnak tartod, azt is értem, miért.

Azt nem értem - és erre próbálok rájönni -, hogy ez miért fáj neked? Miért bánt annyira, hogy egy ilyen gyönyörű szombat délelőtt hosszú perceket bazsol el az életedből arra, hogy kiírj egy kérdést gyíkhun erről.

64%-os! Saját magadnak, mondasz (írsz) ellent. Nem veszed észre?

Annak ellenére, hogy nem is tartod magad high-endesnek, még is csak de szépen működött rajtad a görbe tükör. Most akkor ki is picsog, hisztizik itt??? TE! Ha nem inged, te nagyon intelligens, akkor miért vetted magadra? Mellesleg amiket itt felhoztál példákat totál nem passzolnak ide. Semmit sem értettél meg az írásomból, írásunkból. :D

A beszélgetés itt, arról szólt, MIÉRT és miben túlzás a high-end. Erről formáltunk véleményt, igaz kicsit átment a beszélgetés más vizekre is.

Sehol nem írtam azt, hogy BAJ, hogy vannak 50 millió forintos készülékek. Azt sem firtattam, hogy miért vannak. Nem is ócsároltam ezeket. Képzeld tudom, hogy nem én fogom meghatározni a audiotechnika ipar termékeinek az árait. Régóta képbe vagyok a témával, mindig is voltak csillagászati áru készülékek a hifiben. Senkinek sem akkora újdonság ez, hogy ezen felháborodjunk. Hidd el, engem sem érdekelne ha te kriptonit-adamantium lemezjátszót birtokolnál 5 milliárdért, amit a dubai hercegtől vettél. Nekem is fölösleges a high-end, úgy mint neked. Azokat sem rühellem akiknek van milliós high-end rendszerük. Azokat viszont nem komálom, akik megmagyarázzák, hogy csak a high-end szólhat szépen, míg a "sima" hifi már nem. Erről írtam!

Teljesen másról írtam szép öcsém. Tanulj meg először szöveget értelmezni.