Az mit jelenthet hogy a telefon gyorsabban merül,de gyorsabban is tölt mint a megszokott?

"csináld meg azt, hogy párszor feltöltöd teljesen, aztán nullára - kikapcsolásig - lemeríted 2x - 3x. hátha ettől kalibrálódik"

Ez NiMH akkuknál volt így, Li-ion akkunál legfeljebb még jobban kinyírod vele.

Egy utángyártott akku ehhez 2-3000 Ft, szerintem szervizben szintén 2-3000-ért kicserélik.

Te tudod, megér-e neked ennyit.

#8: "Valóban az, de rossz töltési szokásokkal (0-100-0 ciklusok)..."

#11: "Ez NiMH akkuknál volt így, Li-ion akkunál legfeljebb még jobban kinyírod vele."

A rossz töltési szokások nem itt kezdődnek. Ez pont az, amit valójában a legjobban viselnek a li-ion/li-poly akkuk. Az a rossz, amit nagyon sokan (tévesen) jónak gondolnak és előszeretettel terjesztik is, miszerint 20-80 közt kell tartani. Ez egy mobiltelefon esetében egyáltalán nem a legmegfelelőbb. (Nem ciklikus töltést használva lítium alapú akkumulátoroknál, például laptopokban, amik folyamatosan hálózatról üzemelnek persze már más a helyzet, ott tényleg árt ha huzamosabb ideig 100 -on van az akku (néhány laptopban épp emiatt korlátozható a töltési szint), bár ez egy telefon esetében is ugyanúgy tenné tönkre az akkut.)

Hogy miért?

A mobilok (és jó esetben a tabletek is) töltés után (viszonylag) rövid idő után merülni kezdenek, hiszen a felhasználó leveszi őket 100 -ra töltés után a dugasztápról, így nincs kórosan hosszú ideig 100 -on. Ezen felül ugyebár a töltés vezérlő és az akku védőáramköre teszi a dolgát, vagyis nem lehet túl tölteni az akkut.

A merítés esete:

Amikor a készülék 0% -ot jelez, akkor még az akkumulátorban bőven több, mint 3V kapocsfesz mérhető, míg (típusonként eltérhet a pontos érték) nagyjából 2.5V -ig meríthetőek biztonságosan a lítium alapú akkumulátorok (legalábbis azok, amiknek a névleges feszültsége 3.7-3.8V körül van, tehát ez a névleges 12V -os lítium alapú akkumulátorokra nem érvényes).

Szóval lehetetlen rendeltetésszerű használat során egy telefon/tablet akkumulátorát a 0-100-0 ciklussal tönkretenni. Sokkal hamarabb árt a rendszertelen töltés, vagy a ciklusok részleges kihasználása (20-80-20 -as ciklus példaként, ahol a kapacitás 60 százalékát használja el az ember egyetlen töltés-merítés ciklus során, miközben ezen ciklusok száma véges).

Bár részemről nyugodtan lehet terjeszteni a butaságokat, csak ne akarja valaki ezt hiteles információként feltüntetni, hisz ez is amolyan "városi legenda"...

Jöhetnek a lepontozások, legalább tudom, hogy elolvasták páran.

"Bár részemről nyugodtan lehet terjeszteni a butaságokat"

Mi volt butaság?

Az, hogy a Li-ion akkut nem kell, nem lehet és karbantartási céllal sem érdemes "formázni"?

Az, hogy egy, láthatóan haldokló akkut nullára (persze, védelem miatt nem nullára, de mondjuk 15%-ra) merítgetni, amikor már az akku-töltés kijelzésének pontossága is bizonytalan, az nem hasznos, előbb lehet káros?

Légyszíves a nem leírtakba általad beleképzelt, nem ott lévő dolgok alapján ne butázz le másokat.

Tudom, hogy az önérzetednek jót tesz, de senki nem lesz tőle előrébb.

#12 -es vagyok.

#14 -nek:

Az a butaság, hogy egyesek azt terjesztik, hogy a 20-80 százalék közt tartás jó a lítium akkunak.

Téged azért idéztelek, mert amit írtál, annak a lítium akkura vonatkozó részében nem igaz, hogy a 0-100 ciklussal jobban kinyírná az akkut a felhasználó. Persze a nikkel-fémhidrid akkuknál sem nyírja ki az akkut a teljes kapacitás kihasználása, sőt jót tesz neki (viszont ott gyakran nincs az eszközökben sem túlmerítés védelem, gondolok itt az AA és AAA elemeket helyettesítő NiMH akkukra legfőképp).

Azt hiszem, félreértettél, hiszen a kifejtésemben relatíve egyértelműen fogalmazva írtam, hogy a teljes ciklus kihasználása nem árt az akkunak, illetve azt is kifejtettem, hogy a részleges kapacitás kihasználás (20-80 közt tartás) 60 százalékos ciklus kihasználtságot jelent, ami egyetlen egy töltés-merítés ciklust jelent százalékoktól függetlenül, miközben a töltés-merítési ciklusok száma véges.

Félreérthettem, de azért, mert nem láttam másik kommentet, amire vonakozhatott volna.

Az tény, hogy Li-ion akkunál a formázási kísérlet értelmetlen, mint ahogy a nullára (kikapcsolási határra) merítés is. És a 20-80 töltés sem károsít, mivel a Li-onnak nincs memória effektusa. A ciklusszám-növekedéssel valóban lehet némi élettartam-csökkentő hatása.

Ez a 20-80 vs. 0-100 dolog azért globálisan vitás.

Az biztos, hogy a Li-ion akkuk nem szeretik a hosszas 100%-on tartást.

A csak 80%-ig töltés valószínűleg elektromos autók esetén megokoltabb, mint egy folyamatos, dinamikus használatú mobiltelónál.

Mobiloknál nem is azért ajánlják a párszori kikapcsolásig merítést, mert az az akkun javítana, hanem mert úgy a telefon nagyobb eséllyel kalibrálja újra az akku százalék mérést.

"Ez a 20-80 vs. 0-100 dolog azért globálisan vitás."

Igen, mert nem mindenki ugyanarra az eszközre érti az értékeket. Ahogy korábban is írtamy egyes laptopoknál, vagy éppen a drónok akkumulátoránál (és még jópár eszköz esetén) tényleg fontos, hogy ne töltse az ember/eszköz 100 -ig az akkut, mert ha huzamosabb ideig nincs merítve, az kémiai roncsolódást okoz. A drónok (okos)védőáramköre például pár nap inaktív állapotban tartás után magától 80% alá meríti az akkut...

Autók esetén egy kicsivel komplikáltabb a helyzet, mert vannak full elektromos változatoktól kezdve a rásegítő-hibridekig sokféle megoldások, ahol az akkumulátor néha fel sem töltődhet, mire az energiát elkezdi belőle a jármű újra kivonni...

"Van egy olyan gyanúm..."

Nem kell, hogy ez gyanú maradjon.

Az akkuk gyártása során egyetlen típusnál is, egyazon gyártósoron is néha 20% -nál is nagyobb a két véglet közti kapacitás különbség, illetve az élettartamban is néha egyik többször annyit bír, mint a másik. És ez egyazon típus egyazon gyártósorról.

Ha hozzávesszük az eltérő gyártósorokat, az eltérő típusokat, illetve azt a tényt, hogy maguk a készülékek sem egyformák, amikbe ezek végül kerülnek (hisz ott is lehetnek egy típuson belül, ugyanarról a gyártósorról származó hardverelemek közt is nagy különbségek), akkor a végtermékek közt néha összehasonlíthatatlan különbségek vannak.

Például X típusú telefont vásárol egyidőben 2 ember. Egyiküknél az első héten gyári hiba jelentkezhet, másikuknál kihúzhat ugyanolyan készülék több évet...

Soha semmiből nem tud az ember két teljesen egyformát készíteni. Egy "egyszerű" dióda esetén is több százalékos a hibahatár, ami még belefér a normálisba. Kondenzátor esetén ugyanez a helyzet, de itt még nem áll meg a lista, csak nincs kedvem minden áramköri elemet felsorolni...