Miért van az, hogy földelt villásdugót be lehet dugni lapos konnektorba, de a régi kerek földelés nélküli dugót a földelt konnektorba meg nem, pedig pont fordítva kellene megakadályozni nem?

Mert nem mindegy minek a végén volt.

És különben is, régi szabvány. A borotvacsatlakozó például picit keskenyebb volt, hogy ne tudj beledugni nagy teljesítményű fogyasztót, pl mosógépet, ugyanis egy 20w-os kis leválasztó trafó volt benne. Na ebbe bele tudtad volna dugni a kis kerekedet, mert pont ilyen helyekre való.

Abban igazad van szerintem, hogy logikátlannak tűnik, de ha úgy közelítjük meg, hogy ez ma már nem is szabványos, akkor a szabványalkotók szinte hozzád hasonlóan logikátlannak nyilvánították és meg is szüntették.

Vagyis "problem solved", hogy kicsit parasztosan fogalmazzak.

Hogy régebbi aljzatok vannak, az egy dolog, de szabályos felújításnál ilyeneket már nem is lehetne feltenni, _ha_ jól tudom.

"Elég logikátlannak tűnik,"

Mégis elég ha megmondják neked hogy mi a szabály, és alkalmazod.

Pl. a fülhallgató jack dugó is belemegy, meg a szög is.

Azt azért meg kell említeni, hogy ezek az előírások abban a korszakban fejlődtek, mint a kisróka a mezőn - és a rókától sem várja el az ember, hogy megfogja a tyúkot, míg fel nem nő.

De volt is abban logika. Az érintésvédelem nem volt kötelező, csak bizonyos helyeken és bizonyos berendezésekre. Következetes szerelésnél tehát a védőérintkezős dugót is be lehetett dugni lapos aljzatba olyan helyen, ahol nem kellett érintésvédelem, mert ott lapos aljzat volt. A kerek dugósat meg nem tudtad bedugni a védőérintkezős aljzatba olyan helyen, ahol kellett érintésvédelem, mert ott védőérintkezős aljzat volt.

Azt én nem mondom, hogy a logika hibátlan, de hivatalos szerveknél ritkán az. Például, amikor egy részeg, kábszert fogyasztott, jogsival nem rendelkező alany a lejárt műszaki vizsgájú autóval lakott területen kilencvennél kisodródik a kanyarban és így letarolja a kanyar utáni buszmegállóban állókat, aztán másnap a kanyar elé kihelyeznek egy harmincas táblát. :)

Igen, miután nekem úgy rémlik, régen úgy különböztették ezt meg, hogy voltak a hidegpadlós helyiségek, oda kellett a földelt aljzat (vizes, köves, vizes PVC stb.) vagy a voltak a melegpadlós helyiségek (szőnyeg, parketta, PVC), ami száraz állapotban elszigeteli az embert a talajtól, még akkor is, ha fázist fog. Utóbbinál elég volt a kerek aljzat.

Ma már más a filozófia, más a szabvány.

"hogy még érdekesebb legyen: a lapos konnektorban csak akkor van feszültség, ha a lámpa is fel van kapcsolva."

Voltak ilyenek, a tükör feletti lápával is egybeépítve, azt kimondottan a villanyborotvához találták ki.

Esetleg a kisebb teljesítményű hajszárítóhoz.

Régi panelekben lehet találni tükör melletti lapos konnektort, amire rá van írva, hogy csak villanyborotva részére. Régen volt sok szovjet villanyborotva, aminek kerek dugója volt emiatt kellett.

Egyébként oka van, hogy a kerek dugót nem tudod földelt konnektorba bedugni. Ilyen készülékeket csak aott szabad használni, ahol az áramütés veszélye nem nagy, szőnyegpadló, parketta stb. Ha zárlatos a készülék akkor sem fog megrázni az áram, mert a padló szigetelt, régen megengedett volt, mikor még a régi házak voltak divatban, ahol eleve nem votl sok elektromos eszköz és nem volt központi fűtés meg gázvezeték, így nem volt áramütés veszélyes. Csak a fürdőben és a konyhában a kőpadlónál volt kötelező a földelés.