Nyáron megrázott az egy 250 l-es tejhűtő kád de nem ájultam el. Mekkora áramerősség haladt át rajtam?

Érdekes feladat lenne egy elektrotechnika órán.Bejövő adat csak a 250 liter és hány mA ment át rajtad?

Az,hogy mit hűtött és mennyit nem számít.Néhány mA áramot bír ki az ember következmények nélkül.

15mA felett súlyos áramütést szenvedsz, és a szívet érő 75mA már halálos. Valószínű hogy pár milliamper folyt át rajtad.

Az első válaszolónak: A 220 volt az feszültség, nem áramerősség. Ráadásul már több mint 10 éve Magyarországon a hálózati feszültség 230V! 10 év alatt ideje lett volna megtanulni, mégis sokan ezt nem tudják.

Legközelebb ha áramütés ér, mindenképp menj el orvoshoz, ugyanis előfordulhatnak szövődmények pár órával az áramütés után is.

Nem emlékszem pontosan mert az általános 7. rég volt,de az áram erősség mértékegysége nem a Volt,hanem az Amper.

Egyébként a halálos áram 100mA. Viszont volt akit a villám csapott meg és él. Sokban függ miben voltál(cipő)mert az átmeneti ellenállástól függ hogy a feszültség mennyi áramot tud rajtad áthajtani.Ez pedig az Ohm törvénye, szintén 7. osztály.

Villszer.

Én még úgy tudtam hogy egyenáram esetén 75mA, de ezekszerint 100. Viszont 50-60Hz-es váltóáram esetén akár a szívet ért 10-15mA is halálos lehet, ugyanis bekövetkezhet a fibrilláció. Gyakorlatilag a szív görcsösen remeg.

De itt valószínűleg egy pillanatnyi kis megrázásról volt szó, 5-10 mA már erősen érezhető.

Az áramvédő kapcsoló nem véd zárlat ellen!

Az áramvédő kapcsoló azért jó védelem, mert nagyon gyorsan leold, jó esetben 1 század másotperc alatt, vagyis a váltóáram félhulláma alatt, igy gyakorlatilag egyenáramú áramütés kapaunk.

Áramütésnek (a fibrilláció mellett) másik nagy károsító hatása: az áramvezetésben résztvevő sejtekben elindüló az elektrolizis, ez váltóáramnál mérosszabb mint egyenáramnál. Többek közt ezért kell orvoshoz menni minden esetben.

Az, hogy hány mA halálos nagymértékben az érintett egészségi állapotától, idegállapotától, alkoholt fogyasztott-e, stb., függ.

Még az áramvédőről tudni kell: A készülék a bekötött fázis(-ok)on át folyó és a nulla vezetőn visszafolyó áramok eredőjét méri, ha ez nullától eltér, azonnal lekapcsol.

Vagyis, ha a föld, vagy védő vezető felé folyik áram, akkor az a bizonyos eredő, vagy összegzett áram nem lesz nolla, és ekkor műkésbe lép.

Ebből következik, ha fázis-fázis, illetve fázis-nulla között van zárlat, azt a készülék nem érzékeli, mert a ki és befolyó áramok eredője/összege nulla lesz.

Annyi tévedés van az utolsó hozzászólásban, hogy idézem " az áramvezetésben résztvevő sejtekben elindüló az elektrolizis, ez váltóáramnál mérosszabb mint egyenáramnál."

Ez pont fordítva van, elektrolízis egyenáramnál alakul ki, és a vér víztartalmát kezdi el oxigénre és hidrogénre bontani, és embóliát okoz. A váltóáram ezt a bontást nem viszi végbe, cserébe izomgörcsöt, fibrillációt, és vérrögöt okozhat.

Pontosan ezek miatt kell orvoshoz fordulni, ugyanis egy kis rög, vagy egy kevés felszabadult gáz is nagy bajt okozhat. A sérültet ezért tartják bent megfigyelésen.