Érdemes lehet lecserélni a régi 1200 W-os Hajdu villanybojlerünket egy újabb energiatakarékosra?

“ A langyos pangó víz veszélyes lehet

A bojlerek esetén nem szabad megfeledkezni egy szintén fontos szempontról, a legionella-veszélyről. Ahhoz, hogy az a vízben élő baktérium a szervezetet meg tudja támadni, a felső légutakba, a tüdőbe kell bejutnia. Ez akkor történhet meg, ha a legionellákat tartalmazó víz páraszerűen van jelen. Veszélyforrások lehetnek egyes légtechnikai berendezések (felületi hűtő, nedvesítő kamra, hűtőtorony, nedves mosó), zuhany, pezsgőfürdő, porlasztós párologtató. A legionella-veszély és a vízmelegítés között azért van kapcsolat, mert ez a kórokozó a langyos vízben szaporodik. Ha nagyon kevés melegvizet használunk el, és sokáig pang a víz a bojlerünkben, reális veszély a baktérium elszaporodása, aminek a legnagyobb az esélye 32 és 42 Celsius fok között.”

Remélem ebben a formában a cenzúrának is megfelel.

"de a teljes felvett energia a víz felmelegítésére fordítódik."

Vagy nem.

A víz jó hővezető. A hővezetési tényezője némileg emelkedik a hőmérséklet emelkedésével. De amint gőzzé válik, ez az érték durván leromlik.

Azaz a hőátadás a fűtőszál vízkőrétegében keletkező gőz esetén a vízhez képest kb. 25-ödére eshet vissza rosszabb esetben. Tehát amikor a boljerban rotyogni és sípolni hallod a keletkező gőzt, az egyértelműen vízkő jelenlétét jelzi, illetve ezzel párosulva a hőátadás romlását. A nyomás csak a forráspontot tolja el, a többire nincs befolyással.

Amúgy érdekelne, hogy még mindig van-e kedved fogadni bármennyibe, nekem tetszik az ötlet.

Forrás: [link]

13.

Szerintem érdekes és jó felvetés, amit 12 írt.

Mindaz amit leírtál, nem cáfolja. Ő is írta, hogy ha rosszabb lesz a hőátadás, túlmelegszik a fűtőbetét és végül tönkremegy.

De a bojler víztere egy zárt rendszer, akkor a keletkező hő hova távozna, ha a betétet továbbra is víz veszi körül, még ha némi vízkő rétegen át is.

"De a bojler víztere egy zárt rendszer, akkor a keletkező hő hova távozna, ha a betétet továbbra is víz veszi körül, még ha némi vízkő rétegen át is."

Ilyen alapon egy 1000W fűtőszál helyett egy 1000W izzót raknánk bele, akkor ugyanúgy működne? Mondjuk mindkettővel ugyanazt a vízhőfokot kapnám egy óra múlva? Érdekesen hangzik.

“ Ilyen alapon egy 1000W fűtőszál helyett egy 1000W izzót raknánk bele, akkor ugyanúgy működne?”

Erre itt a válasz:

“ Az izzók legnagyobb hátránya a kis fényhasznosítás, azaz a kis hatásfok, hiszen a bevezetett energia mindössze 2–5%-át alakítják fénnyé, a többi hőként kárba vész.”

( [link]

“ Minden olyan elektromos fűtés, legyen az fűtőpanel, padlófűtés, vagy infrapanel amely ellenás segítségével nyeri a hőenergiát, közel 100 % hatásfokkal működik, azaz az elektromos energia csaknem 100 %-át alakítja hővé.”

( [link]

Ezek alapján van pár % eltérés.

Egyet válaszolj meg! Az izzónál, tegyük fel, nem megy tönkre, akkor szerinted hová megy pontosan a hőenergia (950W, mert ugye max 50W az fény lesz)?

A te verziód szerint a padlófűtésre is tehetnék nikecellt, úgyis átmegy rajta a hő. Csakhogy figyelmen kívül hagyod a hőátadás hatásfokát.

Ha rossz a hatásfok, nem lesz ugyanannyi idő alatt ugyanannyi átadott emergia. Ha este kifördöm a vizet, az asszony délelőtt mosni akar, őt nem fogja érdekelni hogy azért nincs melegvíz, mert úgyis megmelegszik, csak többet kell rá várni. Meg nekem se lesz vigasz, amikor szétég a fűtőszál, mert nincs hűtése.

“ A te verziód szerint a padlófűtésre is tehetnék nikecellt, úgyis átmegy rajta a hő.”

Almát hasonlítasz körtével. A víz, ha nem tudja leadni az energiát a nikecell szigetelése miatt, akkor nem adja le. Melegebb lesz a visszafolyó ág, és a kazánnak nem kell akkorát fűteni rajta.

Az elektromos áram neked nem fogja visszavinni a “benne maradt” energiát, mivel nincs ilyen.

Ami áram átfolyik a fűtőszálon, azt át is alakítja, még akkor is, ha ezzel magát nyírja ki. E=U*I*t

Innentől 2 út létezik. Vagy megöli magát, és nincs mit számolgatni, vagy a túlmelegedett szál ellenállása annyira megnő (mert ugye nő a hőmérséklettel), hogy már nem vesz fel akkora áramot, így csökken mind a felvett, mind a leadott teljesítmény.

Jó az izzós hasonlat. A bojler zárt, nem tud belőle eltávozni a hő a szigetelési veszteségen kívül. Ha egy 2000 wattos izzóval melegítenénk, akkor is melegedne. És nem kell levonni a fényt sem, azt az 5%-ot, mert azt az eneriát sugárzással adja át a víznek. A Balatont sem a fenetudja hány millió kilométernyi igen jó hőszigetelő világűrön keresztül melegíti a nap felszíni hője, hanem a kisugárzott fény energiája nyelődik el benne.

Nincs olyan hogy az az energia elvész. Mivel fényként a bojlerből kijutni nem tud, "benne marad", és szintén a vizet fogja melegíteni.

Egy ideális elméleti fűtőszálat nem zavarna a vízkő. Lehet hogy 3 centi vízkő alatt a sárga izzásig hevülne, de a vízkövön keresztül is leadná a hőt. Igaz, ehhez az üzemmódhoz a narancssárga izzási ellenását kéne a névleges teljesítményre méretezni, ami brutális hideg indulóáramokkal járna együtt (kb 5x), mert egy izzó ellenállása a fehárizzás állapotában kb 10x-e a hideg ellenállásnak.

Kérdés, hogy a fény hány százaléka nyelődik el a vízben?

Mennyi a tartály oldalában? Ez ugye a tartályt melegíti. A tartálynak átadott energiából mennyi kerül a vízbe, és mennyi kifelé a szigetelésbe?