Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy a minap járt nálam egy villanyszerelő és a bojlerre C16-os fi relét kötött. Ha jól tudom bojlerre B karakterisztikájú kismegszakítót vagy fi relét szoktak kötni. Ebből származhat nekem bármiféle bajom?

Ez magában nem baj, az a baj, ha döglenek a tyúkok.

De ami a C karakterisztikát illeti, ha nincs ÁVK, akkor a C karakterisztika miatt nehezebb a hibavédelem kritériumait teljesíteni. Nem is feltétlenül teljesül. Ehhez érintésvédelmi mérés kell. Ha teljesül, akkor tökmindegy.

"Ebből származhat nekem bármiféle bajom?"

Pontosabban mire célzol? Áétalános aggodalom, vagy van konkrét dolog is amit meg tudsz említeni?

Itt a grafikon, ez alapján elmagyarázhatod mi az amit nem tartasz megfelelőnek:

[link]

Kissé gyorsan küldtem el a #3-at, folytatnám:

...ez volt az életvédelmi szempont, mely szerint is a B karaterisztikájú az kedvezőbb lenne. Ugyanakkor az én véleményem az, hogy forróvíztárolónál úgysem elég megnyugtató magában a túláramvédelmes hibavédelem, az áram-védőkapcsoló jobb megoldás, de ha van áram-védőkapcsoló is, akkor az az első vonal, és második vonal meg nincs előírva. De az természetesen jobb, ha áram-védőkapcsoló is van és a túláramvédelem is teljesíti a hibavédelem feltételeit.

A másik az, hogy a szakmában alapvető gondolkodás kellene hogy legyen az, hogy mind a túlterhelést, mind a zárlatot a lehető legrövidebb idő alatt és már a lehető legkisebb mérték esetén megszüntetni, a berendezés károsodásának és a kár kiterjedésének legkisebb mértékére. Ezen meg lehetne vitatkozni, hogy egy bojlernél van-e különbség, mikor a fűtőszálat általában nem javítja agysebész, hanem úgyis cserélik.

Szóval a C16 az inkább vagy azért van, mert ez volt otthon/boltban, vagy valami hentes gondolkodásmód eredménye, mintsemhogy jó szakember tudása által befolyásolt kiválasztási folyamat eredménye.

"úgysem elég megnyugtató magában a túláramvédelmes hibavédelem, az áram-védőkapcsoló jobb megoldás, de ha van áram-védőkapcsoló is, akkor az az első vonal, és második vonal meg nincs előírva."

Akkor egy fázis-nulla zárlat esetén mi fog kioldani?

"...mind a túlterhelést, mind a zárlatot a lehető legrövidebb idő alatt és már a lehető legkisebb mérték esetén megszüntetni"

Vannak berendezések amiknél üzemszerű (tehát nem hiba) a túlterhelés. Jellemzően indításkor, bekapcsoláskor.

Nem kell túlbonyolítani a dolgokat bojlerhez általában C 16 A kismegszakítót szoktunk rakni 2,5 mmm2 vezetékkel/kábellel, az újabb kisebb teljesítményűekhez mehet a C 13 A 1,5 mm2-el.

Fi relénél 30mA-es kioldási értékűt szokás hozzá rakni az hogy ez 16A-20A-25A vagy nagyobb nem számmít csak akkor ha kombinált FI-ről beszélünk .

#8, mostanában lájkoltam pár hozzászólásodat de most megint leástad magad a béka segge alá:

"Akkor egy fázis-nulla zárlat esetén mi fog kioldani?"

Amire válaszoltál a belinkelt mondatom, az a hibavédelemre vonatkozott. A hibavédelem az a készülék meghibásodása esetén fennálló áramütés veszélye elleni védelem, régebben érintésvédelem, aztán közvetett érintés elleni védelem, majd most hibavédelem néven. Annak nincs köze a fázis-nulla zárlathoz. Értem én, hogy az Ohm-törvényt kened-vágod, meg nagy motorok zúgnak a gyárban, ahol van egy asztalod, de az energiát csak ugatod. Ezt már beláthattad volna hosszú évekkel ezelőtt, mikor hülyeséget írtál a nullázás belső feltételeinél, meg a dugaszolóaljzatbeli nullázásnál, hogy csak kettőt említsek itt, de lehetne az általam olvasott villanyszerelő fórumosból is idéznem, vagy az index.hu fórumaiból. Az is megtörténhetne, hogy képzed magadat, meg az is, hogy ha nem értesz valamihez, nem próbálsz meg akadékoskodni.