Ez tényleg igaz?

Szia!

Nem 100.000, hanem 1m után, és az is lehet hogy csak a garancia jár le, de erről a gyártó oldalán olvashatsz többet. A vakupapucs pedig ez: [link]

Még annyi kattintásig nem jutottam el, hogy ezt kitapasztaljam.Egy kezdőnek a Nikon D3200/D3300 és a Canon 1200D. Az itt felsorolt vázak közül egyik se jobb a másiknál, minden rajtad és az objektíven múlik, előszőr a kit obit vedd meg (18-55mm) aztán ha jobban megy a fotózás, akkor lehet obikat, kiegészítőket is venni hozzá.Folyt. köv.

A zár valóban tönkre mehet 100-200-300 ezer expo után, de ez cserélhető, gépváztól függően a csere 50-80 ezer forint.

A felugró vaku tényleg tönkre szokott néha menni, főleg, ha beázik, de egyrészt ez ritka, másrészt felugró vakut úgyis csak végszükség esetén érdemes használni.

félni nem érdemes a zár meghibásodásától, de tudni róla és felkészülni rá érdemes. egyébként minden mechanikus (és elektronikus) alkatrész ugyanúgy meghibásodhat, csak kevésbé tervezhető és kisebb a gyakorisága, így emlegetni is kevésbé szokták. a legtöbb fotós sosem találkozik zárcserével, mert annyira nem vészes probléma.

ha új gépet veszel, akkor a zár nulláról indul és általában annyira sokat senki nem használja, hogy belehaljon. ráadásul új gépnél a garancia is véd. használt gépeknél nagyobb a zár meghibásodás veszélye, mert nem tudhatod, hogy előtted hányan, mennyit és hogyan használták és már garancia sincs, ami ingyenes javításra jogosítson. ezért használt gépeknél fokozottabb a zárcsere veszélye, viszont ezt a használt árba be kell kalkulálni és innentől nincs akkora kockázat.

a zár élettartamról sok féle tévhit és pletyka él, amik egy részét maguk a gyártók gerjesztik. minden gépnek van egy névleges zár élettartama, ami azt jelenti, hogy ők kipróbálták/megsaccolták és kb. annyit fog bírni a zár. viszont ezt semmi sem garantálja. különösen a garancia nem garantál ilyet. a garancia nem vonatkozik a zár élettartamára. garanciát időre adnak a gyártók, amíg a garancia él (általában 1-3 év), addig bármilyen meghibásodást javítanak. ha lejárt a garancia, akkor meg semmit nem javítanak, beleértve a zárcserét is. hiába van egy névleges élettartama a zárnak, ha sokal előbb hibásodik meg (ami előfordul), akkor sem javítják garancia időn túl. ez csak egy tájékoztató adat, hogy nagyjából erre számíthatsz. kicsit olyan, mint a kocsik alkatrészeinél vannak futott kilométer adatok. az sem jelenti azt, hogy előbb nem mehet tönkre és azt sem, hogy annál az értéknél biztosan tönkremegy. csak számítani kell rá, hogy kb. annyit bír és fel kell rá készülni, hogy annak környékén bizony elromolhat és javítani kell majd.

a fényképezőgépek zár élettartamát nagyban befolyásolja az is, hogy HOGYAN használják a gépet. nagyobb igénybevétel, sok hurcolás, sok rázkódás, ütődés, dobálás (pl. folyton nálad van, futsz, biciklizel, hegyet mászol vele, stb) hamarabb tönkreteheti, nagyobb körültekintés, óvatosabb, ritkább és kímélőbb használat (pl. csak otthon/stúdióban használod) akár sokkal hosszabb élettartamot is jelenthet.

hétköznapi amatőr/hobbi használat mellett nem készítesz annyira sok képet egy géppel, általában előbb lecseréled, mint elromlik. persze az is nagyon eltérhet, hogy ki mennyit fényképez. minden esetre a hobbi fotósok többsége nem szokott annyit fotózni, mint a profik, akik abból élnek, hogy napi 8-12 órán át fényképeznek és rengeteg képet készítenek. ezért is tér el az amatőr és profi gépek zárának élettartama.

a belépő szintű amatőr vázak névleges zár élettartama rövidebb, 60-80 ezer expo körül van, a komolyabb, félprofi gépeké 100-120 ezer körül, a mégkomolyabb profi vázaké pedig 300-400 ezer körül szokott lenni és a fentiek fényében bármelyik kategóriában előfordulhat, hogy egy váz elmegy akár 3-5x tovább is, így akár milliós érték is kijöhet, viszont ugyanúgy előfordulhat, hogy a legnagyobb igénybevételre és leghosszabb élettartamra tervezett profi gépek zárja is kevesebb expo után elromlik, mint egy amatőr gép zárja.

ha van gari, akkor ingyen cserélik, ha nincs, akkor fizetni kell érte. a zárcserék árai gyártónként és kategóriánként eltér, nagyjából 25-80 ezer között mozog. amatőr gépeknél jóval olcsóbb, komolyabb gépeknél egyre drágább, viszont egyre tovább is bírják általában (egyesek szerint a géppel kapott eredeti zárak tovább bírják, a cserélt zárak élettartama rövidebb, de garancia erre sincs).

ezen a linken találsz egy statisztikát, hogy melyik gép zárja kb. meddig bírja a tapasztalatok alapján. persze garancia erre sincs, csak iránymutatás:

[link]

hogy MILC-et vagy DSLR-t érdemesebb venni, az egyéni szempontok kérdése. mindkét oldal folyamatosan fejlődik. mindkettőnek vannak előnyei.

a kezdeti lépéseknél szerintem nem annyira vannak különbségek, sőt a MILC talán jobb is egy kezdőnek, mert a DSLR-ek legtöbb előnye megvan benne, viszont a kezdőként érzékelhető hátrányok zömét kiküszöbölték a MILC-eknél. ha már tapasztaltabb vagy, sokat fényképezel és speciálisabbak az igényeid, akkor lehet, hogy a MILC-eknél több hiányosságot tapasztalsz, amik jobban zavarnak (ezért van, hogy profik, komoly munkára MILC-et kevésbé használnak általában - persze vannak kivételek, mint ahogy telefont is használnak olykor profi célokra is, de azért nem mindig és nem mindenre)

a MILC gépek működése kicsit más, mint a tükörreflexes DSLR-eké, de mechanikus alkatrészek (és zár is) van legtöbb MILC-ben is, így az élettartam ott is számít, legfeljebb máshogyan és erről ma még kevesebb tapasztalat és információ van. az viszont biztos, hogy egy tükörreflexes géppel élőképpel fotózni nagyobb igénybevételt jelent a zárnak, mintha normálisan a keresőn keresztül fotóznál. (a DSLR-nél egyszer felnyitod a zárat az élőkép elindításához, fényképezés előtt visszacsukja, majd kinyitja fényképezéshez, és utána visszanyitja az élőkép folytatásához, tehát egy fotó elkészítése 3 expónyi zármozgással jár - videóra ez nem igaz, ott nem csukják vissza a zárat, így egy zárnyitással akár egy csomó videót is el lehet készíteni DSLR-el is).

a MILC-ek előnye, hogy kisebb és könnyebb a gép, emiatt könnyebb lehet mindig magaddal cipelni, kevésbé van útban. akár ugyanolyan szép és jó képeket, videókat is tudhatnak csinálni, leginkább a működésük, kezelésük tér el. hogy a használatuk mennyire kényelmes, előnyös, működésük mennyire gyors és kézreálló, az meg egyéni ízlés kérdése.

sokan azt mondják, hogy a MILC-ek élességállítása lassabb, de pontosabb, a DSLR-eké meg gyorsabb, de nem annyira pontos. a DSLR-ek fő előnye, hogy optikailag nézel ki az objektíven, azt szabad szemmel, valós felbontásban látod, amit a gép lát, míg a MILC-eknél mindenképpen a gép érzékelőjén keresztül nézel ki és egy videó képernyőn látod a képet (vagy a gép hátulján, vagy egy kisebb keresőben), ami általában elég kis felbontású és emiatt pixeles. DSLR használóknak általában ez zavaró szokott lenni - másoknak meg nem annyira. megszokás kérdése. MILC-nél viszont így előre láthatod, hogy milyen lesz a kép a kiválasztott beállításaiddal, míg a DSLR-nél a valóságot látod, nem azt, milyen lesz majd a kép. ha már tudsz fotózni, akkor ez nem zavaró, viszont amatőrként a MILC többet segíthet. ráadásul rögtön a keresőben vissza is tudod akár nézni a képeket, hiszen az egy képernyő. a DSLR-nél meg mindenképpen a gép hátulján kell visszanézned, mert a kereső nem képernyő, ott csak a valós képet látod.

a vakupapucs nem ugrik fel, az csak egy fix fizikai sín, amire külső vakut lehet tenni. a felugró beépített vaku az, ami lehet, hogy nem nyílik fel, ha meghibásodik. ez viszont minden gépnél előfordulhat, aminek rejtett, előogró (vagyis mechanikailag mozgatott) beépített vakuja van. ennek a meghibásodása ugyanúgy előfordulhat, mint bármilyen más mechanikus alkatrészé. ugyanígy meghibásodhat az akumulátor fedé, a ki-be kapcsoló gomb, tárcsák, gombok, stb.

ezek a meghibásodások nem annyira gyakoriak, de bekövetkezhetnek, mert a használat során igénybevételnek vannak kitéve és amit (sokat) használnak, az egy idő után elromolhat. minden gépnél...