Egész alakos fotózáshoz hol találhatnék alanyokat? Ti hol szoktatok keresni, milyen módon?

Nézz körbe fészen, biztosan vannak ilyen csoportok, akár a saját oldaladra is kiírhatod, hogy osszák az ismerősök.

Ellenszolgáltatásként szerintem teljesen jó, ha felajánlasz X megszerkesztett képet, végül is ha magától menne fotózásra, azért nem egy olcsó dolog, szóval korrekt ellentételezés. Illetve írass alá egy papírt, hogy hozzájárul a képek közzétételéhez, melyért anyagi juttatás nem jár. Ezzel le vagy védve személyiségi jogok terén.

Facebook csoportokban már inkább komolyabb képekhez szokás inkább modellt keresni. Ahol te tartasz, ott még szerintem egyszerűbb, érdemesebb barátokat, ismerősöket elhívni, vagy csak egyszerűen kimész szép helyekre és az ott járó-kelő embereket megkérdezed, hogy engednek-e egy képet. Cserébe, hogy átküldöd nekik, meg fogják engedni.

Persze kiírhatod a saját faladra, Facebook csoportokba, meg akárhova is, hogy modellt keresel, csak nem biztos, hogy te ugyanazt tudod nyújtani, mint amire ők gondolnak ilyen címen és ez félreértésekhez tud vezetni.

"lehet ilyenkor kérni hogy milyen ruhát vegyenek fel, vagy ezt nem illik/nem szabad?"

Nincsenek rá általános szabályok, minden helyzet függő és tárgyalás kérdése. Mindenkivel azt beszélsz meg, amit épp sikerül vele megbeszélned. Minden csak attól függ, hogyan adod elő a dolgokat.

Ha szívességet kérsz, nem fizetsz érte és még bunkó is vagy, akkor kevésbé fognak együttműködni veled. Ha fizetsz, pláne sokat és még kedves is vagy, akkor szinte bármit kérhetsz, legfeljebb nemet mondanak - jobbára a te kedvességed mértékéhez illeszkedő kedvességgel.

"milyen ellenszolgáltatást illik felajánlani?"

Amiben megállapodtok. Van, aki pénzért bármire hajlandó. Más még pénzért sem hajlandó akármire. Megint más ingyen is boldogan megtesz akármit - de nem bárkinek...

"Pénzt szoktatok fizetni, vagy cserébe vállaltok valami szívességet, esetleg vannak olyanok akik pusztán jó fejségből kvázi ingyen vállalnak ilyesmit?"

Mindig az fizet, akinek a képekre szüksége van és aki a feltételeket diktálja: Ha egy magazin, divatcég, reklámügynökség csináltat képeket, akkor ők találják ki, hogy milyen képeket akarnak, ők fogják felhasználni a képeket és ők fizetnek a fotósnak, modellnek, fodrásznak, mindenkinek azért, hogy elkészüljön, amire nekik van szükségük.

Ha egy igazolványképre, családi fotóra, esküvői képekre, a CV-dhez portréra, a modell portfólidóba néhány kezdő képre van szükséged, akkor modellként te fizetsz a fotósnak, hogy elkészítse azokat a képeket, amikre neked van szükséged. Megrendelőként te hozod az igényeket, te fizeted a fotóst, aki a te igényeid szerint dolgozik.

Ha egy fotós magának akar képeket készíteni, a saját alkotási vágyait akarja kiélni, így az igényeket, feltételeket is ő diktálja, akkor meg a fotós fizet a modellnek, fodrásznak, sminkesnek. Ha fotósként te akarod, hogy olyan kalapot vegyen fel, amilyenben te akarsz képet készíteni róla, akkor te veszed/béreled a kalapot és te fizeted meg, hogy a modell felvegye.

Amatőr körülmények között ezt a képletet igyekeznek sokan leegyszerűsíteni a TFCD (Time for CD) modellel, aminek az a lényege, hogy mindenki az idejét adja bele a projektbe, mindenki örül a végén CD-n megkapott képeknek, így senkinek nem kerül semmibe. A fotós ingyen fotóz, a fodrász ingyen csinál frizurát, a sminkes ingyen sminkel, a modell ingyen modellkedik, a stylist ingyen válogatja össze a ruhákat. Ilyenkor akár azt is meg lehet beszélni, hogy a felvetődő anyag/kellék költségeket mindenki a saját területéről nyeli be (fotós a stúdió költségeket), sminkes a sminkek költségeit, fodrász a hajlakk, stb költségeket), vagy az is lehetőség, hogy mindenki bedobja a közösbe a költség számlákat és ha mindenkinek megfelel úgy, akkor elosztjátok egyenlő arányban, hiszen mindenki benne akar lenni és mindenki akarja a készülő képeket, hogy mutogathassa, hogy az ő közreműködésével készül.

A TFCD legfontosabb szabálya, hogy minden döntés együtt születik, mindenki egyformán beleszólhat, mindenkinek egyformán élvezni kell, senki nem dirigál, senki nem főnök és senki nem húzhat belőle anyagi hasznot. Ezért aztán etikátlan egy divat cégnek, magazinnak, rendezvény reklámozásához fotózást szervezni TFCD alapon, amikor egy cég akar ingyen képeket, hogy ne kelljen költeniük rá, miközben mindenki más ingyen dolgozik az ő igényeiket kiszolgálva.

"a képeket meg lehet osztani ha jól sikerülnek, vagy az már személyiségi jogokba ütközik?"

Személyiségi jogokba az ütközik, ha olyat csinálsz, amire nincs engedélyed. Engedélyed meg pontosan arra van, amire engedélyt kérsz.

Pontosan ezért érdemes fotózáskor modell szerződést kötni, amibe részletesen beleírjátok, hogy mire, hogyan használhatod fel a képeket, mi az amire már nem használhatod fel és milyen ellenszolgáltatás jár érte a fotóalanynak. Hogy miben állapodtok meg, az a ti kettőtök tárgyalásán múlik.

Általában leginkább azt szokás kikötni, hogy nyilvánosságra hozhatod-e vagy nem, csak privát célra használhatod, vagy pénzszerzésre is - és hogy ezeket ki hogyan értelmezi, arról később jókat lehet vitatkozni, amikor a másik szerint már átléptél egy határt, de szerinted az még belefér...

Általában addig privát felhasználás, amíg csak te nézegeted otthon. Ha kiteszed (akár a saját személyes) Facebookodra, az már publikálás. Mivel bárkinek lehetősége van látni és bármikor fel is kaphatja az egész világ, ezért a privát Facebook oldalt is ugyanúgy kell kezelni, mintha a New York Times közölné címlapon.

Ha még külön fotós/modell Facebook (vagy egyéb) oldalt is csinálsz magadnak, az már üzleti felhasználás, még akkor is, ha pénzt (még?) nem keresel vele, mert a fotós/modell üzleted építgetésére, reklámozásra használod és minimum közvetett üzleti sikert remélsz tőle legalább hosszú távon.

Ha meg később még akár pénzért el-, akár ingyen átadod a képeid újságoknak, más médiumoknak, hogy közöljék, vagy ki akarod állítani valahol, akkor pláne üzleti jellegű a felhasználásuk.

Ha az előzetes engedély magában foglalja az adott felhasználást (pl. bárhol bármire használhatod), akkor később nem kell rá külön engedélyt kérni (ettől még ildomos lehet egyeztetni, hogy "figyu, itt is megjelenne, neked még ez belefér?" és akkor nem lesz belőle később vita, hogy "de én ezt nem engedtem volna, miért nem kérdezted meg?") Ha a meglevő engedélyed nem terjed ki egy felhasználásra, akkor később külön engedélyt kell kérned minden egyes felhasználásra (ezért érdemes az elérhetőségeket is a szerződésben rögzíteni).

Viszont az előzetesen megadott engedély később bármikor visszavonható, mert a saját személyiségi jogairól bármikor meg is gondolhatja magát bárki. Hiába adott engedélyt, ha visszavonja, onnantól nincs engedélyed és a továbbiakban nem használhatod a képet. Ha ez neked jelentős érdek veszteséget okozhat (pl. komoly költségekbe keverted megad a képek elkészítése érdekében), akkor érdemes a szerződésben azt is kikötni, hogy az engedély visszavonása esetén milyen kártérítést kell neked fizetnie. Ezt főleg komoly cégek szokták alkalmazni, amikor valakivel megállapodnak egy reklám kampány, tévé műsor, stb. elkészítéséről, akkor nehogy egy csomó ember munkája és komoly költségeik a kukába menjenek, mert valaki meggondolta magát.

Egyébként a 18-55 nem egy kimondottan portréfotós objektív, már csak ezért se számíts nagyon kimagasló képekre.

Én szívesen elvállalnék egy fotózást, ha csak "modell" kell.

Nem kérnék érte pénzt, a megbeszélt szinekben öltöznék, örülnék pár profi képnek

21F