Mi szükséges fekete fehér film hívásához?

- Hívótank

- Orsók a hívótankhoz

- Mérőedény a vegyszerek bekeveréséhez

- Hőmérő a vegyszerekhez

- Filmcsipeszek

- Tároló a bekevert vegyszereknek (a fixír néhány napig elvan, a hívó gyorsan romlik)

- Patikamérleg/ékszermérleg amennyiben porból dolgoznál

- Fekete-fehér hívó

- Fixír

- Stopfürdő (opcionális)

- Rontott film fénynél gyakorolni a film befűzését az orsóba

- Teljesen sötétíthető helyiség

- [link]

- Negatívtartó a filmek tárolásához

Az eszközöket be tudod szerezni másodkézből is, de Café Analog árul egy maximálisan korrekt kezdő szettet.

Kell egy nagyítógép, megfelelő fotópapír, a papírkép előhívásához szükséges vegyszerek, papírszárító, sötétkamra, hozzá a vörös fényű lámpa, türelem, az eredményhez képest tetemes forint összeg. Leginkább némi önállóság kellene, hogy a pontos és részletes leírásokat megkeresd. Pl:

[link]

#3 Vitatkoznék: ha szerencsétlen a szakkifejezésekkel sincs tisztában, akkor honnan tudná mire kell rákeresni? A fiatalabb generáció és az, akit sosem érdekelt a téma nem tudhatja, nincs honnan...

Szóval Kérdező, a hogyan lesz ebből rendes kép az egy teljesen más sztori :D

A fekete-fehér filmhívás folyamata csak eddig tart, azért tartott eddig a válaszom is.

Szóval negatívot lehet digitalizálni vagy le lehet nagyítani.

DIGITALIZÁLÁSra két módszer létezik:

A.) Befotózod a negatívot: ehhez az általában az alapfelszerelés:

- a T-re kihúzható, stabil fényképezőgép állvány

- makro objektív

- átvilágítóasztal

B.) Szkennelsz. Ehhez dedikált filmszkenner szükséges, pl. Epson V550 vagy V600

A digitalizált állományon az alapszerkesztések ugye a pozitívra átfordítás, a fekete és a fehér pontok beállítása. Van aki szerint ennyi és ettől autentikus a kép, míg mások tovább retusálják, sőt gátlástalanul belenyúlnak a képbe. A döntés a tiéd. (Fun fact: régen is simán retustak, maszkoltak, sőt, montázsokat készítettek.)

A digitális állományodat aztán vagy kinyomtatod, vagy nem.

A hagyományos módszert NAGYÍTÁSnak hívják.

Ehhez szükség van:

- Nagyítógépre

- Exponálóórára

- Nagyítókeretre

- 3 db hívótálra

- 2-3 db papír csipeszre

- Mérőedények

- Tároló edények

- Sötétkamra lámpa (enez általában vörös vagy zöld szín bizonyos tartományaira nem érzékeny a papír)

- teljesen besötétíthető helyiség

- folyóvíz (vagy nagy vödör víz, majd folyóvíz)

- Kontraszt szűrő vagy színes fej (opcionális - lásd haladó rovat)

- Másolókeret (opcionális)

- Szárítógép (opcionális - lásd haladó rovat)

- Fényérzékeny papír

- Papírhívó

- Papír fixír

Ajánlott szakirodalom: Baricz Katalin: Első nagyításaim (antikvár, 700-800Ft, jár hozzá gyakorlós negatív)

Nagyítógépet, exponáló órát, nagyítókeretet, szárítógépet meg ilyeneket mindenképp másodkézből. (Lehet kapni újat is, csak ahhoz több vesét kell eladni, mint amennyivel az ember egészséges esetben rendelkezik). Az ár függ attól, hogy milyen gyártmányú, állapotú a cucc illetve kitől veszed. Valaki örül annak, hogy elviszed a kamrában állomásozó böhöm nagy porfogóját, valaki baráti áron adja, csak használja valaki hozzáértő, de nyilván vannak olyanok is, akik a Magyarországon kitört analóg reneszánszon karnak meggazdagodni.

A nagyítógépnél kiválasztásánál érdemes figyelni arra, hogy milyen filmméretet tud nagyítani (ha nemcsak kisfilmmel foglalkozol, hanem középformátummal esetleg nagyformátummal, akkor odafigyelsz, hogy arra alkalmas legyen)

A nagyítógép egy nagy fém rúdból, és egy lámpából. A lámpában van égő (van az a LED ami jó hozzá), kondenzorlencse ami koncentrálja a fényt, filmtartó, egy harmonika kihuzat (ez segít élest állítani), egy objtektív (ez szabályozza a filmre jutó film mennyiségét), és egy félrehajtható vörös szűrő (papír beállítása, tényleg éles-e a kép).

Az exponáló órán 2 funkciooója kell lennie: folyamatos fény és időzítés. Folyamatos fény mellett állítasz, aztán időzítőre rakod, amikor exponálsz.

A 3 tálcában sorrendben: hívó, víz, fixír. Ezeket beállítod ebben a sorrendben a nagyító mellé, úgy, hogy neked kézre essen. Ha nincs kéznél folyóvized, akkor kell mellé a nagy vödör víz is.

A folyamat meg nagyjából annyi, hogy:

- a nagyítókereten beállítod a nagyítás kívánt méretét

- belerakod a negatívot a filmtartóba, megkeresed a nagyítandó kockát, behúzod a maszkot.

- hozzáállítod a kívánt papírmérethez, éleset állítasz (ezt még sima papíron is nézegetheted)

- mielőtt előkerül a fényérzékeny papír lekapcsolsz minden világítást, csak a laborlámpa ég.

- mindig 1 db papírt veszel elő, a többi megy a vissza a fényzáró csomagolásban a dobozába.

- emulziós oldalával felfelé belerakod a nagyítókeretbe

- leexponálod a papírt

- megy bele hívóba (1. tálca). Itt tudod ellenőrizni magad, mert akkor jó a hívás, ha 1-2 perc alatt alakul ki a kép, mert kézben tartható a folyamat. Ha úgy jön, mint a gyorsvonat, az nem, akkor állítasz a fény mennyiségén vagy az expozíciós idő rövidítésével vagy a blende szűkebbre állításával.

- ha a kívánt sötétségű a kép, akkor roövid mosás (2. tálca) után

- megy a fixírbe (3. tálca), amiben addig ázik, ameddig a használati utasítás írja

- aztán mosás. Optimális esetben folyóvízben, kevésbé optimális esetben belerakod a vödörbe amíg a többi képpel dolgozol aztán kiviszed a folyóvízbe.

- hagyományos izzó esetében vigyázol arra, hogy ne melegedjen túl a nagyítófej.

Szárítás: nekem eddig konyhapulton is elvoltak, de bizonyos papírok kegyetlen hisztisek, így a szárítógép is ajánlott.

Szóval eddig eljutottunk arra a pontig, hogy van kép a papíron, most kellene finomhangolni, hogy JÓ is legyen a kép.

Haladó(bb) cucc.

Tehát van egy filmtekrecsed, valamilyen kontrasztossággal. És van egy csomó képed rajta, amelyek különböző fényviszonyok között készültek: tűző napon, borult-felhős időben, ködben stb. Ahhoz, hogy ez mind megközelítőleg úgy nézzen ki papíron, mint ahogy te ezt elképzelted, korrigálni kell a kontrasztot.

Erre vannak különböző kontrasztosságú papírok: kemény papírok (kontrasztosak) és lágy papírok (kevésbé kontrasztos). Pl. a FOMASPEED 313 N egy normál gradációjú papírt jelöl, míg a FOMASPEED 313 C az egy kemény papír.

Illetve vannak vario papírok (pl. Ilfordnál a Multigrade, vagy maradva az előző példánál a FOMASPEED VARIANT 313). Ezeknek a kontrasztosságát te magad állítod be. Erre léteznek különböző kontraszt szűrők (pl. a Fomanál lehet néhány darabos olcsóbbat kapni, Ilfordnál 12 darabosat, objektív elé szerelhetőt is). Vagy az ember beruház egy színes nagyítófejre, ugyanazt tudja csak sokkal finomabban állítható.

Illetve a papírokat megkülönböztetjük hordozó szempontjából is:

- RC papír, resin coated, tehát ezen műanyag bevonat van. Gyorsabban szárad, lényegesen kevesebb vizet igényel mosáskor.

- Barit papír, FB papír, fibre based: a papír és a fényérzékeny anyag között található barit rétegről kapta a nevét. Ez a múzeumok, galériák által elvárt minőség, örök élet meg 2 nap a mosása és kell a szárítógép ahhoz, hogy ne pöndörödve, hepehupásan száradjon.

Felület szerint meg lehet a papír fényes, matt, félmatt/gyöngyházfényű.

Illetve, haladó(bb) szinten még maszkolással, azaz bizonyos részek kitakarásával tudod befolyásolni, hogy hol kapjon a kép több, illetve kevesebb fényt, így a végeredmény hol legyen sötétett/világosabb.

Első nekifutásra szerintem untig elég a fekete-fehér fej, meg egy csomag normál gradációju papír. És javaslom, hogy csinálj néhány fotogramot előtte, hogy a hívás -mosás - fixír - mosás rutin benne legyen a kezedben, mire negatívval bonyolítod a helyzetet. A fotogramhoz még csak nagyító sem kell, elég bármilyen lámpa.