Hogyan lehet az Isot, rekeszt, záridőt egyensúlyba hozni?

Általános cél hogy rövid záridővel és alacsony ISO-val fotózzunk, így nem mozdul be a kép és nem lesz zajos. A körülmények miatt azonban ez nem mindig alkalmazható. Ebben segít az expozíciós skála.

Az expozíciós skáláról:

Ha a fényképezőgéped keresőjébe belenézel, látsz egy skálát, mely alatt/fölött elvileg lesz egy kis pont, vagy háromszög. Alapból a skála középső, leghosszabb vonala felett kell álljon (néha nullával jelölik), hogy optimálisan exponáljunk egy képet. Ha a kis jel a skála fölött balra mozdul, sötét képet kapsz, ha jobbra, világosat.

[link]

Záridő, rekesz, ISO:

A fentiek alapján mindig el kell döntened, mi a fontos:

- Mozog a téma? Akkor rövid záridő a fontos, hogy ne mozduljon be a képen. Emiatt kevés ideig jut fény a szenzorra, a skála fölötti jel balra mozdul. Növeld az ISO-t, hogy kompenzáld.

- Nem mozog a téma, de sötét van? Növeld a záridőt addig, amíg nem lesz bemozdulás pl. a kezed remegésétől. Az ISO-t itt is próbáld alacsonyan tartani, amíg lehet, de ha kell, növelj rajta, hogy ismét középre kerüljön a jel.

- Van elég fény, nem mozog a téma, de több sorban állnak emberek? Itt jön be a rekesz szerepe, amelyet szűkítve (azaz az f értéket növelve) nagyobb mélységélességet érhetsz el, azaz pl. nem csak az első sorban állók lesznek élesek.

Az utolsó példa során viszont megint csak a fényből veszünk el (kisebb a rekesz átmérője = kevesebb fény jut be), megint valahol kompenzálnod kell. Vagy hosszabb záridővel (több ideig "gyűjt fényt" a gép), vagy ISO növelésével (világosabb, de lehet, hogy zajosabb lesz a kép).

Ennek a három értéknek a priorizálása tehát a fő szempont. Mindegyikkel lehet "sötétíteni és világosítani" egy képen, de a szituáció dönti el, hogy melyikhez nyúlj hozzá, hogy elérd a helyes expozíciót, a többivel pedig általában kompenzálunk, ha szükséges.