Kezdőnek milyen filmes kamerát ajánlotok?

Figyelj, attól hogy digitálisra fotózól nem fogod kevésbé jól megtanulni a fotózást, sőtt...

Egy tanulási folyamatnál fontos hogy azonnal észleld a hibát, így a visszacsatolás létrejön.

Filmessel csak megnehezíted a tanulásod.

Ha komolyan gondolod, szerintem vegyél egy olcsóbb fujifilm milc vázat, xt 100, vagy 200-ast, a manuális beálításai nagyon jók, tippre a teljes manuális kontrolt sem engeded el, nah az a váz neked való.

profitól tanulok fotózni, és segíteni szeretnék hogy jobb fotós lehess.

Az hogy szándékosan korlátozod le magad, egy régi technikával, bármiféle előny nélkül, az csak hátráltatni fog.

Gondold végig, milyen tanulási folyamatban segít a film a digitálissal szemben?

A nagyformátumú gépeken kívül sehol nem éri meg a film, és gyanítom, hogy nem műszaki kamerával akarsz gyakorolni...

Hát, én más megközelítést javallanék, olvasással lehet a legolcsóbban és a leggyorsabban kitapasztalni, hogy mi mire jó. Akár filmes, akár digitális kameráról van szó. Filmesnél valóban kis könyvecskével kell járni, és feljegyezni az expozíciós és egyéb adatokat, hogy a következtetések levonhatóak legyenek. De persze mindenki ott nehezíti meg a saját dolgát, ahol akarja.

Másfelől megjegyezném, hogy a sablon hívás (1100 Ft, és kész) az a kész kép szemlélésénél általában pont azt a jóindulatúlag megengedő "hát, ez Pistike gépéből, amit nyolcadikos ballagására kapott, esett ki" érzést közvetíti, ami nem egyezik az "ó, ez már művészet" érzéssel. A filmtől és témától függő expozíció és a filmtől és expozíciótól és céloktól függő hívás az csak otthoni laborálásnál teljesül, de ez a technológiai sor ez gyakorlatilag ugyanaz a képenkénti manipula, amit digitálisnál a lájtrúmmal teszünk - ezért volt kár hőzöngős kijelentéseket tenni. Sőt, filmnél ezt az embernek kétszer kell eljátszania, a negatív és a papírkép kidolgozásánál is.

Filmes gépet egyre nehezebb ajánlani, ezeknek 10-12 éve volt dömpingje, mikor már bebizonyosodott, hogy a digitális vonal meg is felel, olcsóbb is és sodróbb is, aztán lassan elfogyott a kínálat, és a filmes gépek az akkori 5-40 éves korukhoz meg azóta hozzátettek 15 évet, ami semmilyen alkotó elemüknek nem vált javára. 10 éve a legolcsóbb Zeniteket és Prakticákat ajánlottam volna, de az M42-es objektívek is kezdenek eltűnni. Ma már szerint azt kell megnézni, ami kapható, és annál, ami kapható, hogy melyik korszak terméke (szolgáltatásait és alkatrészeinek elöregedését tekintve, a hetvenes-nyolcvanas évek gyártmányai jöhetnének szóba, na meg a fiatalabbak, bár a 90-es évek Canon és Nikon gépeinél már a gép szolgáltatásaira nem támaszkodni nehézkes, autofókusz miatt nincs rendes élességállítási lehetőség, stb), mit adnak vagy lehet szerezni hozzá (csak cserélhető objektívesekben gondolkodok). Ismertebb márka (klónja is) tán előny.

Például:

[link]

Szerintem troll a kérdező, de hátha más tud profitálni belőle:

- A Holgák hisztis p!csák. A legtöbbhöz házi barkács kell, hogy fényképezni lehessen velük (amúgy meg vitrinben jól mutat).

- Fix objektív, fix fókusz, 2 záridő (1/100 és B). Nem kell emiatt lenézni a Holgákat, tök sok mindenre használhatóak, de technikát tanulni pont nem lehet rajtuk.

- "a színes film meg 15k bele ami kicsit borsos. Valami tipp?" Nézzél szét jobban! A legdrágább színes filmeknek is 5-6000Ft tekercse. Az olcsóbbja épp 2000Ft alatt van.

- "Előhívás digitalizálással együtt 1500/tekercs." És egy digitalizált filmkockával mennyivel is vagy előrébb, mintha rögtön digitálissal készítenéd? (Ha meggebedsz is van rajta szerkesztés, hiszem át van fordítva pozitívba.) Még ha le is világít(tat)od, akkor is az általad szidott digitális hulladék lesz belőle, amint befotózod és átküldöd a havernak messengeren. (azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy nagyítás címen a legtöbb helyen a digitalizálást és nyomtatást értik, nem a levilágítást.

- "Jah marhára földhöz fog vágni az ára." De azért kéne az óccsó film, mi? LOL

Nem csak az ára a baj, hanem a frusztráció, amit okoz maga a médium. Ha van egy alaptudásod, akkor könnyebb. Ha még csak most tanulod, hogy mi fán terem az iso-blende-záridő meg hogy a kompozíciót eszik-e vagy isszák, akkor kegyetlen lesz tanulási folyamat.

Na mit ajánlanék?

El kellene döntened, hogy milyen formátumot szeretnél. Én elsőre kisfilmet mondanék.

- Előnyök: 12-36 kocka, könnyen beszerezhető nyersanyag, ha nem akarsz vele otthon szöszmötölni, színest, fekete-fehéret tűrhető minőségben bárhol előhívnak (normális / jó minőségért Pestre kell menni). Fel van srófolva a filmes gépek ára, de árkategórián belül ebből van választék is, jó minőség is. (APSC-s gépek, micro 3/4 gépek egy részére, az obik egy része konverterrel felrakható. Az m42-es gépeket, obikat azért viszik, mint a cukrot.) Ha fotóztál már komolyabb géppel, a fogása, a gombok elrendezése ismerős lehet (ezzel ellentétben egy Mamiya rb67 vagy egy Lubiltel 2 olyan, mintha egy ufóval próbálnál szexelni, semmi nincs ott rajta, ahol megszoktad).

- Hátrányok: 12-36 kocka, tehát magát a hívást képkockánként finomhangolni nem lehet. Kockaméret: ebből még nem lehet gigantposztert nyomtatni.

- Nekem ami bejött: cserélhető objektív, manuális filmtovábbítás (multiexpo lehetősséggel), 1/1000 zársebesség, manuális minden állítás (blende, zársebesség, iso, fókusz). Nekem bejött az, hogy van benne TTL fénymérés.

Egy full analóg fénymérő mellett is sokat lehet tanulni, de mielőtt ilyet bevállalsz, gondolkodj el, hogy az a szintű lassúság, mennyire lenne praktikus / élményszerű a munkád során.

Javasolnék még egy szemléletváltást is. Egy kép nem a választott médiumtól lesz jó vagy rossz. Másrészt ha te jössz segítséget kérni, akkor az a minimum, hogy visszaveszel arcból.