Multiméterrel hogy lehet egy kondenzátort ellenőrizni?

Sehogy. Csak azt látod hogy zárlatos vagy sem.

ESR mérővel lehet.

De ha nem zárlatos, attól még lehet szakadt is.

Azért hogy kondenzátornak hívhatja magát, nagy MOhm mérőállásban rálépsz az előzőleg összezárt (kisütött) kivezetéseire, előbb alacsony ohm értéket fog mutatni (mert nekiáll feltöltődni), ami folyamatosan növekszik, végül ha jó a kondi elmegy végtelenbe.

Azért piko, nano Faradokat még közelítőleg se mérjél.

Hasonlíts egy jónak tudott, hasonló kapacitású kondival.

Halihó!

-Van kapacitásmérő funkcióval rendelkező multiméter. A műszeren vagy annak doksijában - feltüntetett méréshatárokon belül- meg tudod vele mérni a kondi kapacitását.

- Ha nincs kapacitásmérő funkció a műszeredben, akkor ahogy többen írták, zárlatra, szivárgásra bármely kondit meg tudsz mérni. Ehhez kapcsolt maximális méréshatárra az ellenállásmérőt. Akkor jó, ha a műszer végtelent mutat.

Azután nagyobb mikrofarád feletti kondik esetén egy kis 12voltos trafóra ha egy egyenirányítót teszel, majd a +/- kivezetésekre a kondit és vele párhuzamosan egy ellenállást, akkor váltakozó áramú mérési módban ellenőrizheted, hogy a kondi mennyire képes szűrni az adott terhelő ellenálláson jelentkező brumm feszültséget.

Ebből következtethetsz a kondi állapotára. Ha van egy azonos kapacitású etalon kondid, akkor össze is tudod hasonlítani a két alkatrészt.

Ugyanígy kapacitív mérőhidat is lehet építeni, de a kérdés nyilván nem erre vonatkozott.

Sokfajta apró trükk létezik az ellnőrzésre, de sajnos ezek egyike sem tökéletes.

Pl. ELKO esetén az ESR érték fontos. Többször futottam olyan hibás kondiba, aminek a kapacitása megvolt, mégsem működött vele az elektronika, mert az ESR értéke 20 felett volt. Ahogy ezt is írták előttem: egy rendes ESR-es kapacmérő beszerzése erősen ajánlott annak, aki elektronikával komolyabban foglalkozik.

Mondjuk valami ilyesmi: [link]

Soha ne feledd bármilyen mérés előtt rövidre zárni egy fél percre a kondik kivezetéseit. Nem elég csak egyszer, rövid ideig kisütni, mert repolarizálódhat.

#5

>Szépen kifejted az ESR fontosságát, ami igaz, de ne vezesd

>félre, meg kéne jegyezni, hogy kapcsolóüzemű

>alkalmazásoknál fontos csak (> 20kHz), 50Hz-nél nincs

>igazán jelentősége, motorindító kondenzátoroknál kb.

>mindegy.

OK. Mióta ELKO egy motorindító kondi? :)

Abbiza öngyógyulós unpol olajpapír szokott lenni leginkább.

Én meg ezzel szemben ezt írtam:

"Pl. ELKO esetén az ESR érték fontos. ..."

Nem igaz az sem, hogy csak kapcstápoknál jön elő az ESR kérdéskör. Pl. integráló, időzítő kapcsolásoknál is lehet gond, ahol a szivárgó áram és a többi vesztesség is számít, vagy oszcillátorokban, 10KHz feletti erősítőkben. Ott, ahol magas frekis zajtüskék ülnek rá a nagyobb kapacokkal szűrendő tápvonalakra az áramkörök működése közben, stb. Nyilván ahol lehet, ott tantál meg külön kerámia van a nagyobb frekiknek. De nem mindenhol lehet, vagy ahol lehetne, ott nem elég, meg sajnos nem is minden mérnök gondolkodik egyformán.

De ha valaki szervizelget, valóban az a gyakori, hogy PWM tápnál fut legtöbbször bele ebbe. Én meg utoljára épp tegnap egy gyári asztali multiméterben a 7107-es integrátor kondijánál. Elko volt a szentem. Kapac stimmel, ESR egekben oszt mért mindenféle zagyvaságot - (ugrált összevissza a kijelzés) merthogy nem volt kéznél egy csepptantál anno a gyárjában. Tettem bele egyet és egyből megjuhászodott. Ide pl. a gyár helyében eszembe se jutott volna mezei olcsó elkót betenni. Mindegy.

Ok..

Akkor 2 motorindítót kell megkülönböztetni:

Üzemi kondenzátort, amely végig bekapcsolva van a segédfázis körbe.

És van az indító (starter) kondenzátor, amely csak az indítás idejére van bekapcsolva.

Jellemzően harmad annyi méretű (térfogatú) mint az üzemi.

Max.megengedett bekapcsolási ideje átlagosan 3 perc.

Ezt követően túlmelegszik és felrobban (pontosabban van gyengített rész a házon, azt szétnyomja) és kifolyik az elektrolit és tönkremegy. (Mit kezdene elektrolit nélkül?)

Mint a kapcsolóüzemű tápok ELKOja...

Attól, hogy a motorkondikban van folyadék, még nem elektrolit kondenzátorról beszélünk. Az olajpapír kondikban szilikon vagy ásványi olaj van, mint DIELEKTRIKUM. Vagyis szigetelő anyag és nem ionvezető alapú elektrolit, mint az egyik FEGYVERZET.

Fentiek miatt az elektrolit kondi egyenáramra alkalmas, az olaj meg kis frekis váltóra használatos, így bár mindkettő folyadék kondenzátor, az olajos mégsem ELKO.

Pontosabban még ez sem teljesen igaz, mert van szilárd elektrolitos kondi is, messzire vezet ez a téma, kicsi a fórum...

Találtam egy hasznos kis anyagismereti összefoglalót a fentiekhez - annak akit érdekel:

mti.kvk.uni-obuda.hu/adat/tananyag/passziv/Passziv4Kondenzatorok2014.pdf

Az előző cikkemhez annyit tennék még hozzá, hogy manapság a legtöbb elektronika tele digitális áramkörrel, már nem az analóg világban élünk.

Elektrolit kondik alaplapokban, videokártyákban, vagy PC-n túl minden digitális kacatban táp szűrésre bekötve szép számmal előfordulnak. Az ESR érték sokszor ott is épp olyan kritikus lehet, mint a kapcsolóüzemű tápoknál és aki ilyet javít, az bele is fut rendesen. De egy tetszőleges elektronikai készülék, mint TV, mosógép, rádió, stb. szintén tele elkókkal. Mivel digitális a zömük, a sok processzor, vagy az IC-ken belüli digitális számlálók, miegyebek pörgése meg rendesen rángatja a tápvonalat - az ESR kérdés bizony itt is bejön. Hiába az egyébként egyre ritkuló számú átereszes táp használata, abban is ott van, csak a (villamos fogyasztók) oldaláról, nem a tápforrás felől nézve.

Az is megérne egy misét, miért hitványak manapság az elkók. Miért van, hogy ma bemész a boltba, az összes olcsó (és legtöbb helyen csak ilyen kapható) elko -10% értékű, már mikor megveszed, plusz akár használod, akár nem, a fiókban is pár év alatt bucisra felfújja magát. Ugyanakkor előszedsz egy 60éves tetszőleges ketyerét. Keresel tetszőlegesen benne egy elkót, kiveszed és megméred. ESR és kapac is rendben. Szóval lehetne jót is gyártani, csak épp nemigen szokás...

És nemacsk ELKO-ra igaz ez. Nézz meg egy X2-es kondit egy konnektorba dugható digitális kapcsolóórában, hordozható fogyasztásmérőben, mosogatógép panelen, stb. pár év és elmegy a kapacitása. Ha ilyet kell szervizelni, minden suhanc azzal kezdi, hogy cseréli (de legalábbis műszerrel kiméri) ezeket, hátha gyorsan végezhet a szervizzel.

Az emlegetett motorkondik is ilyen hitványak. Megveszed az újat és félévente, évente cserélheted, hacsak nem méregdrága "extra minőségűt" szerzett be a szaküzlet.

Régen ez ismeretlen fogalom volt. A gyártó csak betette a szabvány kondit és míg mosógép a mosógép, centri a centri, az bizony teszi a dolgát még ma, - 60 év után is...

Vannak 600Voltos öreg kondijaim, még az 1930-as évek rádióiból. Zömében a mai napig értékpontosak és jók... Igaz kicsit nagyobbak, rondábbak, de akkortájt az a dizájn ment. Nekünk van "ökolábnyomunk", de a szétesős technikával ki/mi is lát el bennünket. A média tele van a nagy szavakkal, de az alapvető rendszerhiba megváltoztatásáról - a valódi ok megszüntethetőségéről hallgat nagyokat... Semmi se fog megváltozni addig, míg ez a téma egyszer igazán nem lesz megoldva.