Milyen károsodás éri azt a lithium-ion cellát, amelyik egy pillanatnyi rövidzárlatnak volt kitéve?

Nem az a lényeg, hogy utántölthető, hanem például mennyi hő fejlődik az akkuban, de ilyen rövidebb zárlat nem szokott ártani. Ha szikrázik is, ennyit kibír általában. Még olyan tartós túlterhelést is, amitől hamar felforrósodik, de azt észreveszem és lekapcsolom.

Amikor durvább zárlattól tönkremegy, a belsejében keletkezik átvezetés, amitől már nem tud leállni a folyamat, felforrósodik, kifúj a biztonsági szelep és addig füstöl, míg az energia elfogy belőle.

Ha ilyen belső zárlata nem lett (ezek szerint), akkor esetleg annyi a teendő, hogy ellenőrzöd, nem nőtt-e a belső ellenállás, ami az elhasználódással együtt szokott nőni.

Vannak olyan töltők is, ami megmutatja a belső impedanciát, bár az olcsóbbak nem pontosak állítólag. De vannak más lehetőségek is. Ha ráterhelünk egy cellára, a soros belső ellenállás (értelemszerűen) sorba kapcsolódik a terhelő ellenállással, innen kezdve már csak Ohm-törvény. Valamint a terhelés helyes megválasztása.

Noha ez DC ellenállás (de ugyanúgy mérvadó), egyébként szabványosan a cellák 1 kHz-en mérhető belső impedanciáját szokták megadni az adatlapokon, az sem űrtechnika, házilag is építhető ilyen áramkör.

Ami leginkább kézenfekvő, a terheléses kapacitásmérés, de olyan terheléssel, ami már észrevehető hatással jár a kivehető Ah-kapacitásra. Egyszerűen azért, mert nagyobb áramnál több feszültség esik a belső ellenálláson, ezért hamarabb leesik a kapocsfeszültség a kritikus 2,5 V szintre.

Egy ilyen 18650 nagyságrendű cellánál 1A vagy nagyobb terhelés szükséges ahhoz, hogy látni lehessen a különbséget jó akku és elhasználódott akku között. Pl. 2 Ah helyett csak 1 Ah töltésmennyiség jön ki egy laptopcellából, az már nyilván nem jó.

De ha kisebb áramon mérjük, már nem olyan feltűnő a különbség.