Ha van egy elektromos készülékem ami 110V-ról és 230 V-ról is működik, akkor mennyi áramot vesz fel 110 V-ról és 220 V-ról, ha a teljesítménye 800 W?

Hát... P=V*I

vagyis: 800 = (110 vagy 230) * Áram

ebből már ki tudod számolni, hogy mennyi áramot vesz fel a különböző feszültségek esetén.

Olyat még nem láttam, hogy csak a felvett áram lenne feltüntetve, bár lehet hogy van ilyen is. Mondjuk ebben az esetben 110V-on jóval kevesebb lesz az eszköz teljesítménye mint 230V-on.

"az áram majdnem független a feszültségtől,"

"Az áram egyenesen arányos a feszültséggel, és fordítottan arányos az ellenállással"

OHM törvénye. Ezt még a leghülyébb villanyászba is beleverik.

"vagyis több lesz a meddő fogyasztása."

A meddő ilyen szempontból teljesen lényegtelen. Nem hatásos teljesítmény, nem végez hasznos munkát.

Csak azt nem tudják sokan, hogyan működnek az elektronikai szabályozó áramkörök. És, hogy az ohm törvény csak egy jó közelítés, léteznek nemlineáris elemek (ellenállások), a szabályozók tipikusan ilyenekből épülnek fel (tranzisztorok, diódák). Ezért a fogyasztókat a villamos energetikában a működésüknek megfelelően vagy impedancia-, vagy áram, vagy teljesítménytartó fogyasztókként modellezik.

Ahol ennyire mindegy a feszültség, ott valószínűleg úgy is letranszformálják, és szabályozzák az áramot. Mobiltöltőknél is így működik, az áram 1A/1.5 A/2A szabványtól függően.

"110V/230V 1.5A? Mindkét esetben 1.5 A vesz fel?

Telefontöltőn láttam ilyet: 110V/240V 0.3A"

Aki ismeri a fizikai valóságot, az tudhatja, hogy ezek soha nem az üzemi áramok, sőt konkrétan csak arról tájékoztatja a felhasználót, hogy a berendezés használatához mekkora terhelhetőségű hálózat szükséges.

Ebben benne van az is, hogy a bedugás pillanatában a pufferkondenzátor pillanatnyi áramlökést hoz létre, tehát azt is bírja el a táphálózat.

Mivel a lakások konnektorai ennyi áramot nyilvánvalóan képesek biztosítani, ezen a szinten általában érdektelen információ. Nagyobb teljesítményű berendezéseknél van csak jelentősége.

De ez ilyen szabvány elvileg, hogy közölni kell a vásárlóval, mire számítson a berendezés üzemeltetése során, illetve ne vásárolja meg, ha a szükséges feltételek otthon nem állnak rendelkezésre.

A tényleges üzemi áram ehhez képest külön téma.

Most inkább nem részletezem a kapcsoló üzemű tápegység működését, elégedj meg annyival hogy az áram majdnem független a feszültségtől, mert kisebb feszültségen romlik a hatásfok, vagyis több lesz a meddő fogyasztása.

Jobb is lesz, ha nem részletezed, mert hülyeségből pont elég volt ennyi is.

Hatásfok és meddőfogyasztás, cos φ ugyebár nagyon más fogalmak, már aki ezeket összekeveri, az nagyon sötét a témához.

Nem hallottál talán még a PFC-áramkörökről sem, aminek egyik feladata a cosφ kompenzálása, másik az áramfelvétel linearizálása a szinusz mentén, már amennyire lehetséges. Ha esetleg hallottál az egyenirányító --> puffer okozta csúcsáram, csúcsra töltés okozta hálózatrongáló effektről, amit az aktív PFC igyekszik elsimítani.

Tehát akkor miről is beszélsz villanyszerelő úr? Saját szakmádban okoskodj inkább, amihez értesz! (Bár inkább ne nekem, mert véletlenül erősáramhoz is van jogosultságom, meg gyengeáramhoz is.)

"# 3 Most inkább nem részletezem a kapcsoló üzemű tápegység működését, elégedj meg annyival hogy az áram majdnem független a feszültségtől, mert kisebb feszültségen romlik a hatásfok, vagyis több lesz a meddő fogyasztása."

Természetesen ezt a részét másik hozzászóló írta, csak lefelejtettem az idézőjelet az előbbinél. De feltétlenül el kell magam határolni, mert akkora ostobaság.

Konkrétan a hatásfok persze romolhat, mert nagyobb áramon valamivel többet fűtenek az alkatrészek a primerkörben (vagyis több hatásos teljesítmény vész el magán a tápegységen). De nem akkora mértékben, ahogy itt feltételezi.

A meddőteljesítmény viszont egészen más fogalom az erősáramú szakmában, külön tananyagot felölelő téma.