Egy áramkörbe bekötött potméter a potméter állásától függetlenül ugyan annyit fogyaszt? Teljesítményt vesz fel?

Kérdező 23:01:

Igen ez így van. A potmétert lehet terhelt feszültségosztónak bekötni (ld. Sztrogoff 22:02). Illetve kötheted a potmétert változtatható ellenállásnak is, ekkor értelemszerűen változik a teljesítménye. Mivel rajzolni itt nem tudok jelöljük: 1-es kivezetés az ellenállás test egyik vége, 2-es kivezetés az ellenállás test másik vége, a CS a csúszka.

Feszültség osztó bekötés: 1-es pont megyen egy "+tápra", a 2-es pont megyen egy "0V-ra", és a CS mozog a pályán. Ez a "klasszikus" feszültség osztós bekötés. Ha a terhelő áram elhanyagolható akkor a potméteren a teljesítmény: P=U*U/R (ahol az R a teljes /ráírt/ ellenállás), az U a rákapcsolt feszültség, és ekkor a csúszka állásától független lesz a potméter teljesítmény felvétele. Ekkor az osztó áram I0=U/R lesz.

Ha a potméteren a terhelő áram nem elhanyagolható (mert valami miatt olyan a fogyasztó amilyen...). Akkor terhelt feszültség osztóval kell számolni. Ilyenkor a csúszka állásától függeni fog a teljesítmény, ha U2-vel jelöljük a potméter csuszkáján megjelenő feszültséget, és I2-vel jelöljük a terhelő áramot akkor a potméter teljesítménye két tagból áll, a "felső" részen I0+I2 áram fog folyni, itt a teljesítmény P'=(U-U2)*(I0+I2), az alsó részen I0 áram itt a teljesítmény P''=U2*I0 a teljes teljesítmény a kettő összege lesz. Bebizonyítható, hogy a gyakorlatban, ha I0>10...15xI2 akkor terheletlen osztónak tekinthető és akkor a korábbiak szerint állandó lesz a teljesítmény.

Ha változtatható ellenállásnak kötöd be akkor az egyik kivezetést (pl. az 1-est) összekötöd a csúszkával. Ekkor meg "sima" ellenállásként viselkedik, és a teljesítménye P=U*U/Rx=I*I*Rx lesz, ahol az Rx csuszka helyzetétől függő érték lesz.

Alapvetően törekszünk arra, hogy egy potméteren ne legyen nagy teljesítmény (főleg a mai elektronikákkal), tehát ha tehetjük az áramkörbe úgy kötjük be, hogy ott ne kelljen nagy terhelő áramra számítani. Pl. egy erősítő bemenete, áramgenerátornál a "kisáramú" oldalra stb.. És akkor (legalábbis én úgy szoktam) úgy választjuk ki, hogy terheletnel osztónak számoljuk, és még akkor is ha valahol egy bázis vagy gate körben van lustaságból a kiválasztásnaál a teljes tápfesszel számolunk és akkor a szükséges potméter teljesítmény P=Ut*Ut/Rpot lesz. Általában én arra törekszek tervezéskor, hogy legalább 10kOhm potit tudjak használni, és az még 2x15V tápfesz esetén is max. 90mW teljesítményt jelent, és ez egy kényelmesen beszerezhető méret és vagy 100mW-osat tervezek be, vagy valamivel nagyobbat (de itt már tudok válogatni a kialakításban, forgatható, toló, lineáris, log, stb...). Ha pedig olyan a kapcsolás akkor 100kOhm környékén keresek valamit és akkor meg már nem is számolok a teljesítménnyel mert a 9mW várható maximális teljesítmény az bőven méretezési hibahatár alatt van.

Nehézség akkor van amikor olyan a kapcsolás, hogy ezt nem lehet megtenni akkor végig kell számolni a fentiek szerint.