Mi történik/történhet, ha víz kerül a megszakítóhoz, vagy a villanyórához?

A mennyiségétől függ.

És attól hogy mivel érintkezik a víz.

A víz alapvetően vezetőképes, alkalmas arra hogy zárlatot okozzon.

De kis mennyiségű fröccsenő víz esetében ritkán fordul elő probléma.

Medencét építenél, de a tervezett vízszint magasabb van van mint a mérőhely?

Eleve úgy kell kialakítani a mérőhelyet, hogy oda ne kerülhessen víz. Ld. MSZ 447 5.1.4, 5.1.5, 5.1.6. "Fogyasztásmérő berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt ne érhessék káros mechanikai és légköri behatások (rázkódás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a helyiség rendeltetésszerű használatánál várható sérülés).

A mért főelosztó, illetve további elosztó esetén ld. KLÉSZ és vonatkozó további szabványok előírásai, illetve az egyes gyártmányok gyártói beépítési előírásai szerint kell a telepítést elvégezni.

Célszerű úgy telepíteni magát az elosztóberendezést, hogy azt víz ne érhesse. Ha ez nem elkerülhető (pl. mert kültéren kell felállítani, vagy olyan helyen ahol vízelöntésre lehet számítani /pl. egy folyó hullámtere, állóvíz partja stb.), akkor a várható hatásnak megfelelően kiválasztott védettségi fokozatú elosztóberendezést kell telepíteni (pl. IP?5, IP?6, IP68) esetleg a várható nyomás feltüntetésével.

Ha mégis víz kerül oda akkor az baj, nem kicsi, hanem nagy. Az első ami szinte biztos, hogy kialakul az valamilyen "zárlat" (túláram stb.) ami károsítja a készüléket, a víz nem okoz fémes zárlatot, és nem biztos, hogy a zárlatvédelmek gyors fokozata aktiválódik, elképzelhető (és ilyet láttunk), hogy a túlterhelés védelem oldott le néhány másodperccel később. Ez alatt a víz már elég sok további kárt tud okozni. Ha a víz bejut a készülékbe ott aztán szintén nem kívánatos átvezetéseket hozhat létre. Itt az a baj, hogy az elektronikus áramkörök belső védelmei nem arra vannak kitalálva, hogy víz kerüljön az áramkörbe, ha oylan áramkört tervezünk ami várhatóan víz alá kerül (pl. egy vízérzékelő, vagy valamilyen mérőműszer ami a vizet méri), ott is úgy van kialakítva a készülék ház, hogy az áramkör ne érintkezhessen vízzel (szélsőséges esetben kiöntjük műgyantával, régebben kábel massza, vagy kátrány). A víz következő hatása (ha mindezt túlélte a készülék, és nem ment még mindig tönkre), hogy (kivéve a desztillált vizet) szennyeződést hagy ott, ami szintén vezeti az elektromosságot, nyilván ezt is az áramköri lapon (NYÁK) fogja megtenni, ami vagy olyan mértékű, hogy a védelem leold, vagy nem de működési zavarok lesznek. A következő jótékony hatása (ezt még a desztillált víz is megcsinálja, ha szépen kérjük), hogy korrodálja a fémeket azaz csökken a vezető keresztmetszet, romlik egy érintkező felület minősége. Ennek hatására növekszik a vezető ellenállása, vagy egy érintkezőnél az átmeneti ellenállás, ami kis áramú készülékeknél esetleg "zajt" vagy megnövekedett "prellegést" okoz, nagyobb áramú készülékeknél melegedéshez vezethet amit vagy kibír a készülék vagy nem.

Ha véletlenül DC-vel randizik a víz akkor beindul a vízbontás (főleg ha nagyobb feszültségű a készülék), ebből hidrogén gáz és oxigén gáz keletkezik (népszerű néven durranógáz), ezek a gázok a keletkezési helyükről odább vándorolnak, majd ha ott van egy kis szikra (ami itt várható, mert villany is meg víz is van jelen, ld. feljebb) a kémia órai kísérlethez hasonlóan durrani fog, ha ez egy megszakító készülékházában következik be (ilyet már láttam) akkor a fél megszakító eltűnik, és ha szerencséd van a fedővédelem még az előtt megfogja a (már nem tudom követni) hanyadik következményes zárlatot, vagy a tűzoltóság fog telefonálni hajnal 3-kor, hogy kigyulladt az elosztód.

Ha mégis víz éri az elosztót akkor le kell kapcsolni. Ld. 2013-as dunai árvíz, amikor a vártnál jóval magasabban tetőzött a Duna és az "árvízbiztosnak" tűnt helyek is víz alá kerültek, ott rengeteg minden tönkrement, és nagyon sok minden le lett kapcsolva.