Egy 100 wattos hagyományos izzó ugyananyi hőt termel mint egy 100wattos,12 voltos halogén kapszula izzó?

Nem ugyanannyi hőt termel, a halogén izzónak jobb a hatásfoka.

"hogy lehet ugyananyi teljesítménye wattokban?"

Úgy, hogy az izzók (és egyéb készülékek) esetén a felvett teljesítményt adják meg (amennyit fogyaszt) és nem a hasznos kimenő teljesítményt.

(kivételek vannak, ahol a kimenő vagy hasznos teljesítmény is fel van tüntetve, de azt külön jelölik)

Ezért minden ami 100W-os, 100W-ot fogyaszt, bármiből is termel bármennyit.

"Akárhogy is okoskodok: a 100 watt, az 100 watt."

Megválaszoltad a saját kérdésedet.

"De: a halogén kapszulába jóval magasabb akár 500 celsiusz fok is lehet"

A belső burokban igen. De a wolframszál meg ~2000 fokos. Nem a hőmérséklet a lényeg, hanem a kisugárzott hő.

100W, az az összes teljesítmény. Ennyit vesz fel a lámpatest, ezt sugározza ki. Legnagyobb részét hő formájában, kisebb részét (100 W-os izzó esetén tipikusan 2,5%-ot, kvarc-halogén izzó esetén tipikusan 3,2%-ot) fény formájában. Az izzó cseréjével nem történik más, mint hogy a hősugárzás elenyésző mértékben csökken, a fénysugárzás viszont jelentős mértékben nő. Vetítőgépekben általában a hősugárzás a probléma, ezen nem változtat a halogén izzó, de nem is teszi rosszabbá.

ha nagyobb hőt termel én nem próbálkoznék

elolvad benne vmi aztán több lesz a kár mint amit megspórolsz az égőn

[link]

Az áramjárta wolfram szál felhevül. Ezen a hőmérsékleten rendkívül gyorsan oxidál, az üveg búrából kiszívott levegő (vákuum) biztosítja a fém felületi kipárolgásának minimálisra redukálását egyben. De párolgás ha kis mértékben is, de van, ami csökkenti a szál keresztmetszetét és befeketíti a búrát míg tönkre nem megy, így az izzási hőmérséklet határt szab az alkalmazhatóságnak.

A halogénlámpa búrájában valamilyen halogéntöltést, általában jódot vagy brómot alkalmaznak.

Hatásfoka lényegesen jobb a hagyományos izzólámpákénál.

Az izzószálról elpárolgó volfrám a bura hőmérsékletének közelében (néhány száz fok Celsius) wolframhalidot alkot, ezzel megakadályozva a bura feketedését. A wolframhalid a magasabb hőmérsékletű izzószál felé diffundál, ahol elbomlik, s a volfrám lecsapódik az izzószál egyes részeire (kutatók azon dolgoznak, hogy ez a lecsapódás a legmelegebb pontokon jöjjön létre, s ott növelje az izzószál vastagságát, csökkentve a kiégési veszélyt).

A halogén körfolyamat létrejöttéhez a bura hőmérsékletének el kell érnie a több száz °C-ot. Ezért a halogén izzólámpa buráját kvarcból vagy magas olvadáspontú úgynevezett keményüvegből készítik. Ez ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a burát a hagyományos izzólámpákhoz képest kisebbre válasszák. Ennek előnye, hogy a gáznyomást meg lehet növelni s ezzel a volfrám párolgást csökkenteni. Így a halogén izzólámpa izzószálát magasabb hőmérsékleten, közelebb az olvadásponthoz lehet üzemeltetni, s ezzel a fényhasznosítást lehet növelni. Halogén izzólámpáknál fényhasznosítása 20 - 30 lm/W közt fekszik.

A halogén izzólámpa kisméretű burája azonban kényes, azt még hideg állapotban sem szabad megérinteni, mert a következő felfűtéskor az ujjunkról rárakódó izzadság és zsír nyomok beégnek a kvarcba, azt egyrészt elhomályosítják, másrészt törékennyé is tehetik, ezen túl a hirtelen párolgás okozta hőelvonás is megviseli az üveget. Mivel a halogén izzólámpa belső nyomása üzem közben több tíz atmoszféra is lehet, ez a lámpa felrobbanásához vezethet.

"A wolframhalid a magasabb hőmérsékletű izzószál felé diffundál, ahol elbomlik, s a volfrám lecsapódik az izzószál egyes részeire"

Sajnos ez azzal a sosem reklámozott következménnyel jár, hogy az izzószál porózus és rendkívül törékeny lesz, mechanikai szilárdsága csökken.

Egy kis rezgés, koccanás és eltörik...