Hálózati táp kábelben a föld kábelt szabadon lehet hagyni, ha transzformátorra akarom forrasztani? Nem tudom hova kötni.

Hagyományos transzformátort kötelező védőföldeléssel ellátni!!!! Ez alól kizárólag CSAK akkor adhat felmentést a szabály, ha a transzformátor teljesítménye a "kettős szigetelésű készülékek" közé tartozik, azaz beépíthető. (magnóba, tv-be, stb.).

Hagyományos transzformátort alapesetben földeléssel KELL ellátni.

Ha biztonsági, úgynevezett leválasztó transzformátorról van szó, a vasmagot akkor IS földelni kell. Ugyanis ha a primer oldal szigetelése átüt (konstrukcióból adódóan erre kicsi az esély) akkor a hálózat felőli fázis a trafó vasmagjára kerülhet. Ha fém szekrénybe van beépítve ezzel áramütés kockázata alakulhat ki. Azonban HA biztonsági, leválasztó transzformátorról van szó, ezek után azaz a szekunder oldalt és az utána jövő részeket földelni szigorúan tilos! Viszont biztosítékkal a szekunder felet is megfelelően el kell látni.

"Azonban HA biztonsági, leválasztó transzformátorról van szó, ezek után azaz a szekunder oldalt és az utána jövő részeket földelni szigorúan tilos!"

Már miért lenne tilos? Ez olyan mint kijelenteni, hogy orvosi steril kötszerrel tilos letörölni a húsvágó deszkát.

Másrészt pedig mi a helyzet PELV esetén és elektronikus kapcsoló üzemű tápegységeknél? :)

"ha a földelés nem működik megfelelően és a földelt részegységek zárlatosak lesznek, akkor az így létrejövő zárlat és rossz földelés magát a fázisvezetőt a védett oldalra is eljuttathatja."

Ez fennáll a biztonsági transzformátor kébpe kerülése nélkül is.

Hiszen a védővezetős érintésvédelmi mód alkalmazása esetén a készülékek érinthető fémvázát a védővezető egymással összeköti. Ha a védővezető megszakad és a szakadás után egy készülék testzárlatos lesz, akkor a védővezető az összes szakadás után lévő készülék fémvázára veszélyes feszültséget juttat.

De ehhez egyszerre két fatális hiba kell (a szakadás, a zárlat és az a körülmény amit írtam.

Ok. Nézzük a szakirodalom mit mondd, aztán értelmezzük is. Én laikusként olvasom most nem értek hozzá. :-D

" A védőelválasztás során a készüléket nem a hálózatról tápláljuk, hanem a biztonsági transzformátorral előállított földeletlen váltakozó feszültséggel. A transzformátor kimenti (szekunder) oldalán a földhöz képest nincs feszültség. Az elválasztott, transzformátorról táplált készülék testét tilos összekötni védővezetővel, vagy más körről táplált készülék testével. A névleges feszültség maximum 500v lehet. A vezetékeit elszeparáltan kell vezetni a többi áramkörtől. Az leválasztó transzformátor kimenetét (szekunderét) nem szabad védőérintkezős dugaszoló aljzatba kötni. A transzformátor kimenetét nem szabad földelni, vagy egyéb fémszerkezethez kötni. Egy elválasztó transzformátor csak egy készüléket táplálhat.Amennyiben egy transzformátorról több elektromos készüléket üzemeltetünk, akkor a fogyasztók testét potenciálkiegyenlítő vezetékkel össze kell kötni. A potenciálkiegyenlítő vezetéket más áramkörök védővezetőivel összekötni, vagy földelni nem szabad. Leválasztó transzformátor állttal leválasztott áramköröket csak védőérintkezős dugaszoló aljzatba lehet kötni, amelyeknek a védőérintkezőit egy földeletlen potenciálkiegyenlítő vezetékkel össze kell kötni."

Nem maradt le az ígért értelmezés? :-)

Sajnos ez a szöveg elavult, zavaros, pontatlan és ellentmondásos.

Idézek két részletet a szövegből:

1. "Az leválasztó transzformátor kimenetét (szekunderét) nem szabad védőérintkezős dugaszoló aljzatba kötni."

2. "Leválasztó transzformátor állttal leválasztott áramköröket csak védőérintkezős dugaszoló aljzatba lehet kötni"

"A transzformátor kimenti (szekunder) oldalán a földhöz képest nincs feszültség."

Az ilyen készülékeknél épp az a legnagyobb probléma, hogy de, igen, van.

Ezt a földhöz képest mérhető "lebegést" próbálják ellenállásokkal, RC tagokkal csökkenteni. Ez a potenciálkülönbség ugyanis veszélyezteti a készülékek működőképességét.

"Az elválasztott, transzformátorról táplált készülék testét tilos összekötni védővezetővel, vagy más körről táplált készülék testével."

Hát hogyne. Főleg amikor audio/video eszközöket kapcsolunk össze. A készüléken belül a tápegység szekunder DC körének negatív pontja közös lesz az összes, egymással összekapcsolt készülék esetén, mivel az a GND (jel referencia). De nyilván ezt már ki lehet valahogy magyarázni. Pl. úgy, hogy hívjuk másképpen. Például "potenciálkiegyenlítő vezeték"-nek és akkor máris dombon van a tanya, fejben megoldottuk hogy szabványos legyen, a készülékhez nem nyúltunk úgy van ahogy eddig.

"Egy elválasztó transzformátor csak egy készüléket táplálhat.Amennyiben egy transzformátorról több elektromos készüléket üzemeltetünk..."

Tehát szigorúan egy transzformátorról csak egy készülék üzemelhet. De ha mégis több (WTF?) akkor...

Szóval igen, értelmezzük...

A te verziód hogy hangzik?

Precízen arról van szó, hogy #3, #5 és #7 félrevezeti #8-at, #8 pedig így beleköt abba, amiről nem tudja, miről van szó.

Valaha volt ugyanis egy érintésvédelmi mód, a védőelválasztás. A fogalom alatt jellemzően nem az elektronikus készüléket, főleg nem annak beépített transzformátorát, satöbbi értették, hanem egy általánosan 220 V-os készülék biztonságos üzemeltetését, amely készülék esetleg valami miatt nem lehetett kettős szigetelésű, vagy pedig ez magában, a védővezetős érintésvédelmi módokkal meg pláne veszélyesnek minősült. Ilyen volt például a villanyborotvának a szállodákban üzemeltetése, ami az akkori felfogás szerint a rém hülye felhasználó úgyis majd fél lábát a mosdókagylóban áztatva, bal kezével meg a fűtéscsövet fogva használ, és a borotva meg amúgy is törött. Mondjuk ez így nem volt leírva. :D De az igen, hogy fokozott érintésvédelmet kell alkalmazni akkor, ha a körülmények pocsékok (szabadban, fémporos, meleg, fémpadlós, stb) és a készüléket fogni kell. Fokozott érintésvédelemnél a felsorolt három módszer között az egyik, de fémtartályban, kazánban végzett villamos munkánál a választható kettő módszer egyike a védőelválasztás, tehát ezt igen jónak tartották.

A védőelválasztáshoz tartozott egy biztonsági transzformátor, és kiviteli előírások, melyek nagyjából megtalálhatóak ma is.

Na ja, csak ma egyrészt az "efféle" módszert nem védőelválasztásnak, hanem villamos elválasztásnak hívják, másrészt nem kell hozzá biztonsági transzformátor, harmadrészt meg a kiviteli előírások kissé megváltoztak.

Így aztán a #7 által beidézett szöveg első mondata ma nem érvényes - a második meg időtállóan hülyeség.

Ironikus módon #8 pont ezeket nem kifogásolta, csak azt, minősítette "elavult, zavaros, pontatlan és ellentmondásos"-nak, ami él. Na jó, ide nem tartozik a "földhöz képest nincs feszültség", ami valóban ostobaság.

Alighanem elnézte azt, hogy az idézet igen helyesen azt írja, hogy egy fogyasztókészülék esetén nem szabad védővezetőt alkalmazni, több készülék esetén pedig kötelező, tehát ellentmondás abszolúte nincs.

Az azért még ide tartozik, hogy több készüléket üzemeltetve egy transzformátorról módszer csak szakképzett vagy kioktatott által felügyelt helyen alkalmazható, valamint ugye a vezeték zárlatának valószínűsége az eléggé arányos a hosszúsággal, tehát még kell védelem az ellen, hogy ha mindkét pólusban előállna földzárlat; és még az is kell, hogy ne legyen akkora a hálózat, hogy a kapacitív áram egyszeres hiba esetén agyonvágja a markolászót.

No és ehhez az egészhez egy elektronikus készülék biztonsági szigetelőtranszformátora (hát igen, most így hívják), készülékek jelbemenetének közös pontja, stb. alig van közelebb, mint Makó Jeruzsálemhez.