Nincs védőföld a házban? A konnektorokba nincs bekötve a földelés (nincs zöld-sárga kábel), hanem a nulla van egyszerre a konnektior jobb holalába, és a földelés helyére kötve.40 éves ház, azóta nem volt a vezetékekhez nyúlva.

Elosztó?

Villamos elosztó: A villamos energia elosztására kialakított központi hely.

Nevezik még népies nevén "villanyóra szekrénynek" iparban "erősáramú elosztónak" stb.

:-)

Sztrogoff!

Miért kell piszkálni a másikat?

Bizony téveset irtál!

Azta... ilyenek vannak? Erősáram? Az meg mi? (nyúlj hozzá és meglátod) jó tanács előbb hívj mentőt :)

A nullázás régen NEFH néven volt ismert, és minimum 10 réz és 16 alu keresztmetszet volt a feltétele, tekintve a nagy hibaáramra oldó védelmek helyes működéséhez aránytalanul költséges földelőrendszereket kellett volna kialakítani.

Sajnos a keresztmetszet korlátok figyelmen kívül hagyásával a háztartásokba is eljutott ez a megoldás, noha működik, de veszélyes ilyen vezeték keresztmetszet mellett. A sodrott egyes - másfeles alu kötések átmeneti ellenállása könnyen megnőhet a terhelés okozta melegedés, korrózió hatására, ahonnan rohamosan romlik a helyzet. Innentől a fogyasztón tapasztalható feszültségesés, a védett testeken feszültségemelkedésként jelenik meg, amiben megegyezhetünk hogy nem kívánatos és veszélyes.

A mai korszerű érintésvédelem nemhiába használ védővezetős alap, és áramvédős fedővédelmet is egyben, ami ha jól rémlik a nyolcvanas évek vége óta kötelező a meglévő villamos hálózaton végzett jelentős átalakítás esetén is (azaz ha pl. lakáselosztót cserélsz, nem elég egy új doboz 3 db kismegszakítóval, de ezt sokan passzolják a plusz költségek elkerülésére), az újon meg méginkább.

Csak egy rossz példát említve, a kollégám egyik gyereke szenvedett halálos áramütést az ilyen spórolós megoldások miatt. Mindig van egy "szaki" aki megcsinálja olcsóbban.

Érintésvédelmi felülvizsgálóként szörnyű dolgokkal találkozom.

Az áramot nem veszik komolyan. Sajnos ránézésre semmi sem különbözik azon a testen ami ráz és ami nem. Csak a fogása más. De akkor már nem mindegy hogy egy szabályos és hatékony védelem áll mögötte, vagy semmi.

"Miért kell piszkálni a másikat?"

Bizony, nem kell. Ezért volt véraláfutásos a szemem napokig, mert azt hittem, rosszul látok, és sokat dörzsöltem, kerestem, hogy ugyanezt miért nem írod annak, aki leőrültezte Pista bácsit, valamint Szirtynek, aki le-nemértesz-ezett engem. Valamint akár az is lehetett volna a dolgok fejlődése, hogy akár te, akár más megkérded, mégis, mire alapozom az állításomat - mielőtt lehülyéztetek. Nem kell írni, hogy szó szerint nem hülyéztetek le, elég a tartalom. :D Én, ugye, úgy kezdtem, hogy: bocsánat, de... Hát, nálatok ilyen a fogadjisten, aztán amilyen a fogadjisten, olyan lett a következő lépés.

No, de beszéljünk a tényekről.

A nullázás az nem egy olyan kiforrott valami, mint a biblia. Az kb. 100 éves tudomány, ami állandóan fejlődik. Ezt mindenkinek szem előtt kellene tartania, mert bármikor, ha hozzányúl egy berendezéshez javítás céljából, akkor két lehetősége van: 1. az eredetileg szabványos állapotot fenntartja, vagy 2. a jelenleg szabványos állapotra átszereli. A kérdéssel behatóan foglalkoztak régebben hazánkban is (nyilván a felelőskeresős és egyéb büntetőjogi macerák miatt), és ezt utoljára - ez már nyugatról jött - úgy fogalmazták meg, hogy: Egy meglévő berendezés bővítése vagy átalakítása esetén ellenőrizni kell, hogy a bővítés és az átalakítás megfelel a HD 60364-nek és nem csökkenti az eredeti berendezés biztonságát. De: Meglévő berendezéseket a HD 60364-nek a tervezésük és a létesítésük idején érvényes előző kiadásainak megfelelően tervezhettek és létesíthettek.

Persze, hogy mikor volt mi, az egy lakóépületnél nem nagyon követhető. Ha volt Pista bácsi, és valamikor valamit megtanult/ellesett a mestertől, akkor Pista bácsi alighanem egyetlen dologért hibáztatható (amiben sajnos igen sok magyar szakember is hibásnak bizonyult), hogy amit megtanult, annak érvényességével kapcsolatos változásokat valószínűleg ő sem követte. Egészen pontosan ha ő 1973 október 1. után szerelt új épületben, vagy felújításnál, akkor beleesett ebbe a hibába ő is. No de ezt nem tudjuk. :)

A nullázást kezdetben elviekben lelkesen ajánlották, az e sorban a második szabályzat 1929-ben lépett életbe, de ebben részletes kiviteli előírások nem voltak (a pontosság kedvéért természetesen nem azt írta, hogy külön vezetővel kell nullázni, hanem azt, hogy a földelt nullavezetővel kell összekötni).

Aztán felerősödtek az ellenzők, hiszen a nullázás többlet felelősséget kívánt meg a szolgáltatótól, amit azok nem óhajtottak felvállalni. Miként Vigh Bertalan fogalmaz Erősáramú Villamos Szerelés című, 1940-ben megjelent könyvében: A nullavezető védőföldelés céljából való felhasználásához az áramszolgáltató vállalatok ritkán járulnak hozzá.

Viszont eme könyv 136. oldalán ott van Pista bácsi módszere: [link]

A szocializmusban ez még egy ideig nem változott, az 1968-ban megjelent Czelecz-Gárdonyi-Sidó:Erősáramú Berendezések Szerelése című könyv 330. oldalán még ugyanaz olvasható az alábbi mondatban: Hordozható készülékek csatlakozóvezetékében... ...nem szabad! Azaz máshol igen...: [link]

Ebben a könyvben már illett volna kiírni azt, amit fentebb állítottam, hogy a nullavezető átkötése a védőérintkezőre csak ipari berendezésekben volt megengedett (Vigh Bertalannál még akárhol!), de mivel ez a könyv speciálisan az állomásszerelőknek készült, fogalmazhatunk úgy, hogy a feltétel bele van értve.

Egyébként honnan is jön ez, hogy csak ipariban megengedett? A változás az volt, hogy lakóépületekben lett nem megengedett. Mégpedig az 1/1964. NIM sz. rendelet szerint, ami előírta, hogy új épületnél vagy felújításnál 5 vezető kell. Pista bácsi felelősségét akár innen is számolhatnánk, az tény, akkor 1965. január 01. Tehát ezelőtt a dátum előtt Pista bácsi minden kétség nélkül teljesen jogosan és szabályosan nullázott "átkötéssel" lakóépületben is új szerelésnél is.

Mivel lejjebb szó esik a TN-C módszerről, ezt az idősort még kiegészíteném:

Életbe lépett az MSZ 172-1/72, ami szabványban először írta elő, hogy új lakóépületekben 5 vezető kell. Ebben már nem egészen ugyanaz az ábra szerepel, mint a fentebb említett Czelecz-Gárdonyi-Sidó könyvben; mert jelölve van a dugaszolóaljzat, és odáig is 3/5 vezető megy - a hiányosság az, hogy nem írja, hogy ez minden esetre érvényes, vagy csak iparban, vagy csak háztartásokban. De a szöveg továbbra is megvan, hogy hordozható készüléknél 3/5 vezető kell.

1978-as dátummal jött egy módosítás, az volt, ami újból megengedte a TN-C rendszert 10 kvadrátmilkó felett. Mi volt még benne?

- egyrészt megint van olyan rajz, hogy dugaszolóaljzatig két vezeték, és az aljzatban átkötve a védőérintkezőre a nulla, bár itt már oda van írva, hogy 10 mm2 és felette

- másrészt le van írva a magyarázatban, hogy: (arról beszélünk, hogy TN-C lehet 10 mm2 felett, de alatta már nem)"...viszont ipari létesítményekben - ahol eddig a különválasztás csak dugaszoló után volt kötelező - ez szigorítást jelent!" Tehát e pillanattól akár ipar, akár lakás, 10 mm2 alatt a hálózatot 3/5 vezetővel kell szerelni.

Viszont!

- a korábbi előírásoknak megfelelő kivitelben szerelt berendezéseknél az elkülönítést csak akkor kell végrehajtani, ha a teljes vezetékszakasz átépítésre kerül. Hát ez külön megengedte, hogy fennmaradjon az, amiről beszélünk...

1986-tól aztán teljesen új alapokon vagyunk.

Ami még a műszaki tartalmú állításokat illeti:

"Szerintem olyan témához szóltál, amihez nem értesz."

Soha senki sem ért semmihez tökéletesen... :)

"Ez nem baj, mindenhez senki nem érthet."

Én nem is akarok a textilfestéshez, a belgyógyászathoz és az acélötvözéshez, de egyáltalán.

"De sajnos te tanácsokat is adsz méghozzá nagyon-nagyon veszélyes tanácsokat, ami viszont komoly baj!"

No, itt azért eljutottunk egy szintre. Veszélyes tanácsokat??? Pont ugyanazt adtam, amit te, hehe. :) Emlékezzünk: A kikötés az csak a fele a megteendő útnak, ott nem szabad megállni egy percre se!

"Soha nem volt megengedett dolog. A védővezető nem vezethet üzemi áramot, csak hibaáramot. Mivel a nulla vezető üzemi áram vezetésére való, így nem használható fel védővezetőként."

Hát a fentebb leírtak értelmében, ebben nem volt igazad. És azon felül: Ejnye! Hallottál már a TN-C rendszerről?

"Nagyon nagy tévedés! Az ilyen megoldás akkor lehet (és lesz is) életveszélyes, amikor a nulla vezető valamelyik fogyasztónál megszakad (pl. elég a kötés a túláram miatt)."

Egyrészt nem tévedés, mert ha tévedés, akkor tévedett minden szakember az elmúlt 80 évben, aki erről könyveket írt, szabványosítási bizottságokban ülésezett, stb. Merthogy ezt hangoztatják szerencsétlen hozzá nem értők. :D A szakadás veszélye valóban megvan, ezért írják 100 éve, hogy a nullázásnál gondosan kell szerelni a nullavezetőt, ezért van keresztmetszeti korlát, ezért kell(ene) rendszeres felülvizsgálat, stb.

"Szerintem te kevered a PEN vezető szétválasztását PE és N vezetőre.

Igen, a védővezető és a nulla vezető közösítve van az elosztóban. De ez nagyon nem ugyanaz, mint helyileg közösítgetni pl. fali csatlakozóknál."

Amire ezt írtad, akkor tehát te nem ismered el a TN-C módszert? A TN-C módszer rögzített berendezéseknél alkalmazható, nézz utána. Ha lenne olyan egyszerű 230 V-os védőérintkezős dugaszolóaljzat, ami tudna fogadni 16-os vezetéket, akkor 16-os vezetékkel Pista bácsi módszere ma is alkalmazható lenne. Csak ma a védőérintkezőről kell áthidalni a nullára, míg ezelőtt 29 évvel még fordítva kellett.

"Egyébként annak megállapítása hogy melyik a nulla és melyik a védő vezető nem ördöngősség."

Csakhogy én azt írtam, hogy CSAK méréssel nem egyszerű. Te meg azt, hogy megbontással ÉS méréssel. Érzed-e a különbséget? :)

"A nullázás régen NEFH néven volt ismert"

Hát, nem. A nullázás az nullázás, a NEFH meg NU+EPH - valamint ezerszer megjegyezték, hogy a NEFH nem értelmezhető ipari berendezésekre.

"és minimum 10 réz és 16 alu keresztmetszet volt a feltétele"

Hát, nem, minimum 10 mm2 volt a követelmény, akár réz, akár alu.

"Sajnos a keresztmetszet korlátok figyelmen kívül hagyásával a háztartásokba is eljutott ez a megoldás"

Miként fentiekből kiderül, ez nem így volt.

" noha működik, de veszélyes ilyen vezeték keresztmetszet mellett"

Ma veszélyesnek tartjuk, akkor ez volt a lehetőség és az előírás. Márpedig ez a "beszélgetés" nem arról szól, hogy mit tartunk ma jónak, hanem arról, hogy Pista bácsi valaha rosszat tett-e.

" A sodrott egyes - másfeles alu kötések átmeneti ellenállása könnyen megnőhet a terhelés okozta melegedés, korrózió hatására, ahonnan rohamosan romlik a helyzet. Innentől a fogyasztón tapasztalható feszültségesés, a védett testeken feszültségemelkedésként jelenik meg, amiben megegyezhetünk hogy nem kívánatos és veszélyes."

Tökéletesen egyetértek, de ez sem tudja a régi időkben szabályos dolgot a régi időkben szabálytalanná tenni, mintegy időutazás gyanánt.

"A mai korszerű érintésvédelem nemhiába használ védővezetős alap, és áramvédős fedővédelmet is egyben, ami ha jól rémlik a nyolcvanas évek vége óta kötelező"

Na, én ezt nem tudom értelmezni, de leírom, hogy volt és van:

Védővezetős érintésvédelem bizonyos készülékeknél és bizonyos helyeken volt kötelező 1986 előtt. 1986-tól gyakorlatilag mindenhová.

Áramvédős fedővédelem 2007. óta kötelező.