Mit takar az Inverter megnevezés hegesztők területén?
Sziasztok.
Apámnak szeretnék venni hegesztőt, és a neten a választék elég nagy, és nem vagyok szaki sem, szóval sajnálom ha valami fájdalmasan egyértelműt kérdezek. Van az ív és invertereres (amiben én gondolkozok, mert a gáznak nagyon drága a cseréje, és ö ehez a 2 típushoz ért igazán), amiből nem igazán tudom hogy az inverteres miből jobb olvastam róla hogy van benne egy okos gépezet (amiatt sokkal könyeb) ami regulálja a folyamatokat mint pl vész leállás, egyenáram kibocsájtás stb. De különösebben nem tudom hogy mennyire megbízhatóak élettartam területén az ív hegesztőkel szemben vagy hogy javítás esetén milyen árakra kell számolni hogy ha javítani kell? Továbbá hogy milyen típusú pálcákat lehet használni. Eddig eléggé ismeretlen számomra az ilyen típusú készülékek, de ha inverterest választanék akkor a felhasználási területe könyebb és nehezebb szerkezeti ellemek kialakításánál lenne haszálva de akár fa tüzelésű kazán heggesztésére is. Többek között arra is kíváncsi vagyok hogy lehet e aluminium pálcát használni ilyen típusú készülékkel.
Jelenleg egy Alfaweld MMA-160 és 200-as típusú készüléken gondolkozok (link: [link] ha minden igaz az mma az ívhegesztőre utal, de ebbe sem vagyok biztos (abszolút nem vagyok szaki) Ha valaki javasolni tud gépet azt is szívesen fogadom.
Régen AC(váltóáram) transzformátorok voltak, amit esetleg egy plusz greatz híddal egyenirányítva hogy jobb legyen a kezelhetőség,könnyebb a varrat képzés.
Alap: A legtöbb(85%) pálcának DC+ Egyenáram igénye van,és ezt régen dinamós(motoros) hegesztőgéppel dolgoztak a profik/vállalatok. Magán embernek ezt tcsrilló dollárba került volna,szóval maradt a TRAFÓ rutilos elektródával.,a kicsit drágábak trafó,+ egyenirányítva diódák már már sok-sok pálca fajtával. súly: 20-300kg
Az inverteres hegesztő az azt jelenti hogy elektronikusan van lecsökkentve a feszültség és megnövelve az áram a hegesztéshez kívánt formátumúra.(DC egyenáram meglegyen) a 230V vagy 380V-ból.(a 3 fázisút most hagyjuk)
A Hegesztést segítő arcforce(ívtávolság-áram),hotstart (kezdeti töblet áram), antisticking, leragadás gátlás)alapból benne vannak a legtöbb inverterben,de jobb megnézni hogy rá van-e írva,mert ezek nagyban segítik/szépítik a munkát és ha meg van csuda szép varratot tudunk csinálni. Így ezzel a masinával ami kicsi,könnyű, nagy-teljesítményű,és sok féle pálcát tudó gépet kapunk ,DC+ illetve DC- egyenárammal mindenféle anyag hegeszthető.
Az inverterek nagyon érzékenyek, a generátoros táplálásra,a leesésre,nedvességre/fém reszelékre és jó ha nem hajtjuk maxon. Továbbá jó ha figyelünk arra hogy 16A hálózatról is használható legyen és ez 200A hegesztésű gépnél ez lehetetlen,így otthoni kisebb munkákhoz a 140-160A-nél nem kell több!
Legyen a gépnek elfogadható a bekapcsolási ideje. Ez azt jelenti hogy mennyi ideig szabad(tud) 10-percben maxon hegeszteni. Ha 60% van rá írva akkor 6 percig. Ha 20%,akkor 2 perc után le fog kapcsolni addig amíg vissza nem hűlt a gép.
Az alu elektróda egy fél megoldás,és ez csak taknyolás ,hibába van szép reklámja,rohadt nehéz a ezzel hegeszteni úgyhogy FELEJTSD el a pálcás alumínum hegesztést.Awi AC,vagy Mig AC hegesztőgéppel lehet kifogástalan varratot csinálni, elektródával legfeljebb vastag tömböket(5mm felett)
Az olyan gépeket amik csoda számokat írnak, 250A hegesztőáram és nincs 4 kg,és elmegy 16Aről..szintén felejtősek,mindenféle (ciril betűs) kínai gépek.
Nekem proarc stl 175 volt a kezdő gépem. Gyönyörűen dolgozott(100A/100%) a legtöbb eletróda elment vele, és álom szépen vart. Most DC awi gépem van(argon+ wolfrám tű),de tervezem 1 AC-DC tudó awis gép vásárlást.
Ha van kérdésed még ...tedd fel.
Ha csak otthonra kell,és itt rendelkeztek 20-as vgy 25A hálózati biztival akkor minden további nélkül mehet a 200-as masina
Ha egy hegesztetés technikai szaküzlet árulja azt a gépet, sz@r nem lehet. Az alfaweld márkát több helyen is árulják a az itthoni boltok,úgyhogy nem hinném hogy rosszul jártok vele.
Egyébként mintha a hosszú válaszban sehol nem találnám, mi az inverter. :) Először nézzük a sima transzformátorost! Úgy működik, hogy van két tekercs, amik lakk szigetelővel bevont rézdrótból vannak egy-egy műanyag csévetesten, ami elszigeteli őket a közös vasmagtól, amin vannak. A vasmag lemezekből áll, amiknek egyik oldala szintén szigetelő lakkal van bevonva, ez a lemezes felépítés javít a tulajdonságain, nem mélyedjünk bele, így a legjobb és kész.
A hálózati 230V ebben az esetben a nagyobb menetszámú, vékonyabb huzalból készült tekercsre megy, ő a primer tekercs. A másik a szekunder, ott jön le a menetszámmal arányosan kevesebb feszültség. Minél nagyobb terhelést ("fogyasztót") teszünk a szekunderre, annál nagyobb áram mérhető a körben. A maximális terhelő áram a menetszámmal fordítottan arányos, tehát a kisebb menetszámú szekunder tekercsből kisebb feszültséggel arányosan nagyobb áram jön, mintha sima 230V-on próbálkoznánk. Tehát pl. 230V-on az automata kiold 16A környékén, de a trafó másik végén ha tizedannyi menet van, akkor 23V-on 160A érhető el. Természetesen lesz ott bőven hővé, rezgéssé, mindenfélékké alakuló veszteség, kb 80% a hatásfok nagyon jó esetben. A hőbevitel a feszültséggel egyenesen arányos, az áramerősség NÉGYZETÉVEL is. Tehát 100A kétszeres hőbevitelt ad 70A-hez képest, ha egyébként minden más ugyanaz. Túl sokat erről nem érdemes csacsogni, mindenesetre 120A környékén már otthoni mindenesről beszélünk. Meg kell említeni, hogy a trafó csakis váltóáramon fog működni, "szerencsére" a hálózatunk váltóáramú.
Hegesztő áramforrásban létezik olyan, hogy a szekunder oldal áramát egyenirányítják (ha érdekel, keresd Graetz-híd néven, mókás jószág), így egyenárammal nyugodtabb ív, jobb ívtartás és jobb hatásfok érhető el: egyenes (elektróda a negatívon) polaritás mellett az elektronok a munkadarabba csapódnak, a hő 70%-a oda jut, és 30% marad az elektródára (nem nézve a veszteségeket).
És lehetőség nyílik fordított polaritással hegeszteni, amikor 70% jut az elektródára, jobb a leolvadási teljesítmény, kíméletesebb az alapanyaghoz, kisebb beolvadás árán. Bázikus elektródához egyedül a fordított polaritás a jó, ha minősített varrat a cél.
Tehát: inverter. Ő is egy trafó, csak sokkal kisebb. Attól sokkal kisebb, hogy nem a hálózati 50Hz-en kénytelen működni, hanem rendesen egyenirányítják a 230-at, és azt szaggatják meg (rááááadásul nem szinusz lesz, mint a hálózati, hanem négyszög, nagy meredekség mindenütt, a trafó az áram változásából él ugye). A szaggatási frekvencia általában a fül által hallható tartományon kívülre esik, csak hogy szép csendes legyen az ív, sípolás helyett a lényeget lehessen hallani belőle, egy hegesztőnek fontos ez. Aztán újabb egyenirányítás jön, és persze ha már eleve nem olcsó, akkor okos szabályzásokkal, jól hangolt jelleggörbékkel, értelmesen paraméterezhető kezelőfelülettel, mikroprocesszoros vezérléssel is ellátják, mégiscsak jobban el lehet adni egy drágább valamit, ha a szolgáltatásai is örömteliek.
Tömören ennyi :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!