Leírnátok röviden mik ezek és mik a funkciójuk?

Na figyelj öcsi!

Dióda: Két rétegből áll: pozitív (p) és negatív (n).

A pozitív rétegben elektron hiány, a negatívban elektron többlet van. Ez érthető mert az elektron negatív.

Ezt úgy érik el, hogy az egyik olyan anyag, aminek több a vegyértékelektronja, a másik meg nem olyan. :D

A p és az n réteg határán van a p-n átmenet. Ott a pozitív és a negatív töltések kioltják egymást ( rekombinálódnak ) és egy falat hoznak létre. Ez a kiürített réteg.

Ha eddig elképzelted, esetleg lerajzoltad, gondold hozzá, hogy a pozitív töltések a p réteg felől az n réteg felé könnyebben haladnak, mert ott már eleve sok a pozitív töltés így könnyű "bővíteni" és sok kicsi sokra megy alapon: áttörni a kiürített réteget, aztán az n réteget is pozitívvá tenni. Az n réteg felől viszont nehézségbe ütköznek a pozitív töltések. Mert hatalmas az n réteg és nincsenek elegen, így ez csak akkor lehetséges ha nagyon nagy a feszültség.

Ha eddig is megvagyunk, akkor leírom röviden. A dióda tehát: EGYENIRÁNYÍTÓ csak pn irányban vezet, a másik irányban lezár ( picit vezet, de lehanyagolható ).

A fotodióda ugyanez, csak nyitott a vezető felület, ezért ha fotonok csapódnak be a félvezetőbe, akkor a pn átmeneten feszültség jön létre. A termikus feszültség megnő. Ezt nem kell tudnod, hogy mi.

Az ellenállás? Mindennek van ellenállása ami vezető. A vezetők általában kristályos anyagok, és ha egy anyagnak van hőmérséklete, akkor a kristályrács pontjaiban rezegnek a részecskék. Mivel rezegnek, ezért könnyen beleütköznek a töltések, amikor áramlanak. Ez az ellenállás. Amikor egy töltés és egy rezgő atom ütközik, hő keletkezik. Lásd: izzó lámpa.

A potenciométer egy feszültségosztó. 3 kivezetése van és fogd fel úgy, hogy a középső kivezetést lehet a másik két kivezetés felé közelíteni. Biztos láttál már a Windowsban csúszkát. Mint itt jobbra a képernyő szélén :) Ha felfelé viszed akkor a csúszka és az alsó pont között nagyobb lesz a feszültség. Ha lefele akkor a csúszka és a felső pont közt.

A kondenzátor töltéseket tárol. A szilárd testeknek a felületén vannak a töltések. Ha két vezetőt elszigetetlünk, és feszültséget adunk rájuk akkor az egyik vezető felületéről a másikra átugrándoznak a töltések, majd ha a feszültséget megszüntetjük, a töltéseknek nincs elegendő energiájuk, hogy visszakerüljenek eredeti helyükre, ezért megrekednek, eltárolódnak, kondenzálódnak.

Elektrolit: egy cseppfolyós anyag. Ilyenkor a kondenzátor dielektrikuma ( középső szigetelő réteg ).

NPN tranzisztor. Emlékszel a pn átmenetre? Na ez egy npn átmenet. Ez az eszköz 3 kivezetéssel rendelkezik. Képzelj el egy vízcsapot. Az egyik csövön befolyik a víz, középen maga a csap, a másik csövön kifolyik a víz.

Szóval ha N-P-N irányban töltések szeretnének haladni, akkor a középső P réteget negatívvá kell tennünk. Ezért úgy fogható fel, mint egy engedélyező szelep. Ha a középső ( bázis ) lábon beküldünk némi áramot, akkor a szélső ( kollektor ) láb felől a másik ( emitter ) lábra megindulhat az áram. A PNP tranzisztor éppen fordítva múködik. Akkor indulhat meg az áram, ha NEM "engedélyezünk".

Sok sikert!