Miért múlik el a multiplex B és A majd jön vissza bizonyos körülmények között?
Egy erdőben lakok, ahol a multi A-t és B-t fogom egy tetőantennával.
Úgy vettem észre, ha reggel nagy a pára, és elkezd sütni a Nap, akkor először elmúlik a B majd az A, és ha már elég magasan van a Nap (délelőtt), akkor visszajön fordított sorrendben.
Ez se ködben, se esőben nincs.
válasza:Ez természetes, különböző frekvenciák eltérően terjednek, emiatt valahol nem is tudják stabilan fogni, általában a nagyobbik frekvenciát.
Amikor nincs optikai rálátás adó és vevőantenna között, az elektromágneses hullám különböző reflexiók, törések útján halad. Nedves felületek nagyobb részben nyelhetnek el sugárzást, például esőben is romolhat a vétel, legfeljebb nem mindig veszik észre, ahol több a maradék hasznos jel.
Lehet, hogy ez a reggeli párásodás valamiért hatékonyabban gátolja a vételt, főleg a magasabb frekvencián.
válasza:Gyanítom a MindigTV DVB-T2 szolgáltatására gondolsz:
az mikrohullámon (300 MHz - 300 GHz) terjed, ami kb úgy terjed, mint a fény - egyenes vonalban - a tereptárgyakról (fa, épület, föld,...) visszaverődve, azokon szétszóródva vagy azokban elnyelődve.
A köd/eső hatása inkább magasabb frekvenciákon jelentkezik:
én inkább az erdőre gyanakodnék, a fák víztartalmára, ami a nap folyamán változik, így változik a mikrohullámok elnyelési (a Fresnel-zóna - [link] - belelóg az erdőbe) és reflexiós (utóbbi azért érdekes, mert a fákról visszaverődött oldalnyalábokat - [link] - is veheti az antenna, amik, ha ellentétes fázisban érkeznek, zavarhatják a direkt jeleket) karakterisztikája. És mivel a különböző multiplexek különböző frekvencián vannak, így változik az adott frekvenciákon észlelhető, az elnyelődésből adódó jelcsökkenés, vagy a visszaverődésből adódó interferencia.
"Lehet, hogy ez a reggeli párásodás valamiért hatékonyabban gátolja a vételt, főleg a magasabb frekvencián."
"én inkább az erdőre gyanakodnék, a fák víztartalmára, ami a nap folyamán változik, így változik a mikrohullámok elnyelési"
Nem hiszem, hogy 1 nap alatt annyit változik a fák víztartalma, és az is csak reggel, amikor nagy a párakicsapódás, és süt a Nap!
Ez a legérdekesebb: csak, ha nagy a párakicsapódás reggel, és süt a Nap! Se este, se kis párakicsapódásnál (nagyon meleg vagy hideg évszakokban), se esőben se ködben (amikor nem süt a Nap) nem csinál ilyet.
Az, hogy MUX B, A sorrendben megy el és MUX B, A sorrendeb jön vissza (fent eltévesztettem), csak a minap figyeltem meg, mert pont elcsíptem mindkettőt. Eddig csak a mindig is problémásabb B-ben voltam biztos, hogy hamarabb szűnt meg.
válasza:"Nem hiszem, hogy 1 nap alatt annyit változik a fák víztartalma, és az is csak reggel, amikor nagy a párakicsapódás, és süt a Nap!"
A pára honnan csapódik ki? Csak nem a... ....FÁKBÓL? Csak nem maradnak a FÁN is a páracseppek? Csak nem változnak a fa élettevékenységei a nappali/napfényes (fotoszintézis) és éjszakai/sötét (fotorespiráció) időszakban?
"se esőben se ködben (amikor nem süt a Nap) nem csinál ilyet."
És a köd micsoda? Csak nem levegőben terjedő, abban eloszlott pára?
Mi van? Egyértelmű, hogy a levegőből csapódik ki és felületeken gyűlik össze. Köd ugyanez, kondenzációs eső szintén. Csak amikor köd és eső van nem süt a Nap.
Amikor a párás, hőmérsékletileg nagy mértékben eltérő nappali levegőből kicsapódik a pár a hideg hajnaliban, majd azt erőteljesen elkezdi párologtatni a Nap reggel, abban mi a különbség egy ködös vagy esős naphoz képest a napsütésen kívül?
Vagy hol nem vagyok világos? Mindegyik víz a levegőben. De eső és köd esetében nincs ilyen jelenség, míg a hajnali sok pára utáni kezdő napsütésben van. És nem igazán látom a különbség okát.
válasza:"Egyértelmű, hogy a levegőből csapódik ki és felületeken gyűlik össze."
És a levegőbe került pára honnan származik? Segítek: a FÁBÓL.
"Köd ugyanez, kondenzációs eső szintén. Csak amikor köd és eső van nem süt a Nap."
De, süthet. "Veri az ördög a feleségét" - ismerős a kifejezés?
"abban mi a különbség egy ködös vagy esős naphoz képest a napsütésen kívül?"
A FA.
"De eső és köd esetében nincs ilyen jelenség, míg a hajnali sok pára utáni kezdő napsütésben van. És nem igazán látom a különbség okát."
A köd/az eső kis méretű részecskékből áll. Ezen a kis részecskéken az alacsonyabb frekvenciájú/nagyobb hullámhosszúságú mikrohullám könnyedén átmegy, a magasabb frekvenciájú/rövidebb hullámhosszúságú már nem (lásd a már belinkelt "rain fade" szócikket).
Viszont a FA anyagában/felületén felhalmozódott egybefüggőbb víztömeg már kellő elnyelést biztosít az alacsonyabb frekvenciájú/nagyobb hullámhosszúságú mikrohullám számára is.
A reggeli párakicsapódás a levegőben történik. Ez a víz fog megjelenni a fák kérgén és levelén. Az eső és köd szintén megjelenik ott. Az élő fa ettől belül nem lesz vizesebb, csak a kéreg felső része. Esőben és ködben szintén. (Eső és köd esetében 'általában' Nem süt a Nap. Csak a felhő fölött :DDD)
Elolvastam a rainfade-et: ír egy raindrop size distribution (DSD) faktorról. Mivel még mindig a reggeli Nap általi azonnali erős párologtatást látom különbségnek, valószínűsítem, hogy ott a DSD különbözik, ezért árnyékol akkor és máskor nem.
Hm??
válasza:"A reggeli párakicsapódás a levegőben történik. "
Aminek - mint azt a "rain fading" cikkben említik - vajmi köze van az alacsonyabb frekvenciájú mikrohullámú jelek nagy mértékű elnyelésének.
Viszont a FÁN illetve a FÁBAN felgyülemlik annyi víz, hogy az képes ennek a sugárzásnak - mivel az adó és vevőantennák között létrejövő Fresnel-zóna (ami ezen a frekvencián eléggé vastag) óhatatlanul is belelóg a FÁKBA - a jelentős csökkentésére.
Igaz. Utánaszámoltam csak vízzel, mert nem tudom a fa és a vizes fa törésmutatóját 5-600 Mhz-en. Szóval 11 Ghz-en simán kijön a kb. 2 mm-es víztest a több, mint 10-es törésmutatóval, ami az esőcsepp nagyságrendbe tartozik.
Nem tudom, melyik tornyon vagyok, mert nem ért semmit az irányba állítás, így oda állítottam, ahol a legnagyobb jelet írta ki. Ezért csak tippelek, hogy nálam 5-600 Mhz a MUX B, aminél több centis víztestek szükségesek az árnyékoláshoz. Eddig tartott, amiben egyetértek.
Plusz infó:
nagyon magasan van az antennám, ott csak élő fa van;
a jel valószínűleg a kéményről verődik vissza, mert arra állítva az antennát volt a legerősebb a jel.
De még mindig nem értek egyet a fás dologban, mert szerintem az élő fa a kéreg felső rétegét kivéve belül nem lesz vizes az esőtől, ködtől, vagy a hajnali párakicsapódástól, és különben is, mondjuk ködben, amikor ugyanolyan vizesnek kéne lennie, mint a hajnali párakor, nincs ilyen jelenség, ellenben erős párolgáskor van.
Lehet, a kémény a ludas? Ehhez meg kéne forgatnom az antennát a jelenség alatt, mert gyengén azért vesz 1-2 másik irányból... Csak akkor leesek a csúszós tetőről.
válasza:#9: Haladunk, tehát utánaszámoltál, és - ezek szerint - esőtől, ködtől párától nem lehet. Ezt leszögezhetjük. Tehát nem a párolgástól van, hanem a FÁTÓL, az azon/abban felgyülemlett víztömegtől.
"különben is, mondjuk ködben, amikor ugyanolyan vizesnek kéne lennie, mint a hajnali párakor, nincs ilyen jelenség, ellenben erős párolgáskor van"
Ezért említettem a FA életjelenségeit - más nappal, más éjszaka, más különböző hőmérsékleti és besugárzási körülmények között.
"nagyon magasan van az antennám, ott csak élő fa van;"
Az adó és a vevőantenna között létrejövő - az előző hozzászólásomban már említett - úgynevezett Fresnel-zóna - ami ezen a frekvencián eléggé vastag - belelóghat az élő FÁBA, aminek nedvességtartalma váltózik.
"Ezért csak tippelek, hogy nálam 5-600 Mhz a MUX B"
Tipp helyett:
"a jel valószínűleg a kéményről verődik vissza, mert arra állítva az antennát volt a legerősebb a jel."
Visszaverődhetne - ha például fémből lenne - de akkor abból az irányból, ahonnan visszaverődik a jel is erősen kéne tudnod fogni a jelet.
"Nem tudom, melyik tornyon vagyok, mert nem ért semmit az irányba állítás"
A belinkelt frekvencia.hu oldalon elérhetőek az adótornyok pozíciója. Ha arra/azokra fordítva gyenge a jel, akkor az adó és a vevő között valamilyen árnyékoló hatás - fa, épület, talaj, hegy - van. Ezt az antenna áthelyezésével lehetne kiküszöbölni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!