Oroszország valójában hol tart a mikroelektronikába, informatikában?

40 évvel ez előtt 8 bites mikroprocesszor: ez vagy licence volt (egyesek szerint az volt) vagy sima ipari kémkedés (azaz "lopás"). Sikerült olyan processzorokat "után gyártani" amit a nyugati világ már akkor több éve gyártott (ld. pl. Z80 ami 1976-ban jelent meg és 1981-től gyártották az NDK-ban, és csak azt követően az oroszok), És akkor már a 16 és 32 bites processzoroknál tartottak. Első 16 bites mikroprocesszor 1975 de igazán 1978-tól terjednek /nagyon kellett hozzá az olcsó DRAM technológia/, első 32 bites mikroprocesszor 1980. A 80386-os Intel proci is 1985-ben már megjelent.

Az egész ott kezdődött, hogy amikor ez igazán beindult az 1940-es évek végén Sztálin az egész informatikát és a digitális számítógépeket "burzsoá áltudománynak" tekintette és tilos volt vele foglalkozni. Be is gyűjtöttek (és 45 után ez kiatott Magyarországra is) 10-15 év lemaradást. Ezt nem is igazán sikerült azóta se behozniuk.

A másik fele a dolognak, hogy hiába vannak jó mérnökeik, egyszerűen a technológiai fegyelem hiányzik belőlük. És ezekhez a mikroelektronikákhoz nagyon precíz gyártás szükséges. Nagyon jó cuccokattudnak létrehozni, de a sorozatgyártás általában már nem jön össze.

Az informatika az meg nagyon tág fogalom. Szintén vannak jó ötleteik, vannak nagyon jó szakembereik (akár a hírszerzés oldalon, kíber hadviselés és társaik) de nem képesek a színvonalat fentartani, és általában valami apró dolgon megcsúsznak. Illetve az is ismert, hogy náluk az informatikusok egy része inkább a maffia oldalán tevékenykedik és ők meg mégkevésbé láthatóak.

Ismered a klasszikus viccet, nem?

- Miért nem tud az orosz mikroelektronika betörni az európai piacra?

- ???

- Mert nem fér ki a gyárkapun

Egyébként a ruszkik a 80-as években elkezdtek lemaradni, majd a SZU széthullásával beleálltak a földbe gazdaságilag, így az elektronika iparban is teljesen lemaradtak. Amiben nem, az a szoftverfejlesztés, abban még most is jók.

Igen, 40 éve tudtak (jórészt nyugatról másolt) 8 bites mikroprocesszorokat gyártani. Mondjuk a MOS 6502-es 48 éve jelent meg, a 8080-as 49 éve, a z80 47 éve. Szóval volt 8 évük a másolásra, vagy a fejlődésre, ha 40 éve 8 bites procit akartak építeni. Ezt pedig úgy hívják, hogy lemaradás. Nem volt olyan drámaian nagy, de azért látványos volt. Nem csak a szovjeteknél, de úgy általánosságban a keleti blokkban. Amikor nyugaton C64-et, CPC-t, meg Enterprise-t árultak, akkor Magyarországon Primót, meg HT1080Z-t forgalmaztak. Utóbbi a TRS80 (1977) alapján készült. Ez az 5-10 éves lemaradás a keleti blokk széthullásáig meg is maradt. Akkor pedig ahelyett, hogy még inkább ráálltak volna, mivel vége volt a nagy kelet-nyugati versenynek, inkább leálltak a saját számítástechnikai eszközök fejlesztésével, és használták ugyanazt, mint a nyugat.

A szoftver pedig egy más kategória. Sőt, van, hogy a szűkösség kifejezetten előnyös a szellemi termékekre. 20 éve még kifejezetten sokan használtak Spectrumot (pontosabban annak a "szovjet" változatát: Pentagont és Scorpiont), de még manapság is vannak jópáran, akik ezeket használják. (És nem csak retrós hobbisták.) Olyan játékokat és szoftvereket portoltak arra a kifejezetten kis teljesítményű gépre, hogy néha el sem akartam hinni, hogy ilyet egyáltalán lehet. Ha szűkös a hardver, akkor a fejlesztők nagyon találékonyak tudnak ám lenni.