Trafó úgy is működik, hogy csak egy pillanatig kap áramot vagy folyamatosan kell neki szaggatott/ váltó áram?

Oké, elmondtatok minden hülyének! Vettem! Ég a pofám!

Rátérhetnétek végre arra hogy hogyan tud a kérdező sokkolót építeni!?

„Amúgy az a kérdés, hogy ha a trafóra 10 milisecundum-ig feszültséget kötök, akkor történik e valami? Lesz e a kimenetek egy feszültség tüske?”

Addig lesz, amíg az áram változik, növekszik vagy csökken. Ha például a rákapcsolt feszültség hatására az áram 1ms-ig növekszik, akkor eddig lesz a kimeneten feszültség. Ha utána 1-9ms-ig állandó az áram, akkor ezen idő alatt nem lesz feszültség. Ha 9-10ms-ig csökken az áram, akkor ismét lesz feszültség. Az indukált feszültség annál nagyobb minél kisebb idő alatt minél nagyobb az áramváltozás.

Itt a 16. oldalon egy ilyesmit mutat a 30. ábra:

[link]

Így írják:

„Ha a fluxus nem változik, akkor az indukált feszültség értéke nulla. Amikor a fluxus változik, a változás sebessége (a függvény meredeksége) mindig azonos, tehát az indukált feszültség értéke is azonos és állandó. Ui=N·ΔΦ/Δt”

Az indukált feszültség felírható így is: Ui=L·Δi/Δt. Ezért az idézett megfogalmazás így is írható: ha az áram nem változik, akkor az indukált feszültség értéke nulla. Amikor az áram változik, akkor keletkezik indukált feszültség. Ha az áramváltozás sebessége állandó, akkor az indukált feszültség értéke is állandó.

Régi tv-kben ezen az elven működött a sorvégfokozat. A sorvégtranzisztor kollektorán kb. 1000V-os impulzusok voltak, ezt alakította át a sorkimenő transzformátor 20-25kV-ra. Régebben az elektroncsöves korszakban pedig a sorvégcső anódján 5kV körüli impulzusok voltak. Hozzáérintve a szigetelt résznél megfogott csavarhúzót több milliméteres átütés keletkezett.

Itt van például egy ilyen jellegű átalakító:

[link]

Ha neked nagyobb feszültség kell, akkor az ahhoz megfelelő áttételű és kellő szigeteléssel ellátott transzformátor kell. A működési elv: egy tranzisztorral (együtemű) vagy két tranzisztorral (ellenütemű) négyszögjelet kapcsolnak egy transzformátor primer oldalára. A négyszögjel sokkal meredekebb fel és lefutású, mint a szinuszjel, ezért az indukált feszültség sokkal nagyobb lesz, mint szinuszjel esetén. Ezért viszonylag kis menetszámmal is nagy feszültség érhető el. A transzformátor szekunder tekercse nagy menetszámú, így ott nagy feszültség keletkezik.

10-es vagyok

Nagyszerű, úgy látszik itt senki nem ért hozzá. A pontozás alapján természetesen én is hülye vagyok hozzá.

Mi a problémád? Te a pontokért jársz ide? Baszki, négy és fél kistányérnyi pontod van, és még nem találkoztál olyannal, hogy ostoba ökrök lepontoztak? Ilyen kis dulifuli vagy az életben is? Ha nem elég sós a vacsora, kitéped a haját a szakácsnak? Felpontozlak, nesze.

Egyébként a 12-es fele az teljesen értelmetlen ismételgetése az eddig elhangzottaknak. "Ha utána 1-9ms-ig állandó az áram, akkor ezen idő alatt nem lesz feszültség." Akkor se lesz, ha nem a 9., hanem a 12. ms-ig állandó a áram?

Arra bezzeg nincs eszed, hogy megköszönnéd, hogy a központi problémádnak tűnő pontozást tekintve javítottam az eredményeiden.

"Eszerint itt senki nem ért hozzá, csak te, akkor te szuper értelmes"

Miért lennék én szuper értelmes? Miért csak én értenék hozzá? Ezek csak alaptalan sértegetések, melyekre ugye okot nem adtam.

De hogy te fölöslegesen ismétled az addig leírtakat, az meg tény.

"Ebben a kategóriában most éppen a 39. helyen van, vagyis nem szervizmérnökről van szó."

Az ott a 39. helyen egy Sztrogoff nevű. Ezt nem merted kiírni? Miért? Ami Sztrogoffot illeti, ha jól látom, tegnaphoz képest felugrott 8 helyet, akkor lehet, hogy mások értik, mit ír.