Parhuzamos kapcsolasnal miert igy kell szamolni I2 I3?

Két párhuzamosan kapcsolt ellenálláson azonos feszültség esik és egyenlő a két párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredőjének és az eredő áramnak a szorzatával:

U=I1·R1=I2·R2=I·R1·R2/(R1+R2)

Ebből kifejezve I1-et: I1=I·R1·R2/(R1+R2)/R1=I·R2/(R1+R2)

Hasonlóképpen I2=I·R1/(R1+R2)

Ezt nevezik áramosztó képletnek.

#2-nek:

Én egy könnyebben megjegyezhető formulát használok:

R1 és R2 párhuzamos eredő ellenállása:

1/(1/R1+1/R2)

#4-nek:

Nekem azért egyszerűbb az enyém, mert lényegében az ellenállások reciprok-összegeinek reciproka. :D

"Én egy könnyebben megjegyezhető formulát használok"

Az egész világ rajtad kívül meg egy könnyebben számolható formulát. :D

Volt egy humoros kisregény vagy novella címét sajnos már elfelejtettem, főhőse 1956 novemberében befelé lopakodott a határon, és emiatt disszidens helyett visszidensnek lehetett nevezni. :D Vannak ilyen magányos antihősök. :D

A kérdéssel az az egy baj van, hogy normális oktatásban ezt úgy adják elő, mint #1, nagyképűen levezetésnek hívhatnánk, de lehet, hogy kisképűen is. Ohm és Kirchhoff urak kellenek csak, mások nem. És akkor nem tud felmerülni a kérdés, hogy ezt miért így kell? Mert akkor a tanulóban megvilágosodott, hogy a célképlet egy gyakorlati könnyebbség, de bármikor végigszámolhatja Ohm és Kirchhoff urak segítségével is.

Persze, ha levezették a csapatnak, csak aznap halálos beteg volt, vagy az órán a szomszéd lány melléről álmodozott, akkor benne van a hiba.

Igen, létezik három tagra is replusz képlet:

Re=1/(1/R1+1/R2+1/R3)=R1·R2·R3/(R2·R3+R1·R3+R1·R2)

Ezt fel lehet írni akármennyi tagra is, de ebben az esetben már könnyebb megjegyezni az eredeti képletet. Azért valljuk be őszintén, annak idején mi is inkább a szomszéd lány melléről álmodoztunk, mint a tananyaggal foglalkoztunk.