Mit jelent egy vezetéknél, hogy 50Ohm-os vagy 75Ohm-os?

Erősen hétköznapi példával úgy lehetne elmagyarázni, hogy elképzeled, hogy 1 csőben viz folyik, és ezt át szeretnéd vezetni másik csőbe.

Ha mindkét csöved átmérője azonos (50- 50 / 75 - 75) akkor gond nélkül megoldható.

Ha különböző átmérőjűek (50 - 75 / 75 - 50) akkor az illesztésnél (a póznán a bekötésnél) ki fog csurogni a víz (a hasznos net jel)

A "villanyszerelőtök" szerelésre van kiképezve (ha egyáltalán ki van), nem pedig arra hogy értsen az elektromágnesességhez és az elektromérnöki munkához. Persze hogy ciki egy féltudású embernek, ha egy laikus ráébreszti, hogy mennyire hézagosak az ismeretei. :-)

A kábelre írt "ohm" érték az tulajdonképpen a vezeték karakterisztikus impedanciája. Mit is jelent ez parasztos megfogalmazásban?

Ha egy kvázi-végtelen, szupravezető kábelre feszültséget kapcsolunk, akkor mit fog "érezni" a tápegységünk? Zárlatot vagy szakadást?

Az elektromágneses hullám elkezd a fény sebességével (vagy lassabban) haladni a kábelen, feltölti a kábel kapacitását és kigerjeszti a kábel induktivitását. Ez a folyamat energiát vesz fel a tápból, tehát konstans teljesítményt egy szupravezető kábel esetében. A tápegység pedig egy ohmos terhelést érez melynek értéke...

Na ugye már világos!

Olyan jelet kell bekötni, amilyet a modem kíván. A leírásában ennek ott kell lennie.

A tv kábel 50 Ohm, a koax internet, amit ma már nem igazán használnak, 75 ohm.

Kiegészítés a #3-hoz:

Tehát a kábel egyik vége az elektromos energia forrásához (generátor), a másik vége a fogyasztóhoz (terhelés) van kötve. A generátor értelemszerűen a vezeték impedanciáját "látja" nem a fogyasztóét. Ha a vezeték impedanciája egyezik a terheléssel, akkor értelemszerűen a terhelés maradéktalanul be is nyeli a vezetéken jövő energiafolyamot. Ha viszont különbözik a terhelés a kábel impedanciájától, akkor az energia egy része vissza fog verődni a generátor felé.

Ha a vezeték vége tisztán reaktans áramköri elemet, induktivitást, kapacitást, zárlatot, szakadást, stb. kap, akkor az energiafolyam 100%-ban visszaverődik a vezeték végéről, csak a visszaverődés fázisát fogja befolyásolni a reaktans lezárás.

Alacsonyfrekvenciás technikában persze addig megy az oda-vissza verődés, míg meg nem folyik a szükséges áram a vezetékben. Nagyfrekvenciás jelátvitelnél viszont sérül a jel integritása, ezért impedancia-illesztett vezetékezést használnak.

Az 5-ös választ lepontozó 71%-os lenne szíves bővebben kifejteni nemtetszése mivoltát?

(Persze nem akadémiai szintű a megfogalmazás, de azért Wikipédiát használni képtelen laikusoknak eléggé korrekt bevezetés a problémakörbe - nemde?)

A hetes választ lepontozó is érdekes lenne.

Pontosan mi nem jó ebben a válaszban?

Amúgy a kettő ugyanaz az ember volt, és az elsőt is lepontozta.