Van itt köztetek olyan aki ért a villanyszereléshez? (Bővebben lent)

Nem kell kisebbnek lennie. A kismegszakító alapvetően nem terheles szabályzó eszköz. Az óránál lévő kismegszakítót az áramszolgáltató telepíti, annak függvényében, hogy milyen teljesítményű csatlakozásra szerződtél. Azt 1x32A-ig (ha a feltételek lehetővé teszik) tudják bővíteni, felette is tudják de akkor régi néven HFH-t kell fizetni.

Az óra után lévő kismegszakítók (amiket te "szektornak" nevezel) eztől függetlenül lehet megválasztani (pont azért mert az óra alatti általában bővíthető) és ezeknél a névleges áramot az alkalmazott vezetékek és készülékek terhelhetősége (hány amppert bírnak) határozzák meg. A kettő között az egyik egy műszaki, a másik egy gazdasági (milyen kismegszakító van az óra alatt az nem műszaki kérdés, hanem gazdasági) kérdés.

Komolyabbra fordítva, ha ugyanakkorák a leágazások, mint a betáp, akkor tökmindegy hogy B vagy C típusú, mert ha az egyik körnek van 5A fogyasztása, akkor a másik kör hiába B-s, 12A-nél ugyanúgy levágja a kismegszakítót az óránál mint a huzat, szóval ezért mondom hogy ez ilyen.

Suckemberek

Amíg jól működik, addig ne piszkáld.

Ha gond van vele, akkor az áramszolgáltatóval kicserélteted nagyobbra a mérőnél.

Az elosztótáblán levő kismegszakítóknak több szerepe van.

Az egyik a túláramvédelem, a másik meg a hibavédelem (ha nincs FI-relé, ami feltételezhető a 2 kismegszakítós igénytelen szerelésből). Ezeket a kismegszakítókat, ampert meg karakterisztikát tekintve eme két feladathoz kell méretezni, mely feladatot a szolgáltató nyilván nem kíván felvállalni, hogy majd a mérő alatti kismegszakító ezeket is ellátja, hiszen nem tudja a szolgáltató, mi van a lakásban. Így tehát az elosztótáblai kismegszakítók védik meg a lakókat a tűzhaláltól vagy az áramütés miatti haláltól.

A szolgáltató kismegszakítója meg a terheléskorlátozás eszköze, ami az alanyi jogon vagy külön pénzért igénybevezető teljesítménnyel együtt változik.

Hogy zárlatnál mindkettő leugrik, hát, így jártunk.