Létezhet hogy ez a generáció már annyira elbutult hogy sokan kikészülnének gép nélkül ?

Én mint nagyon buta ember gyerekkoromban rengeteget bandáztam,fáramásztunk,bicikliztem a csapattal, játszottunk, bujócskáztunk a szalmabálák közt, mentünk aratás után szedni az elhagyott terményt, beszélgettünk mindenhol mindenkivel.

Akkoriban fektették a csatornát. 1hétig csak a szalag mögött néztük őket, 2.héten már együtt ettünk és a gödör szélén néztük ahogy 10centire tőlünk szedi az agyagot a markoló.

Félelmetesen sokat olvastunk,társasjátékoztunk,kártyáztunk, amikor nagyobbak lettünk sakkoztunk.

Mindemellett az összes földművelőgépre felkéredzkedtünk, gyerekként nagyon sok dolog volt.

Mindenféle szakkörre jártam.

Szóval tudja fene, én egy megyei jogu városban lakom, a sarki boltbol is 1 óra mire visszajövök mert nagyon sok embert ismerek.

Kérdés melyik a jobb gyerekkor a buták ak mint én..

Tabletezni,telefonozni,számitógépezni,xboxozni vagy menni és felfedezni a világot?

Olyan korban vagyok pont, hogy suliban meg nem telefonoztunk, hanem tanultunk, de aztan fokozatosan becsopogott oda is az “okostelefonos elet”.

Elarulom nektek, telefonnal, vagy telefon nelkul, az iskolai tananyag megtanulása felesleges, megterhelo es sok.

Nem azert tudnak kevesebbet a mai fiatalok, mert hül*ek, hanem mert felesleges. Minden tudas ott van melletted ket percre, nem kell a kisujjadbol eloszopni. Maga az egyen kevesbe tajekozodott, de a tarsadalom egeszeben nezve sokkal fejlettebb, okosabb lett.

Ez csak Magyarorszagon szokas hogy magoltassunk be minden xart a gyerekkel. Kulfoldon mar reg a logikara mennek, nem a lexikalis tudasra, minden iskolaban.

Igy az emberek tobbsege mar csak abban tajekozodott, ami igazan erdekli, de abban jobb lehet, mert nincsenek felesleges informaciok. A tudomanyagak az elmult 20 evben tobbet fejlodtek, mint elotte 1000 evig is talan. Ez nem elbutulas, hanem az elet konnyebbe tetele.

Amit a mai öregek csinálnak az ugyanaz, mint amit csináltak a tegnapi öregek: "Bezzeg az én időmben!"

Én is észreveszem magamon, de aztán rájövök: bahszus, én is csináltam fiatalabb koromban olyasmit, ami miatt az akkori öregek sokat hőzöngtek! Én is közéjük tartozom már, megöregedtem!

Aztán ránézek az 1996-os gimnáziumi tantervre és arra, amit a mai diákoknak kell tanulni és kiderül, hogy a mai diákoknak összehasonlíthatatlanul többet kell teljesíteniük ugyanannyi idő alatt.

Egy elbutult generáció nem lenne képes erre, sőt.

Egyre többüknek kell másik országban is boldogulniuk, míg a korábbi generációktól még a nyelvtudást is csak indokolt esetben várták el és maximum a vezetékes telefont kellett kezelniük.

Az új elvárás a folyamatos és azonnali kapcsolattartás sokszor képpel is és ezt online lehet csak teljesíteni.

Mire ezek a gyerekek kilépnek a felnőtt életbe, már elvárják tőlük az online jelenlétet.

Akárhányszor szólják le az újabb generációkat, mindig újabb és újabb briliáns elmék tűnnek fel.

Egy viszont biztos: ahogy a nagy öregek tudása átkerül az Internetre, egyre kevésbé hallgat rájuk az új korosztály. Ezt nehezen viselik el, a mellőzöttség minden öregebb korosztálynak szálka a szemében.

Míg korábban az apának kellett megtanítania a fiúnak, hogy szerinte mi hogyan is működik, ma már a fiú tanítja az apának azt, hogyan is keressünk egy problémára gyors és hatékony megoldást online, ami sokszor teljesen eltérő attól, amit ő tanult.

Ezt nem mindenki tudja megemészteni, mert még mindig él bennük a "hülyegyerek, majd én megtanítom amit tudni kell, hogy okos legyél!" nevelési szellem, ahogy őket is nevelték.

Ha pedig azokat nézzük, akik ma és 40 évvel korábban is sajátos nevelési igényűek voltak (azaz totálisan tufák), azok között nincs eltérés most sem. De nem ők vannak többségben.

Szóval több tiszteletet az újabb generációknak!

Jó, azt azért tegyük hozzá, hogy régen nem volt mondjuk járvány. Hidd el, ők is találkoznának a barátaikkal, ha lehetne. Ja, hogy akkor meg "felelőtlen, buta generáció, hát járvány van, maradjanak otthon" mondják az első válaszoló boomerek.

Ja és csak mondom, pont ugyanannyi homoszexuális van ebben a generációban, mint a korábbiakban, csak most már felvállalhatják, ahelyett, hogy egy boldogtalan házasságban élnének.

Nem kell gép nélkül élniük, így a kérdés pusztán elméleti. Bármelyikünk életben maradna-e ha letennék egy őserdő közepén? Lehet erről is beszélgetni, de ugyanúgy pusztán fantáziajáték.

Nem lesz világvége és zombiapokalipszis sem.

Érdekes az is, hogy minden nemzedék megkapja, hogy "ezekamaifiatalok". És nem tanul belőle, megöregszik és ugyanazt mondja, újra és újra. Biztosan már a barlanglakó 30 éves aggastyán is ingatta a fejét, hmmm mi lesz ezekből, nem bírják a hideget, inkább tüzet gyújtanak a puhányok, meg firkálnak a falra.Bezzeg a mi időnkben...

"Észre sem veszik azt a bumerkedést, amit művelnek, de vérig sértődnek, ha a fejükre olvassák.Apám, az igen, tényleg, de neki nem volt igaza, mint nekem most."

Mi is volt a kérdés? :)

Igen, kialakult némi függőség a technika nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatban, de ha nem lenne, némi fájdalmas időszak után a legtöbben alkalmazkodnának. Statisztikailag esélyes, hogy egyeseket súlyosabban érintene, de nem hiszem, hogy ez jellemző lenne. Előtérbe kerülne a társasági élet. Ami jól láthatóan túl van értékelve, hiszen visszasírják, de hát nincs betiltva, most os lehetne. Az ember azt szereti inkább csinálni, ami jobban esik neki. Ha a régi jó társasági életet szeretné, azt csinálná. Lehet hogy visszatér, mert az emberek mindentől megcsömörlenek egy idő után és valami másra vágynak, jön a nosztalgia, mert azt hiszik, régen minden jobb volt. Abból eredhet ez, hogy igazából sohasem jó. Embernek lenni nem egy szüntelen kéjmámor.

Na, ez csak úgy kijött, befejezem, úgysem olvassa eddig senki. :)

(54/F, ha számít bármit)