Van különbség a gyujtó trafó és a transzformátort között vagy csak egyszerűen más hogy van megfogalmazva?

Minek a gyújtó trafója a kérdés?

Mert az lehet hogy nem is transzformátor a hagyományos értelemben, hanem folytótekercs.

A hagyományos értelemben vett transzformátor, például egy készülék hálózati transzformátora szinuszos feszültséggel, 50 Hz frekvencián üzemel.

A gyújtótrafót pedig olvasd el itt:

[link]

Vagy itt:

[link]

Nincs különbség, mert mindegyik megnevezés alatt, azonos elven, indukció elvén (transzformátor elvén) működő energia arány átalakító található.

Vagyis az elektromos impulzus feszültség/áram energiából gyorsan változó mágneses teret hoz létre, aminek a teljesítménye nem lesz nagyobb a betáplált energiánál, sőt veszteségnyivel kisebb, de a feszültség áram aránya a választott menetszámtól és huzalvastagságtól (a huzal ellenállás veszteségétől) is függ. (sőt az impulzus szélesség, frekvencia, teketcs rezonanciája is fontos tényező mint reaktancia, vagyis induktív passzív ellenállás a trafó tervezésnél.)

A gyújtó transzformátor nagy feszültséget kell általában létrehozzon, kicsi áram mellett az ív hőhatásának keltése céljából, amivel valamilyen szénhidrogén keveréket képes begyújtani.

Több jó választ adtak már a hozzászólók. Csak egy-két gondolatot fűzök hozzá egyszerű fogalmazással. A hagyományos trafónál alap esetben egy vasmagra két külön álló tekercset helyeznek el. Az egyik tekercsbe váltakozó áramot vezetnek (pl. a szokásos villany hálózatból), a másik tekercsben ugyanolyan váltakozó áram jelenik meg, mégpedig pontosan ugyanolyan frekvenciával, mint a betáplált áram frekvenciája. A két tekercsben megjelenő áram csak frekvenciában egyezik meg, szinte minden más elektromos jellemző különböző lesz. Amelyik tekercsbe az áramot bevezetjük, azt primer tekercsnek, a másikat szekunder tekercsnek nevezzük. A tekercsek mentszáma, huzal vastagság a vasmag mérete meghatározza a transzformátor főbb tulajdonságait. Ha a hagyományos hálózati 50 Hz, 220Volt (vagy 230V) feszültségét kapcsoljuk a primer tekercsre, akkor szekunder tekercsben is 50 Hz jelenik meg. A szekunder tekercsben megjelenő feszültség a két tekercs menetszám arányától függ. Pl. Primer tekercsnél a betáplált feszültség 220 Volt és a pr. menetszám 1200 menet, a szekunder tekercs menetszáma pl. legyen fele, azaz 600 menet, akkor a szekunder tekercsben fele feszültség indukálódik: 110 Volt, ha dupla a menetszám: 2400 menet, akkor a szekunder tekercsben a feszültség 440 Volt lesz. A két tekercs között csak mágneses kapcsolat van, mégpedig a primer áramnak megfelelő váltakozó mágneses tér. Ez a váltakozó mágneses tér biztosítja a feszültség indukálódását a szekunder tekercsben.(Általában: az indukált feszültség függ a mágneses tér változásának gyorsaságától is.) A transzformátor elektromos teljesítményt visz át a primer tekercsről a szekunder tekercsre a mágneses erőtér közvetítésével. És itt egy fontos összefüggést kell figyelembe venni. A primer és a szekunder oldal teljesítménye azonos. (Persze, a valóságban van veszteség, ezért a szekunder oldali teljesítmény mindig kisebb valamennyivel, az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a veszteségtől). Ismert a teljesítmény kiszámítása: I*U=P (Az áramerősséget szorozzuk a feszültséggel.) Mi következik a pr. és szek. oldal teljesítmény egyenlőségéből? Ha a szekunder oldalon nagyobb feszültséget látunk, (nagyobb a mentszám), akkor a képlet alapján a kivehető áramerősség arányosan csökken. És fordítva is igaz: ha kisebb feszültség van a szekunder oldalon, akkor a kivehető áramerősség arányosan nő, de a teljesítmény nem változik. Egy transzformátort az igényelt teljesítményre méretezik. Nagy teljesítmény átvitelére nagy keresztmetszet méretű transzformátort kell alkalmazni, és e huzalok vastagságát is e szerint kell méretezni. Az optimális primer menetszám a vasmag mérete alapján kerül meghatározásra. Pl. egy nagy keresztmetszetű transzformátor (nagy teljesítményű) primer tekercse kevesebb menetszámmal működik optimálisan.

És most a gyújtótranszformátorról! A gyújtó transzformátor általában nagy feszültséget biztosít, főképp csak impulzus formában. A gyújtó transzformátor többnyire 1 tekercsből áll egy vasmag köré tekercselve. Pl. a tekercsen van egy kismenetű leágazás, ez külön áramforrással mágneses erőteret hoz létre a vasmagban. Ekkor a tápláló áramkört megszakítják, szükség szerint egymás után be-ki relé-kapcsolással többször is. Amikor éppen megszakad a tápláló áramkör, akkor a mágneses tér a vasmagban nagyon gyorsan megszűnik. Ez a gyors mágnes megszűnés valójában nagyon gyors mágneses erőtér-változást jelent. Ennek következtében igen magas feszültség indukálódik a teljes sokmenetű tekercsben. Ez a feszültség olyan nagy lesz, hogy ívkisüléssel szikra ugrik át a sokmenetű tekercs két kivezetése között, amennyiben azok elég közel vannak egymáshoz. Ezt az ívkisülést használják fel pl. belsőégésű benzinmotorok indításához. (A dugattyúban a gyertya szikrája berobbantja a sűrített benzinkeveréket.)