Mi az az érintési feszültség? Összevetve az Áramerősség mA élettani hatásaival. Hogy lehet átváltani a kettőt értéket?
Ha egy ceruza elemet érintek két pólusán 1,5V.
Test ellenállása (belső testnedvekkel átitatott szöveteké - csak ez az adat van meg pl. ha szádba veszed... : )) 200-300ohm.
Tehát Ohm törvénye alapján:
1,5V / 200ohm = 0,0075A, azaz 7,5 milliAmper.
Rendben ha megnyalom érzek savanyú ízt ami az áram.. de.
Khm hol a hiba?
2-3 mA-től mozgást nem gátló rázásérzet IEC által megadott elektromos áram emberi testre gyakorolt hatása.
válasza:
válasza: válasza:Most kiváncsiságból megnyaltam egy ceruzaelemet árammérőn keresztül, kb. 50 mikroampert mértem. :D
1,5 V / 50 uA = 30 kOhm
Szóval durván 2 nagyságrenddel alábecsülted az ellenállást.
30kOhm az 30000ohm? jaj az túlzó. Wikipédia: lásd élettani hatás
"Az emberi test elektromos ellenállása 200–3000 Ω között változhat a körülményektől függően."
Nem én becsültem alá, hanem villanyszerelői szakanyagban írják...
"Az emberi test ellenállása
Számos mérési sorozat eredményeképpen tudjuk, hogy az emberi test tisztán ohmos jellegű és nagyságát tulajdonképpen két fő részből állónak tekinthetjük. Az első rész a belső, testnedvekkel átitatott szövetekből álló, amelynek a villamos ellenállása 200-300ohm, vagy még kevesebb. "
Nem az lehet hogy az elem DC és nem AC?
Így más az áramütési mA értéke egyenáramra? 2-6 mA mozgást nem gátló rázásérzet.
válasza:"Nem én becsültem alá, hanem villanyszerelői szakanyagban írják..."
Ja, csak nem elem nyalogatásra, hanem fázis fogdosásra.
válasza:"Mi az az érintési feszültség?"
Hát, ez nem olyan egyszerű. Kicsit elnagyolta a kérdező. Ezt lehet mondani:
1992-től ezek a definíciók indultak:
Érintési feszültség:
Az egyidejűleg érinthető részek között szigetelési hiba következtében fellépő feszültség.
Várható érintési feszültség:
Az a legnagyobb érintési feszültség, amely a villamos berendezésen elhanyagolható impedanciájú hiba esetén felléphet.
Megengedett érintési feszültség (jele: UL):
Az érintési feszültségnek az a legnagyobb értéke, amelynek fennmaradása adott külső befolyásoló körülmények között korlátlan ideig megengedett.
Aztán 2003-tól ezek a definíciók voltak:
(tényleges) érintési feszültség:
Személy vagy állat által egyidejűleg megérintett vezetőképes részek közötti feszültség
várható érintési feszültség:
Egyidejűleg hozzáférhető vezetőképes részek közötti feszültség, személlyel vagy állattal való érintkezés nélküli esetben.
Megengedett várható érintési feszültség (jele: UL):
Az érintési feszültségnek az a legnagyobb értéke, amelynek fennmaradása adott külső befolyásoló körülmények között korlátlan ideig megengedett.
Ma ezek a definíciók érvényesek az MSZ EN 61140:2016 szerint:
3.8.1. (tényleges) érintési feszültség:
Személy vagy haszonállat által egyidejűleg megérintett vezetőképes részek közötti feszültség
3.8.2. független érintési feszültség:
Az egyidejűleg érinthető vezetőképes része közötti feszültség, amikor ezen részek nem érintkeznek személlyel vagy haszonállattal
Megengedett független érintési feszültség (jele: UL):
Az érintési feszültségnek az a legnagyobb értéke, amelynek fennmaradása adott külső befolyásoló körülmények között korlátlan ideig megengedett.
Itt a független az angol eredetiben ugyanaz a szó, mint az előbbi kiadásban a várható (prospective)
válasza:Az IEC egyébként azt mondja, ami ebben a cikkben van:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!