Napelem paneleknél mit takar az,hogy pl. 300 watt,annyit termel,mennyi idő alatt? Vagy hogy működik ez az egész?

A napfény beesési szöge változik az év folyamán. A napelem meg akkor termel legtöbbet, ha a sugarak merőlegesen érik. Mivel télen fűtesz, ezért a téli napálláshoz kell igazítani. Felhős időben jóval kevesebbet termel, sőt nagyon sötét felhőknél le is kapcsolhat. Hó alatt szintén nem termel. Ha a napelem tábla egy részére árnyék esik (fa, kémény árnyéka) akkor az egész tábla kevesebbet termel. Szóval jobb, ha a 300W-os panel esetén csak a felével számolsz.

Egyébként 300W-os panellel optimális esetben 3 db 100-as égőt tudsz égetni amikor éppen jó irányból süt a nap. De mivel a nap vándorol, felhő is lehet, éjjel meg csak akkor van áramod, ha valahogyan a nappal eltárolsz valamennyit éjjelre, örülhetsz, ha egy darab 100W-ost tudsz égetni a nap 24 órájában.Ezzel számolva, ha éjjel nappal fűteni akarsz akkor sziget üzemben inkább 40-45 panellel számolj. Amikor nem termel, azt az időt más fűtéssel kell áthidalnod, vagy igen nagy teljesítményű akkumulátor kell. Ezért jobb, ha bekötteted a villamos hálózatba, és amit nyáron termelsz, odaadsz a szolgáltatónak, azt télen visszakapod, amikor nem termel a napelemed. A szolgáltatótól független , úgynevezett szigetüzem kiépítése drágább, az akkumulátorok időnként cserére szorulnak. Csak ott szabad foglalkozni vele, például az erdő vagy rét közepén, hegy tetején, ahol nincs szolgáltató

Gázpárti, nagyon korszerűtlen a hozzáállásod. A jövő a megújuló energiáké, lakossági szinten egyértelműen a napelemé, fűtés, meleg víz előállítás esetén szóba jöhet a napkollektor is.

A klíma és a hőszivattyú olyan elven működik, mint a hűtőszekrény. A hűtőszekrény a háztartási gépek között közismerten a leghosszabb élettartamú, akár 20-30 év. A hőszivattyúnál és a klímánál is hosszú élettartamra lehet számítani. A családban 8 klíma működik 12 éve, és egy hőszivattyú 8 éve. Szerelőt még egyikhez sem kellett hívni.

Nekem van hőszivattyúm, volt gázkazánom és volt automata szenes kazánom. 260 négyzetméteres családi házra:

A szénkazán ára 850000 Ft, és egy tél szénszükséglete 240000Ft volt. 11 év alatt kilyukadt a füstszállító része. Nem javítható.

A gázkazán + beszerelés, tervrajz, engedélyeztetés összege 680000 Ft volt, egy tél gázszükséglete 390000 Ft. 3 év után elvízkövesedett a fürdővíz előállító része, egy evvel később pedig folyni kezdett az alumíniumlemezből készült, sajtolással tömített hőcserélője, és belefolyt az elektronikába. A javítás több lett volna, mint egy új gázkazán.

A hőszivattyú és a beszerelés ára 1900000 Ft, egy tél fűtési villanyszámlája a hidegtől függően 110 és 155 ezer között van. Hozzáteszem, hogy a hőszivattyú nyáron hűteni is tud. Egész évben képes a használati melegvíz előállítására, csak egy 100000 Ft körüli tartály kell hozzá. A hőszivattyú ára a lakás méretétől függ, már 900000 Ft körül is kapható, ami elég egy kisebb lakás fűtéséhez.

A kérdező konkrétan olajradiátort akar. Talán már meg is vette. Villannyal működik, ami a legdrágább fűtés. Jogos, hogy csökkenteni akarja a villanyszámlát. Ha egy 90 éves bácsika lenne, azt mondanám, hogy neki már nem érdemes napelemet vennie. De ha fiatal, és sokáig abban a házban akar élni, ahova felszereli, akkor érdemes rá beruháznia. De nem a szigetüzeműre, hanem a szolgáltatóhoz bekötött változatra.