Villanyszerelők! A dugaljakba a bal vagy a jobb oldali lyukhoz szokás kötni a fázist?
Én úgy tanultam, hogy a fázist a bal oldali lyukhoz kötjük. (Természetesen tudom, hogy gyakorlati jelentősége nincsen.) Tehát, ha szemben állok a fallal, akkor a bal kezem felől.
Elég vegyes a tapasztalatom, de mintha valóban oda lenne kötve gyakrabban. A múltkor viszont egy C sínre szerelhető konnektort raktam be főelosztóba, és ott megakadt a szemem rajta, hogy a szerelvényen a bal oldali csatlakozáshoz volt nyomtatva egy N, és a jobb oldalihoz egy L betű...
Ti hogy szoktátok kötni?
Itt a felsőben van a fázis. A dugalj ugyanis 90 fokkal elfordítva van felszerelve.
A másikban pedig észak felől. Ez egy asztallapon van.
Továbbá van még néhány ahol változó. Ugyanaz a dugalj hol balról, hol jobbról kapja a fázist. Ezek lengő kábel végére szerelt elosztók.
Lengőkábel végén nem igazán lehet irányokról beszélni, mert az össze vissza tekeredik, ott nincs létjogosultsága a kérdésnek. (Esetleg derékszögű dugóval rendelkező elosztó esetén - ld. lejjebb.) Beépített szerelvényeknél van értelme feltenni a kérdést.
Gyakorlati szempontból valóban mindegy, de munkaigényesség, rendezettség és szakmai konvenció szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható. (Kicsit olyasmi, mint hogy a zárak is működnének úgy is, ha egyik balra nyitna, a másik meg jobbra, de hogy nézne ki az a világ? Úgy van rendjén, ha "Minden kilincs minden zár, balra nyit és jobbra zár" :))
Szóval közben kicsit utánaolvastam, volt már itt ilyen kérdés, belinkelem őket:
https://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__egyeb-..
https://www.gyakorikerdesek.hu/otthon__barkacsolas__5924917-..
Úgy tűnik a bal oldalt tekintik mások is korrektnek.
Itt is van egy elég hosszú eszmecsere a témában:
Innen kiemelnék pár fontosabb hozzászólást:
"Vajh' miért jelölik a konnektorokban a vezetékeket? Oda vala írva balra hogy "L" és jobbra hogy "N". Mert a mai gépek csak az egyik vezetéket szaggatják. Ezért nem árt ha kikapcsolt állapotban a nulla van a perifériákon és nem a fázis. Mondjuk például egy testzárlatos fűtőbetét nem fogja felgyújtani a gépet kikapcsolt állapotban, meg egyebeket. Tessenek megnézni, az összes gépen ahol ennek jelentősége van, a dugó derékszögű és ha a drót lefelé lóg akkor a bal tüske a fázis. Nem véletlenül."
Természetesen ez semmire nem garancia, de ez alapján egy ilyen konvenció még értintésvédelmi szempontból is járhat némi haszonnal.
"Viszont az Egyesült Királyságban pont jobb oldalra kell kötni a fázist. [...]"
És gyanítom, Nyugat-Európában esetleg máshol is. Ez megmagyarázhatja, hogy egyes szerelvényeken miért a jobb oldalon szerepel a nulla feltüntetése: például azért, mert nyugaton gyártották (vagy ottani technológia átvételével).
Másik:
"Az elmúlt kilenc évben pár EZER lakás átadását volt szerencsém végig kínlódni, mikor is a megrendelők ellenőrizték. Bal és felül. (sok egyéb követelménnyel egyetemben az aljzatokkal kapcsolatban)"
Ezek szerinte elfektetett dugaljnál (amire korábban nem is gondoltam...) felülre illik kötni a fázist.
Szóval, azt hiszem, megállapodhatunk abban, hogy a fázist bal oldalra illik kötni. (Ezek szerint jól tanultam, és jól is emlékeztem.)
"Ez megmagyarázhatja, hogy egyes szerelvényeken miért a jobb oldalon szerepel a nulla feltüntetése"
Elírtam: úgy akartam, hogy magyarázhatja, hogy egyes szerelvényeken miért jobb oldalon van a _fázis_ feltüntetése.
Bocsesz.
"Beépített szerelvényeknél van értelme feltenni a kérdést."
Továbbra is feltéve persze hogy nem vízszintes lapra van szerelve vagy nem 90 fokkal elfordított. Efölött diszkréten elsiklottál.
"ha egyik balra nyitna, a másik meg jobbra"
Egy fordított zár kényelmetlenséget okoz amivel nap mint nap szembesülsz. Hogy melyik oldalon van a nulla a dugaljban az nem okoz ilyen kellemetlenséget így azzal gyakorlatilag soha nem szembesülsz.
Ennek megfelelő különbség van a két dolog jelentőségében is.
""Vajh' miért jelölik a konnektorokban a vezetékeket? Oda vala írva balra hogy "L" és jobbra hogy "N". "
Mert mindent meg kell jelölni hogy hivatkozni lehessen rá. Pl. tervekben.
A CAD program is számozza az ellenállások kivezetését, de a beültetés irányának nincs gyakorlati jelentősége.
"Szóval, azt hiszem, megállapodhatunk abban, hogy a fázist bal oldalra illik kötni."
Természetesen megteheted hogy igazodsz ehhez ha megnyugtatónak érzed. Ennek nincs akadálya.
Ha ezek lengőkábel végén lévő rögzített elosztók, akkor ott is valóban releváns a kérdés, teljesen igazad van, hiszen az ilyen gyakorlatilag beépített szerelvényként üzemel.
A záras hasonlat lehet, hogy nem a legmegfelelőbb - azt akartam mondani, hogy rend a lelke mindennek, és akkor is érdemes tartani magát az embernek bizonyos konvenciókhoz, ha azok gyakorlati különbséget nem jelentenek.
"Mert mindent meg kell jelölni hogy hivatkozni lehessen rá. Pl. tervekben."
Ez nem így van, a terveken jelölt alkatrészek a felhasználónak szóló megjelölések nélkül is beazonosíthatók lehetnek a gyártmányon, ez önmagában még nem feltétlenül kell, hogy maga után vonja a bal és jobb oldal L ill. N betűkkel jelölését. (Ahogy a CAD-es példában az ellenállások végeinek sorszáma sincs rányomtatva az ellenállás két végére.)
Az egy nagy igazság, hogy jobb, ha a kapcsoló a beltartalom minél nagyobb hányadától elveszi a delejt, mert a szigetelőanyagok türelme véges. Igaz, hogy van egy ellenkező irányú érvelés is, miszerint ha feszültség alatt van, akkor nem nedvesedik be, és ha mégis átütne, akkor meg azonnal megtudjuk, hogy ez bizony meghibásodott - no de ragadjunk le egyiknél. De azt, hogy van olyan szerkezet, amelyiknél ennek nagyobb jelentősége van (?), és hogy ezek mind derékszögű dugóval volnának szerelve... Ilyen szerintem már csak a mesékben van. És akkor valóban jön, hogy ezeket nem szabadna hosszabbítón át üzemeltetni. Bár ezt meg az az érvelés nullázza, hogy húzz ki mindent, amit nem használsz (ez ma már elfelejtődött).
Én, mikor nagyobb helyeken végeztem érintésvédelmi felülvizsgálatot, azt szerettem, ha az egész létesítményben ugyanazon oldalon van a fázis, mert ebből azt a laikus következtetést vontam le, hogy az illető agyilag jobban helyén van, mintha keveri.
Az idézett illető derékszögű dugós véleményének nem jártam utána. Ezek mind olyan dolgok, hogy ehhez az íratlan konvencióhoz igazodás talán valamelyest tényleg csökkenti a baleset esélyét, de olyan elhanyagolható mértékben, hogy a szabványok ezzel joggal nem foglalkoznak. (A konkrét derékszögű dugós esetben egyébként nem lenne szükségszerű a hosszabbítóról üzemeltetés megtiltása, mert ha van is ilyen irányelv, biztosan nem célja ezzel a módszerrel senkinek önálló érintésvédelmi módszert adni - ezt csak egy járulékos figyelmességnek lehet elképzelni, ami némi minimális eséllyel csökkentheti a baleset rizikóját. Nem minden esetben, de akkor igen, ha az eszköz fali dugaljhoz csatlakoztatott. Ez egyébként mosógépek, hűtőszekrények stb. esetén ugye semmiképp nem ritka.) Amúgy nem néztem meg a derékszögű dugós eszközök bekötését, kapcsolóit - ha kezembe kerülnek, majd érdekességből azért rájuk nézek.
Egyetértek a véleményeddel a konzisztenciáról. Szerintem is sokkal fontosabb, hogy egyformán legyenek kötve, mint hogy a bal vagy jobb oldalra. Ha össze-vissza van, az a legrosszabb.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!